Vácott ajánlunk Nektek egy kellemes sétát. Az út során megtekinthetitek a város nevezetességeit, melyekből hetet választottunk ki, hogy a multiláda állomásai legyenek. A kb. 6,5 km-es séta egy része a belvároson halad keresztül, de az út során elkalauzolunk Benneteket a város egyik legszebb zöld területére is.
A WAP-os játékosok kedvéért röviden a lényeg:
A jelszó az egyes pontokon megadott karakterekből áll össze, egybeírva, ékezetek nélkül, végig nagybetűvel.
1. Szent István tér
(
N 47° 46,857' E 19° 7,811' 110 m [GCVAC-1])
A jelszó a szobor kezében található zászlón lévő első sor első betűje, és a negyedik sor középső betűje.
2. Kőkapu
(
N 47° 47,017' E 19° 7,336' 96 m [GCVAC-2])
A jelszó a kapu déli oldalán található márványtábla második mássalhangzója.
A következő ponthoz ajánlott a börtön épülete mellett lekanyarodni a Duna-parthoz.
3. Zenepavilon
(
N 47° 46,481' E 19° 7,661' 98 m [GCVAC-3])
A jelszó a márványtábla ötödik sorának utolsó betűje.
4. Forrás
(
N 47° 45,848' E 19° 8,331' 107 m [GCVAC-4])
A jelszó a forrás köré épített kis kápolna márványtábláján található, a kivitelező vezetéknevének ötödik karaktere.
5. Kőhíd
(
N 47° 46,152' E 19° 8,374' 107 m [GCVAC-5])
A jelszó az egyik szobor talapzatán található, keresd az emléktáblán alulról a harmadik sorban hátulról a harmadik és második karaktert.
6. Székesegyház
(
N 47° 46,535' E 19° 7,840' 109 m [GCVAC-6])
A jelszó a székesegyház homlokzatán található feliratban, a harmadik sor utolsó előtti betűje.
7. Városháza
(
N 47° 46,713' E 19° 7,604' 108 m [GCVAC-7])
A jelszó az épület márványtábláján található, alulról a harmadik sor utolsó két számjegye.
Mi az alábbi útvonalat javasoljuk, ezzel a pontok begyűjtésén túl további látnivalókat is ajánlunk:
A Szent István téren található szobor nem tartozik Vác legszebb történelmi nevezettességei közé, mégis sétánk első pontjának választottuk, többek között azért, mert mind a buszpályaudvarhoz, mind a vasútállomáshoz közel esik (gondolva a tömegközlekedéssel érkezőkre).
Következő állomásunk a Kőkapu vagy Diadalív, mely 1764-ben, Mária Terézia tiszteletére épült. A város északi részét záró műemlék szépségét csorbítja a közvetlenül mellette található Állami Büntetés Végrehajtási Intézet magas betonfala.
Sétánkat a Duna partjára lekanyarodva a város szinte teljes hosszában kiépített, parkosított Dunakorzón át folytathatjuk. Itt található a Hegyes torony, a kompkikötő, a zenepavilon és a várfal, mely a török időket idézi.
A Dunakorzó kerékpárúttal folytatódik Budapest felé. A Duna-parti ligetet a kerékpárútról letérve egy fahídon keresztül érhetjük el. A liget közepén természetes horgásztó található, melynek vizét sok kis forrás táplálja. A környezet egészen egyedülálló ártéri terület, melynek jelentőségére a 90-es években épített ún. Ártéri tanösvényt hívja fel a figyelmet.
(GCvata)
A következő állomás a tó átellenes végében található forrás.
Szintén tágas zöld környezetben, a Hétkápolna kis temploma és hét képoszlopa mellett haladva érhetünk el az ötödik pontig, a Gombás patak szentek szobraival díszített barokk stílusú kőhídjához.
A város centruma felé a Budapesti főúton haladva esik útba a könyvtár és levéltár, majd a Géza király tér következik. A tér képe kettős. A régi vár maradványai a múltat idézik, de az ide épített szakközépiskola épülete megtöri a korhű hatást. A téren található még a Ferencesek temploma.
A Konstantin tér a város egyházi központja. Itt található a Székesegyház, a Piarista templom és a Piarista gimnázium. A Székesegyházzal szemben áll a Püspöki palota, melynek óriási kertje egészen a Duna partjáig ér. Az épület ma öregek otthona.
Az egyházi központtól, vagyis a Konstantin tértől tovább haladva ejtjük útba a Szentháromság teret, ahol a Szentháromság szobor található. A tér Duna felőli oldalán a városi strand található, mely összeköttetésben van a Duna partjáról megközelíthető uszodával.
A Március 15. tér a város főtere, centruma, mely a század első felében még piactér volt, tulajdonképpen a polgárváros központja. A korábbi főútvonal itt öblösödött fokozatosan tölcsér formájú térré. Sokan az ország egyik legszebb barokk terének tartották egészen 1-2 évvel ezelőttig, amíg a felújítási munkálatok meg nem kezdődtek. 2006. szeptemberében átadták a szinte teljesen átalakult főteret.
A tér egyik szegletében a Fehérek temploma található. Itt minden épülete műemléki jellegű. Alattuk több helyen épen maradt középkori pincék találhatók, melyekből kettőt, múzeummá alakítottak át. A téren található a Városháza, Nagypréposti palota, Országos Siketnéma Intézet, Máltai szeretetszolgálat kórháza.
Vác honlapján további információk mellett, az utolsó pontként ajánlott Városháza tetején elhelyezett webkamera által közvetített kép is látható.
Szemelvények Vác történetéből:
Vác hazánk egyik legrégebbi városa. Kedvező földrajzi adottságai miatt a térség könnyen vált településsé. Az első ismert Vácott letelepedett nép a kelta néptörzs egyik ága, az eraviszkusz volt. A keltákat jászok váltották fel a történelmi idők kezdetén. A honfoglaló Árpád és vezérei is jártak a térségben, Botondot a szomszédos Verőcén temették el. A régi jász birodalom területe nagyjából egybe esik a váci egyházmegye területével, melynek határait Szent István király állapította meg. Ő tette püspökség székhelyévé Vácot, amivel alapot adott, illetve kijelölte a fejlődés irányát.
A város urai a püspökök voltak, akik saját környezetük szépítését elsődleges céljuknak tekintették, így díszes templomokat és műemlékeket építtettek. Mindez szükségszerűen maga után vonta az iparosok letelepedését is. Az ipari tevékenység mellett, a Dunának köszönhetően a város kereskedelmi tevékenysége is jelentőssé vált, mint Németországba irányuló dunai-út.
A honfoglalás idején, Vác vidékén szláv törzsek laktak. A folyamatos virágzásnak egy 1241-es fekete vasárnap vetett véget, mikor Vácot és a környező falvakat tatár seregek dúlták fel. A város lassan újból benépesült és magyarosodni kezdett. Virágzásának tetőpontját a XV. században, Báthori Miklós idejében érte el. A művészet- és tudománykedvelő főpap olyannyira felemelte Vácot, hogy Buda után (Esztergom és Nagyvárad mellett) a legjelentősebb magyar város volt.
Itt tartott Mátyás király fontos tanácskozásokat, valamint Vácra hívták össze 1485-ben az országgyűlést.
A fénykornak a török megszállás vetett véget. 1544-ben foglalták el, Vác török várossá vált.
Az 1684. júniusában visszafoglalt Vác várkapitánya Vak Bottyán lett, a püspökök visszatértek és a város lassú fejlődése megindult.
A Habsburg-házi uralkodók idegen származású püspököket neveztek ki, de hatalmi tervük ellenére a város ezzel csak további fejlődésnek indult. Az Althannok és Migazzi ugyanis saját jövedelmüket a város egyházi és kulturális céljaira fordították. Népjóléti, közművelődési és egyházi intézményeket létesítettek, díszes barokk épületeket, kápolnákat, templomokat, hidakat és szobrokat építtettek. Gróf Migazzi Kristóf püspököt Mária Terézia is kedvelte, meglátogatta. Migazzi e látogatás tiszteletére teljesen átalakította a várost. Kikövezte és befásította az utcákat, kibővítette a tereket, befejeztette a püspöki palota és városháza építését. 1764 augusztusára külön Mária Terézia tiszteletére megépült a Diadalív. A később befejezett Székesegyházzal és a Hétkápolnával Migazzinak köszönhető a város mai képe. Halála után, II. József uralkodása idején Vác falu színvonalára süllyedt.
1846 július 15-én indult meg a vasút Vác és Budapest között, ami azonban elszívta és a főváros felé terelte a piac közönségét.
A szabadságharc több nevezetes eseménye is Váchoz fűződik. Görgey itt összpontosított csapatot, valamint a Gombás-patak hídján keresztül üldözték az ellenséget.
Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején megindult az iparosodás. A mezőgazdaság háttérbe szorult, egyletek (kaszinó, dalegylet, múzeumi egylet, tűzoltóegylet, sportegylet, stb.), intézmények (polgári és leányiskola, siketnéma intézet, stb.) jöttek létre.
A város további szépítése mellett javították a köz- és egészségügyi helyzetet csatornázással, kikötők, strand létesítésével. A II. világháború viszonylag kevés anyagi kárt okozott, azonban a zsidó lakosságot szinte teljesen kiirtották.
Az utolsó néhány évtizedben került sor a piactér áthelyezésére, a főteret az ország egyik legszebb barokk műemléki együttesévé alakították, parkosították. 2006-ra ismét új arculatot kapott.
Kellemes időtöltést és jó barangolást kívánunk!
Külön köszönet ZsB-nek a koordináták ellenőrzéséért!
