Megye/ország: Somogy
Elhelyezés időpontja: 2005.07.02 15:00
Megjelenés időpontja: 2005.07.06 12:50
Utolsó lényeges változás: 2020.05.01 18:05
Utolsó változás: 2024.06.15 22:43
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Danpan, René, Balio, Taurnil - HEV
Ládagazda: tam623 Nehézség / Terep: 1.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 2000 m
Megtalálások száma: 514 + 13 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
Az új láda 16x11x6 cm-es hagyományos négy füles műanyag doboz. A toronytól É-felé egy magasles előtt az út szélétől pár méterre találod egy fenyves szélében, terepszinten.
Ha GPS nélkül keresed akkor egy jellegzetes elszáradt fenyőnél (a kettő közül a dél felől lévőnél) menj be az erdőbe. Ha nem találod akkor végső megoldásként keresd meg a torony földszinti hátsó bejáratát - kívülről.
A ládába TravelBug egyelőre nem helyezhető!
Kedves keresők!
A geodéziai toronyba a figyelmeztető felírat szerint felmászni tilos, a láda megszerzéséhez ez nem szükséges, távolabb van. A torony állapota amúgy kiváló, a vaslétrák, padlólemezek hiánytalanul megvannak, ami lassan ritkaságszámba megy ezeknél a volt geodéziai tornyoknál.
Kötcsén ajánlunk Nektek egy kellemes túrát. A 7-es útról Balatonszárszónál délre letérve elfogadható minőségű bekötőúton juthatunk a Balatontól mindössze 9 kilométerre fekvő zsáktelepülésre. A Szólád-Nagycsepely útról Kötcsére kell letérni, majd végig egyenesen a betonúton haladni.
A ládáról:
A falu felső határától alig több mint másfél kilométerre található egy geológiai mérőtorony. A láda ennek közelében van.
A hely neve Csillagó, nem elírás így kell írni. Ez Somogy megye második legmagasabb pontja, 313,5 m és csak néhány éve került a dobogó 2. helyére. A torony előtt a gazban még fellelhető a régi csúcskő.
A második hosszú, meredek emelkedő a falu túlvégén lévő buszfordulóig betonozott. Esős időben tehát idáig járható az út: N 46° 45,047' E 17° 52,380' 290 m [GCKOT+parkoló]
Ezután jön a kb. 1,5 km-es földút, az elején egy nehezebb, homokos - agyagos emelkedővel. Ez a szakasz csapadékos időben nehezen járható.
(Maga a torony, az ország más helyeiről is ismert tipikus vasbeton henger -geodéziai mérőtorony- fém létrákkal.)
Néhány látnivaló, amit a ládika után érdemes felkeresni:
1. Iskolamúzeum és evangélikus templom: N 46° 45,170' E 17° 51,458' 164 m [GCKOT+Iskolamuzeum]
Az evangélikus templom melletti régi "oskolában" az egykori felszerelési tárgyakkal - régi padokkal, palatáblával, egykori irkákkal - múzeumot rendeztek be. Ha a múzeum ajtaja nincs nyitva, nyugodtan kopogjatok, vagy csengessetek. (A lejtőn lefelé indulva meg kell kerülni a múzeum épületét, és hátulról csengetni Ildikónál.)
A műemlék jellegű evangélikus templom 1797-ben épült késő barokk stílusban, majd a XIX. században átalakították. A copf stílusú főoltár 1790 táján készült.
2. Opperheim pince: N 46° 45,427' E 17° 51,537' 166 m [GCKOT+Pince-borozo]
Kötcse a Dél-Balatoni borvidék területén fekszik. A borvidék területe: 2 611 ha. Klímája kiegyenlített, napfényellátottsága kitűnő, a termelés biztonsága jó. A falu leghíresebb pincéjéhez kalauzolunk el benneteket.
Opperheim József kertészmérnök, szőlész - borász nagy szeretettel vár minden hozzá betérő vendéget. "Igaz borok természetesen..." Borkóstolásra vagy vásárlásra is lehetőség van. (Ha megemlítitek a geocachinget, akkor mennyiségre való tekintet nélkül törzsvásárlói kedvezményt is ad nektek!) Részletek: Kattints ide!
Egyéb nevezetességek: Kazay-kúria:
A hajdani tulajdonosról elnevezett Kazay-kúria a XVIII. században épült, barokk stílusban a Vásártéri u. 7. alatt. A Kazay-kúriát védett park veszi körül, melyben különlegesen szép lucfenyők, a bejáratnál tiszafasor található. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. Kesserü-kúria:
Az egykori tulajdonosokról elnevezett kisnemesi kúria a XVIII. században épült a Verseny utcában barokk stílusban. A Kesserü-kúria parkjában huszonöt fekete fenyőből álló facsoport és 80-120 éves hársak találhatók. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. Zsidó örökmécses: N 46° 44,932' E 17° 51,497' 162 m [GCKOT+orokmecses]
Kötcse múltja:
A falu határában talált régészeti leletek ókori, sőt újkőkori lakott hely létezését sejtetik. Az első írásos oklevelek II. Endre korában, 1229-ben említik Keccha inferior (Alsó-Kötcse) és Keccha superior (Felső-Kötcse) néven. 1725-től Hessen tartományból evangélikus német jobbágyokat telepítettek ide. A magyar és német családok generációi valójában együtt írják Kötcse újkori történetét.
Somogy településeinek nagy részén a XVIII. században számos kisnemesi kúria épült. Különösen jellemző ez Kötcsére, ahol tizenkét kúriában laktak a kisnemesek. Ettől kezdve a falu életét a kis- és középnemes birtokosok, alispánok, ügyészek határozták meg, és a jobbára Németföldről áttelepült evangélikusok és a zsidó kereskedőcsaládok.
Száz éve még 1800-an éltek itt, aztán a falut elkerülték a főközlekedési utak, zsáktelepülés lett.
Kötcse jelene:
Ma csak 550-en lakják a községet. Kötcse is része a kiemelt balatoni üdülőövezetnek. Mostanság leginkább a boráról ismert messze földön, s a föllendülést is ettől és a közelbe érő autópályától várják az itteniek.
Kötcse említésekor sokaknak az itt született Roboz István író és Kisfaludy Atala költő jut eszébe. S hogy így legyen, azért sokat tett a község két "élő múltja", Mihály Gyula és Csepinszky Mária. Mindketten a Petőfi Sándor utcában laknak, mint ahogy a sorsuk is gyakran volt közös. Honismereti szakköröket vezettek, kiállításokat, előadásokat szerveztek, fölrázták a falut a nyolcvanas évek végén. Mihály Gyulának páratlan régészeti gyűjteménye van, gyerekkora óta kutatja települése múltját (azt például csak nemrég derítette ki: Gárdonyi Géza édesanyja is Kötcsén nevelkedett), s gyűjti az emlékeket. Csepinszky Mária fonásra, szövésre, hímzésre vagy éppen tojásfestésre tanítja a fiatalokat. A falu négyosztályos kisiskoláját és óvodáját már nem fenyegeti a bezárás veszélye.
Mihály Gyula pincéjénél gyakorta összeülnek ma is a régi kötcseiek; történeteket mesélnek, énekelgetnek, a házigazda szaval. Talán így maradtak fönn a kötcsei csúfolóversek is, amiket állítólag Fejes Gyula amatőr rímfaragó költött még a két világháború között. Az akkori falubelieket, utcákat, helyneveket szinte mind humoros, gúnyoros rímekbe szedte.
Kellemes kirándulást, jó keresést kívánnak az eredeti rejtők (is): Dani, Panka, Bogi és Sárkó (Danpan) '
Állapot: kereshető
1 játékos jelölte kedvenc ládájának
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
A ládát elsőre sajnos nem sikerült megtalálni, a pótjelszó viszont rendben van. Vigyázat, a környék igazi sárcsúszda, de ha azt gondolod, mint én, hogy majd az erdőn át megközelíted a ládát, akkor pofára esés lesz a vége, mert az erdő átvált nyakig érő szederdzsungelbe, az útra visszatérni meg nem egyszerű, mert széles az árok és tele van vízzel :D :D
Én nem bántam a sétát a sár ellenére sem, szép erdőkön, réteken vitt keresztül, ugyanakkor a kilátó élménye elmaradt, attól többet vártam.
Siófoki futóverseny teljesítése után még eljöttem megkeresni három somogyi ládát, ez volt a harmadik. Erősen szürkült már, ezért csak a torony hátsó bejáratánál a pótjelszót kerestem meg. Fentről nagyon élveztem a kilátást a Balatonra és a Somogyi dombokra. A Nap már lement, de nagyszerű volt a felkelő telihold látványa.
Köszönöm a rejtést. GCSZLD/1-GCTEKA-GCSZLD/2-GCMM15-GCKOT-GCKERV-GCVHID.
Az elején egy kis autózás, aztán egy nezdai parkolás után jött a ládagyűjtő túra. Tartalmas nap volt. A bozótharc megtépázta a ruházatomat, így aztán örömmel olvastam le a pótjelszót a sikertelen keresés után. A kilátás klassz volt, sajnos az okostelefonos képek nem adják vissza a látványt.
5-napos ládatúránk negyedik találata volt ez a "kilátó". Eredetileg a terv az volt, hogy a Kereki Vártól GCKERV indulva egy túrára felfonom a várat, ezt a ládát GCKOT, a magassági pont esemény ládát GCMM15 és a szóládi pincéket GCSZLD. Aztán mégsem lett belőle semmi, mert bár Roy el tudott volna jönni értem a túra másik végéhez, de ezzel együtt is túl sok időt kellett volna várnia a kocsiban. Szóval a vár után átautóztunk Nezdepusztára és onnan csináltam egy jó, érdekes és a végén izgalmas körtúrát.
Ez volt kis túrám legmesszebbi pontja és én sem találtam meg a ládát. A pótjelszó könnyen meglett, de a felmászás tilalmáról szóló tábla az már nincs meg. Ennek ellenére én nem másztam fel, mert az idő olyan ködös és sötét volt, hogy úgyse láttam volna túl sokat. Jó lenne pótolni a ládát és, ha lehet, nem abba az embertelenül szúrós dzsungelba rakni.
Visszafelé volt egy érdekes élményem. Ahogy mentem visszafelé Nezdepusztára, egy autó jött a földúton mögöttem. Kiderült, hogy a sofőr elvesztette a két lovát és autóval jött, hogy megpróbálja megtalálni őket. Egy darabig még el is vitt kocsival, így a visszaséta rövidebb lett, mint az oda séta. Remélem azóta a lovak meglettek, mert nagy pánikban volt szegény.
N 46° 45,047' E 17° 52,380' 290 m [GCKOT+parkoló]
N 46° 45,170' E 17° 51,458' 164 m [GCKOT+Iskolamuzeum]
N 46° 45,427' E 17° 51,537' 166 m [GCKOT+Pince-borozo]
N 46° 44,932' E 17° 51,497' 162 m [GCKOT+orokmecses]
