Egy 14X6X4 cm-es dobozt keress, pár száz méterre a Fekete- Fehér Körös összefolyástól, a kis delta tározó területén. Belvizes, esős időszak idején gumicsizma, bakancs, vagy strandpapucs (mezítláb) szükséges. Kérlek benneteket, hogy a ládát ugyanoda rejtsétek vissza, ahol találtátok! Javasolt kiindulópont: N 46° 39,887' E 21° 17,836' 96 m [GCkrs2+indul]
A ládába TravelBug helyezhető. Fehér Körös: Romániában az Erdélyi-Érchegységben ered. Hossza: 235,7 km, amelyből a hazai szakasz hossza 9,8 km. A meder átlagos esése: 0,07 cm/km, szélessége: 15 m. A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra, mélysége: 0,8-2,5 m, átlagos vízhozama 105 m3/mp. A 9,8-9,3 fkm között határfolyó, erre a szakaszra nem adnak ki közlekedési engedélyt.
A Fehér-Körös az 1855-ben elkezdett folyószabályozások során kiásott mederben nyílegyenesen halad ÉNy-i irányba.
A 134,8 folyamkilométeren 1898-ban épült tűsgát N 46° 38,548' E 21° 18,607' [GCkrs2+tusgat] duzzasztó vize táplálta a folyószabályozások (1855) előtti Fehér-Körös Gyula Békés közötti szakaszát, a mai Élővíz-csatornát. A duzzasztómű terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal készítette, Gallatz János irányításával. Az építéssel Melocco Leonárd budapesti vállalkozót bízták meg. A fenékgát tervezését és kivitelezését a KÖVIZIG végezte. A tűsgát 21 db, a téli (jeges) és árhullám veszélyes időszakban a mederbe lefektethető keretlábból, 11 db tűtartó csőből és az azokra támaszkodó 262 db, egyenként 3,35 m hosszú vörösfenyő gerendából, úgynevezett "tű"-ből állt. Maximális duzzasztása 2,79 m, szerepe öntözővíz-biztosítás, a három városon keresztülfolyó Élővíz-csatorna higiéniai-környezetformáló vízigényének kielégítése és ipari vízszolgáltatás volt. Ma már ezt a funkciót az 1977-ben épült fenékgát látja el. A tűsgát mára már, csak múzeumi darab.
A Fehér-Körös felső szabályozása a Malom-csatornával függ össze. Az 1855. évi árvíz a Péli-csatornán keresztül elöntötte Gyulát, ezért a folyót a városon kívül vezették. Az új, 19 km hosszú, töltésezett meder, a fent említettek szerint, Szanazugnál veszi fel a Fekete-Köröst, és Kettős-Körösként Békésen tér vissza egykori medrébe.
A Fehér-Körös elhagyott medre Gyula-Vesze-Sikkony-Békés vonalon folyva Élővíz-Gerlai-holtág néven belvízi, öntözővíz-szolgáltató és környezetformáló szerepet tölt be. A Kettős- és Hármas-Körös további, alsó szakaszán helyi érdekű szabályozások már a XIX. század elején is folytak. Végleges arculatát 1934-ben úgy kapta, hogy hossza, 54 átmetszéssel 308 km-ről 128 km-re csökkent. A töltések 1895-re váltak folytonossá.
Kullancs veszély:
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
+
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Erre jártam, benéztem, gondoltam a spiccről végre fotózgatok. Hosszúnadrág hiányában csak a gátról nézgelődtem és begyűjtöttem a rejtést, ami rendben van és amit köszönök is szépen.
Ha már a tűsgátról ilyen pontos leírást kapunk, a fenékgátról és a tömlős gátról miért nem?
"A töltések 1895-re váltak folytonossá." Ebben a számban nincs felcserélve két számjegy?
Andrusával kerékpárral elkövetve.:-) Békés megyei hirtelen felindultságbol elkovetett őrültség keretében.
Log később.
[g:hu+ 2.7.14]
Andrusával három napot bringáztunk Békéscsaba, Gyula és Szeged környékén. Nagyon szép napsütéses időnk volt, igazi bringás idő, így nem tétlenkedtünk minden utunkba eső ládát megkerestünk. Mindhárom nap 100 km körül volt a táv és mindhárom nap remekül szórakoztunk.
A GATO ládától tekertünk át ide. Mai nap már elég sokat rázattuk magunkat a gátakon, gondoltam itt egy jó földúton betekerünk, sima ügy. Hát nem így lett ez volt a legrosszabb út amin jártunk a nap folyamán, végig hatalmas repedések voltak az úton keresztbe hosszába. Logolás után már a gátat választottuk ami sokkal jobb volt bár az is rázott kicsit.
A logbook nagyon rossz állapotban van, teljesen penészes.:-(
Három napos viharsarki csavargásunk közben találtuk meg, Anitával, Beával és LionDaddy-vel. A rejtek jó, de a logbook vizes, cserére érett, bekapcsolom a villáskulcsot.
Csongrád- és Békés-megyei ládázós-gasztro hétvége Beával, Anitával és kectammal.
27/8. találat.
A hármas összefolyás a szanazugi kempintől látványos, így innen néztünk szét kicsit hosszabban. Szerencsénk volt, és egy teljesen autentikus - egykori kikötőmester - szakembertől hallhattunk kb. 10 perces ismeretterjesztő előadást a három folyó eredésétől az Élővíz-csatorna / Ófehér-Kőrös elnevezés történetén keresztül egészen a környező mezőgazdasági területek - öntéstalajok - aranykorona értékéig. Nagyon érdekes és a szó jó értelmében lokálpatriotizmustól átitatott előadás volt.
N 46° 39,887' E 21° 17,836' 96 m [GCkrs2+indul]
N 46° 38,548' E 21° 18,607' [GCkrs2+tusgat]
