---

Az új láda 16x11x6 cm-es hagyományos négy füles műanyag doboz. A toronytól É-felé egy magasles előtt az út szélétől pár méterre találod egy fenyves szélében, terepszinten.
Ha GPS nélkül keresed akkor egy jellegzetes elszáradt fenyőnél (a kettő közül a dél felől lévőnél) menj be az erdőbe. Ha nem találod akkor végső megoldásként keresd meg a torony földszinti hátsó bejáratát - kívülről.

---

A ládába TravelBug egyelőre nem helyezhető!

---

Kedves keresők!

A geodéziai toronyba a figyelmeztető felírat szerint felmászni tilos, a láda megszerzéséhez ez nem szükséges, távolabb van. A torony állapota amúgy kiváló, a vaslétrák, padlólemezek hiánytalanul megvannak, ami lassan ritkaságszámba megy ezeknél a volt geodéziai tornyoknál.

---

Kötcsén ajánlunk Nektek egy kellemes túrát. A 7-es útról Balatonszárszónál délre letérve elfogadható minőségű bekötőúton juthatunk a Balatontól mindössze 9 kilométerre fekvő zsáktelepülésre. A Szólád-Nagycsepely útról Kötcsére kell letérni, majd végig egyenesen a betonúton haladni.

A ládáról:
A falu felső határától alig több mint másfél kilométerre található egy geológiai mérőtorony. A láda ennek közelében van.
A hely neve Csillagó, nem elírás így kell írni. Ez Somogy megye második legmagasabb pontja, 313,5 m és csak néhány éve került a dobogó 2. helyére. A torony előtt a gazban még fellelhető a régi csúcskő.

A második hosszú, meredek emelkedő a falu túlvégén lévő buszfordulóig betonozott. Esős időben tehát idáig járható az út:  N 46° 45,047' E 17° 52,380' 290 m [GCKOT+parkoló]
Ezután jön a kb. 1,5 km-es földút, az elején egy nehezebb, homokos - agyagos emelkedővel. Ez a szakasz csapadékos időben nehezen járható.

(Maga a torony, az ország más helyeiről is ismert tipikus vasbeton henger -geodéziai mérőtorony- fém létrákkal.)

Néhány látnivaló, amit a ládika után érdemes felkeresni:

1. Iskolamúzeum és evangélikus templom:
 N 46° 45,170' E 17° 51,458' 164 m [GCKOT+Iskolamuzeum]
Az evangélikus templom melletti régi "oskolában" az egykori felszerelési tárgyakkal - régi padokkal, palatáblával, egykori irkákkal - múzeumot rendeztek be. Ha a múzeum ajtaja nincs nyitva, nyugodtan kopogjatok, vagy csengessetek. (A lejtőn lefelé indulva meg kell kerülni a múzeum épületét, és hátulról csengetni Ildikónál.)
A műemlék jellegű evangélikus templom 1797-ben épült késő barokk stílusban, majd a XIX. században átalakították. A copf stílusú főoltár 1790 táján készült.

2. Opperheim pince:
 N 46° 45,427' E 17° 51,537' 166 m [GCKOT+Pince-borozo]
Kötcse a Dél-Balatoni borvidék területén fekszik. A borvidék területe: 2 611 ha. Klímája kiegyenlített, napfényellátottsága kitűnő, a termelés biztonsága jó. A falu leghíresebb pincéjéhez kalauzolunk el benneteket.
Opperheim József kertészmérnök, szőlész - borász nagy szeretettel vár minden hozzá betérő vendéget.
"Igaz borok természetesen..." Borkóstolásra vagy vásárlásra is lehetőség van. (Ha megemlítitek a geocachinget, akkor mennyiségre való tekintet nélkül törzsvásárlói kedvezményt is ad nektek!) Részletek: Kattints ide!

Egyéb nevezetességek:
Kazay-kúria:
A hajdani tulajdonosról elnevezett Kazay-kúria a XVIII. században épült, barokk stílusban a Vásártéri u. 7. alatt. A Kazay-kúriát védett park veszi körül, melyben különlegesen szép lucfenyők, a bejáratnál tiszafasor található. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható.
Kesserü-kúria:
Az egykori tulajdonosokról elnevezett kisnemesi kúria a XVIII. században épült a Verseny utcában barokk stílusban. A Kesserü-kúria parkjában huszonöt fekete fenyőből álló facsoport és 80-120 éves hársak találhatók. Jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható.
Zsidó örökmécses:
 N 46° 44,932' E 17° 51,497' 162 m [GCKOT+orokmecses]

Kötcse múltja:
A falu határában talált régészeti leletek ókori, sőt újkőkori lakott hely létezését sejtetik. Az első írásos oklevelek II. Endre korában, 1229-ben említik Keccha inferior (Alsó-Kötcse) és Keccha superior (Felső-Kötcse) néven. 1725-től Hessen tartományból evangélikus német jobbágyokat telepítettek ide. A magyar és német családok generációi valójában együtt írják Kötcse újkori történetét.
Somogy településeinek nagy részén a XVIII. században számos kisnemesi kúria épült. Különösen jellemző ez Kötcsére, ahol tizenkét kúriában laktak a kisnemesek. Ettől kezdve a falu életét a kis- és középnemes birtokosok, alispánok, ügyészek határozták meg, és a jobbára Németföldről áttelepült evangélikusok és a zsidó kereskedőcsaládok.
Száz éve még 1800-an éltek itt, aztán a falut elkerülték a főközlekedési utak, zsáktelepülés lett.

Kötcse jelene:
Ma csak 550-en lakják a községet. Kötcse is része a kiemelt balatoni üdülőövezetnek. Mostanság leginkább a boráról ismert messze földön, s a föllendülést is ettől és a közelbe érő autópályától várják az itteniek.
Kötcse említésekor sokaknak az itt született Roboz István író és Kisfaludy Atala költő jut eszébe. S hogy így legyen, azért sokat tett a község két "élő múltja", Mihály Gyula és Csepinszky Mária. Mindketten a Petőfi Sándor utcában laknak, mint ahogy a sorsuk is gyakran volt közös. Honismereti szakköröket vezettek, kiállításokat, előadásokat szerveztek, fölrázták a falut a nyolcvanas évek végén. Mihály Gyulának páratlan régészeti gyűjteménye van, gyerekkora óta kutatja települése múltját (azt például csak nemrég derítette ki: Gárdonyi Géza édesanyja is Kötcsén nevelkedett), s gyűjti az emlékeket. Csepinszky Mária fonásra, szövésre, hímzésre vagy éppen tojásfestésre tanítja a fiatalokat. A falu négyosztályos kisiskoláját és óvodáját már nem fenyegeti a bezárás veszélye.
Mihály Gyula pincéjénél gyakorta összeülnek ma is a régi kötcseiek; történeteket mesélnek, énekelgetnek, a házigazda szaval. Talán így maradtak fönn a kötcsei csúfolóversek is, amiket állítólag Fejes Gyula amatőr rímfaragó költött még a két világháború között. Az akkori falubelieket, utcákat, helyneveket szinte mind humoros, gúnyoros rímekbe szedte.

Kellemes kirándulást, jó keresést kívánnak az eredeti rejtők (is): Dani, Panka, Bogi és Sárkó (Danpan) '