A jelszó a koordinátánál  N 46° 5,008' E 18° 7,690' 255 m [GCCSER-1] lévő templom megújításának éve és mögé írva a cserkúti templom  N 46° 4,536' E 18° 8,045' 237 m [GCCSER-2] bejárata fölött lévő ablakok számát.

Ez a cache a Pécstől nyugatra lévő ősi településekhez vezet (Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószőlős, Cserkút), melyek a Jakab-hegy lábánál fekszenek. Mind a négyben Árpád kori templomokat találhatunk, a cache megtalálásához ezek közül kettőt mindenképp fel kell keresni.

Kővágószőlős

A község környéke Kr. e. 1100 óta lakott, a hegytetőn a kora vaskori nép temetkezési helye ismert régészeti lelőhely. Egymást váltották itt a kelták, rómaiak, és a népvándorlás korának népei, melyeknek jól védhető központja volt a Jakab hegyen található avar kori földvár.

A korai magyar középkortól a falu a Szent Istváni alapítású pécsi püspökséghez tartozott, aminek köszönhető a románkori műemlék templom, és a hegytetőn található, ma már csak restaurált romjaiban látható pálos kolostor építése.

A faluban a felhagyott bányászat eszközeit bemutató Bányászati Múzeum, és a régi korok mindennapjait felidéző helytörténeti kiállítás szolgál látnivalóval.

A szubmediterrán éghajlatnak hála, a hegy lábának megszelídült lejtőjén évszázadok (ezredek?) óta meghonosodott szőlőtermelés kiváló borok alapanyagát szolgáltatja.

Érdemes megtekinteni a felújított katolikus plébánia műemlék épületét, és a pár kilométerre feltárt római villa maradványait.


Cserkút

Történelme a feltételezések szerint még a magyarok honfoglalásának, Kárpát-medencei bejövetelének időszakához fűződik. Első írásos emléke azonban 1291-ből származik. amely a Cherkuth néven említett falu nemesembereiről egy per tanúiként szól. A XIV. században már önálló plébániával is rendelkezett a település. A török uralom esztendőiből az adózás nyilvántartása révén maradtak fenn írásos dokumentumok.
A gazdasági növekedés eredményeként a XIX. század második felében már míntegy 400-an lakták a falut, amelyben a középkortól egészen századunk derekáig tartott fenn birtokot a pécsi káptalan. Szülötteit a kezdetektől 'színmagyarnak' tudják.

Kissé bővebben is érdemes kitérnünk templomára: a cserkúti katolikus plébánia a XIII. században íródott pápai tizedlajstromban már szerepel. Az ősi szokásoknak megfelelően kelet-nyugati irányban tájolt, egyhalyós, donga boltozatú templom belsejében félkörives szentélyt őriz. Nyeregtetővel borított fala nyugati oromzatából bújik ki süvegtetős tornya amelyen nincs és nem is vott ajtó. Az épület déli falából nyílik a félköríves, szerény párkányzattal védett, hajdan mindkét oldaláról treskókkal díszített bejárat. A templom-hajó áttöretten északi talán hosszúkás, téglalap alakú szelvényen a tizenkét apostolt bizánci stílusban ábrázoló freskó látható. A pazarul díszített télköríves szentély alján bordó alapszínű drapériát, tölötte jobboldalán teltételezhetően az első három magyar szentet, Istvánt, Lászlót és Imrét, baloldalán pedig a magyar női szenteket ábrázolhatta a freskó. A török uralom időszakában sajnálatos módon súlyosan sérültek ezek a falrészek, amelyeknek így festményei is áldozatául estek.