A cache-t (18x10x7 cm-es műanyagdoboz) egy kisebb katlanban rejtettem el, egy kb 2,5 m magas szikla tövébe, kisebb kövekkel van takarva. Több kis fa is van a közvetlen környezetében.

A Villányi-hegység alighanem egyik legvadregényesebb részét szeretném bemutatni ezzel a ládával. A terület éjjel, telihold idején a legszebb. Kopasz-hegy-ként csak a köznyelvben él, hivatalosan több részből áll ez a hely (Kis-hegy, Nagy-hegy, József-hegy). Nevéből adódik, hogy nem erdős. Útközben egy-két cserjével lehet találkozni, a domb lankáin pedig két erdőfoltot láthatunk, ami igen sűrű, ezért jó menedékhely az állatok számára.

A Villányi-hegység felszínét pikkelyes szerkezete határozza meg. A lösz borította lejtőkkel határolt, lapos tetejű (alig 300 méter fölé emelkedő átlagmagasságú), keskeny háthegység triász-jura, kis részben kréta kőzetekből felépülő, zsindelyszerű rögökből áll, amelyek a klasszikus felfogás szerint hat részre oszthatók. Nyugatról keletre haladva: 1. Tenkes-hegyi- (csarnótai, erre a részre mutat a CACHE is), 2. Csukma-hegyi- (gyűdi), 3. Városhegyi- (siklósi), 4. Fekete-hegyi- (villányi), 5. Szársomlyói- (nagyharsányi), 6. Beremendi-pikkely ("rög"). A Villányi-hegység egyik jellemző geomorfológiai vonása a felső pannóniai abráziós eredetű fennsík, amely alatt egyetlen pleisztocén hegylábi félsík övszerűen veszi körül a hegységet. A terület kőzettani felépítését és a mai felszínének kialakulását a földtörténeti őskor (archeozoikum) végétől, illetve a földtörténeti ókor (paleozoikum) elejétől tudja a geológia és a geomorfológia tudománya nyomon követni. (forrás: Város a Tenkes alján, Aubert Antal) ...jelentsen ez bármit is :)

A Tenkes csárdától kb. 2 km-t kell gyalogolni sziklás és füves terepen. A vendéglőnél parkoló található. Érdemes a kék jelzésen menni, akkor lehet a legtöbbet látni.
MARADJATOK A TÚRISTAÚTON, NEM KELL BEMENNI AZ ERDŐBE A LÁDÁÉRT! Az ösvény itt ott elvékonyodik, de ha a gerincen maradtok, és a jelzést is figyelitek néha, odaértek a cache-hez.