---

Kivonat:
Hagyományos, normál méretű doboz a terület keleti oldalán, szabadon hozzáférhetően, kerítésen kívül.

---

Nyitvatartás, jegyárak, programok, aktuális információk:
A Csillagvár honlapja

Diósi jágerházból Csillagvár

A Csillagvár Balatonszentgyörgy emblematikus, négyágú csillag alaprajzú, erődítmény-szerű építménye - jelenleg múzeum és kedvelt kirándulóhely csárdával, (gyerekeknek különösen érdekes) állatsimogatóval.
A helyi élő emlékezet meglepően rövid ideig tudta visszafelé követni az eredetét, a XX. század előtti múltja a század közepére elhomályosult - a valóságot romantikus elképzelések, helyi mendemondák, legendák írták felül. Sokáig tartotta magát az elgondolás, hogy eredetileg török-kori végvárként épült, miután a három részre szakadáskor itt húzódott a hódoltság határa. Erődítmény jellege is ezt az elképzelést erősítette: vastag falak, kis ablakok, masszív pince, épületen belüli illemhely és kút(!), csigalépcső padlástól pincéig, rejtélyes, ráccsal fedett lyuk a födém középpontjában. A szocializmus évtizedeiben végvári hangulatot idéző kiállításnak adott helyet, mely meglovagolta és a köztudatban tovább erősítette az épület múltjával kapcsolatos ilyen irányú elképzeléseket.

Múltja

Valójában az épület jóval fiatalabb, és eredeti funkcióját tekintve is hétköznapibb, mint ahogy a rárakódott legendák sugallják: a keszthelyi Festeticsek építtették erdészlak ill. vadászkastély gyanánt. Az építésről gróf Festetics László 1819. július 25-én az alábbiak szerint rendelkezett:

"A szentgyörgyi téglakemence szomszédságában az erdő szélén az ott designált helyen, egy Jágerlakás építessen, a kiadott plánum szerint. Megjegyeztetik itt, hogy a kiálló szegletekben a vakablakok elmaradván mindenütt a középen tsak egy nyílt ablak készíttessen, hogy a födél intézésében csatornák elkerültessenek. Az épület képétül minden Czifraság elmaradjon és hogy a Pincze tsak felényire földbe bemenvén, a kint álló része kivülről földdel megtöltessen. Az ablakok parapetjeinek 4 és fél schuch magassága lévén, azokhoz belül a szobában lépcsők intéztessenek."

Bár építészeti stílusában puritán, erődítmény-szerű jegyein, szerkezeti túlméretezettségén főúri luxus érződik. Az 1820-as évek elején épülhetett, de húsz évvel később már beázásról, az állag megromlásáról olvasunk - lehetséges, hogy gazdái végül nem is nagyon használták eredeti funkciójában.
Innen a XX. század elejéig sem írott, sem élő emlék nemigen van az épület sorsával kapcsolatban. Az ezredfordulón még élő idősek emlékezete a fonalat száz évvel később, az 1920-as évektől veszi fel, amikortól a szomszédos téglagyár és a közeli battyáni majorság munkásai laktak az épületben. Ekkor a mai névnek még nyoma sincs, a területet "Diós puszta" vagy egyszerűen Diós néven emlegetik, az épület pedig "Diósi jágerház".
A mai elnevezés az emlékezet szerint Szurovi Imre nyugalmazott építészmérnöktől származik, aki 1940 körül került a faluba. Kissé bolond, de legalábbis hóbortos embernek ismerték, aki beleszeretett az épületbe, majd be is költözött. Ő kezdte el hobbiként kutatni (vagy talán inkább megkreálni) az épület legendáját, az épületet "Csillagvárnak", magát tréfásan a "Csillagvár kapitányának" nevezni. A körülötte sertepertélő falubeli gyerekek és felnőttek átvették és terjesztették a jól hangzó nevet, melyet azóta utca és vendéglő is visel a faluban. Ma mindenki így nevezi, a "Diós" név már szinte teljesen feledésbe merült a helyiek számára.
Szurovi úr meggyőződéssel kereste a vár-múlt bizonyítékait, a titkos alagutat, és természetesen hátborzongató történetek keltek lábra a (31 m!) mély belső kútba ugró menyasszony-vőlegényről, és a pandúrokat titkos járatokon a kútba cselező betyárokról.

A háború után a Csillagvárat is tartalmazó birtokrendszer felbomlott, de az épület érintetlenül maradt. Lakói viszont elfogytak, az 50-es években már csak az erdész családja lakta a "várat". 1957-ben az elhanyagolt állapotú épületet műemlékké nyilvánították, majd a két következő évben nagyszabású felújítást végeztek rajta - ekkor fény derült néhány történeti részletre is. Egyrészt hogy az épület eredetileg nem rendelkezett a ma is látható ácsolt tetőszerkezettel, hanem a padláson látható ferde födém maga az eredeti tető, melyet boltívek tartottak. Valószínűleg ez a kialakítás okozta a beázást, amit végül ácsolt tetőszerkezet ráhúzásával küszöböltek ki. Másrészt megtalálták középen egy egykori torony alapjait. A központi helyiség plafonján lévő kerek lyuk és a sarokban a kötéljáró nyílás ide vezetett. A tornyot a tetőszerkezet felhúzásakor bonthatták el.

1959-ben Móricz Béla fonyódi helytörténész fejtette meg a Csillagvár eredetének titkát: a Budapestre telepített Festetics-levéltárban találta meg a fentebb idézett rendelkezést az építésről, miután előzőleg maga is hosszasan tévúton, a török kori erődítmény vonalán kutatott.
Ezzel együtt 1960-ban XVII. századi végvári vitézi tanya hangulatát idéző kiállítást rendeztek be, mely évtizedekig változatlanul működött (egyes részletei még ma is láthatók). Innentől a Csillagvár egyre ismertebb kirándulóhely (ide vezető jelölt turistaúttal), a helyiek kedvelt szabadtéri rendezvény-színhelye: ünnepek, majális, gyereknap, iskolai rendezvények stb.

Jelene

Az évtizedek alatt kissé megfáradt koncepció 2005-től megújult. Török Tibor keszthelyi vállalkozó (több ottani látványosság kiötlője) kissé ugyan vegyes hatású, de azért kellemes atmoszférát, programokat, rendezvényeket visz a Csillagvárba: panoptikum, baba-múzeum, csárda, állatfarm és állatsimogató, motorostalálkozó, rockfesztivál is van már itt. A helyiek is újra felfedezték: kijárnak, rendezvényeket szerveznek, "visszafoglalják a várat". Az épület és az udvar rendezettsége Rigó Zsolt bentlakó gondnok (egykori osztálytársam) munkáját is dicséri.

Személyes

Téglagyári munkásként nagyszüleim is laktak itt néhány évig, és apám éppen akkor, a Csillagvárban - a későbbi kiállítás elnevezése szerint - az ún. "parancsnoki szobában" született. A történet és az információk nagyrészt első kézből, tőle származnak. Helytörténészként és a személyes érintettség okán is természetesen nagyon vonzódott a helyhez, melyről részletesen írt könyveiben is - és sokat mesélt nekem mindezekről. 2015-ös halála után ezt a geoládát az ő emlékének is ajánlom.

Téglagyárak

Már a Diósi jágerház építését elrendelő okirat is hivatkozik az akkor már létező "szentgyörgyi téglakemencére". Ennek utódja a ma már romjaiban is alig látható, de a 80-as években még aktívan termelő régi, körkemencés, majd pedig az ország egyik legjelentősebb jelenleg is működő modern téglagyára. Ma is, távoli vidékek házai közül is sok épül "szentgyörgyi földből".

A régi körkemencés téglagyár

Magas téglakéménye még a gyártás leállása után is sokáig uralta a tájat, de mára már semmi nem maradt belőle. Sajnos még a kevés kép is elveszett, amit készítettem róla. Olaszok építették, együtt az itt-ott még látható pusztuló testvéreivel (Raposka, Sásd stb.). Az építmény lényegi része egy ovális (pontosabban félkörívekkel illesztett párhuzamos egyenesek) alakú körkemence volt ("Hoffmann-féle körkemence"). Ez egy alagút, melyben kényelmesen körbe tudott sétálni egymás mellett 3-4 ember. Külső oldalán néhány méterenként ajtó méretű rakodónyílások szakaszolták, melyen keresztül a nyers téglát be, a készet pedig kirakodták. A tűz mindig csak a teljes kör egy szakaszán dolgozott (átmenetileg befalazott rakodónyílások mögött) - nyitható-zárható szellőzőaknákkal szabályozott léghuzat segítségével "húzták" tovább körbe-körbe megfelelő ütemben a tüzet. Az égetőmester egy szinttel feljebb dolgozott, a szellőzőaknákat megfelelően nyitotta és zárta, felülről kémlelte a folyamatot, szükség szerint levegővel és tüzelőanyaggal táplálva az égést. Közben a rakodómunkások a tűz mögött haladva, nagy melegben bontották ki az égetés idejére befalazott nyílásokat, hordták ki a még forró végterméket, hogy a helyére bepakolják a nyers téglát, majd újra befalazzák a nyílást - a tűz következő köréhez. A megfelelően irányított forró léghuzat már a tűz megérkezése előtt kiszárította és előmelegítette a nyers téglát - a körkemence így nem csupán folytonossá, de tüzelőanyag-takarékossá is tette a termelést.
A nyers tégla megfelelően nedvesített és előkészített anyagát régebben kézi erővel, fa öntőformákba töltve formázták (kézi téglavetés). Később automata présgép vette át ezt a szerepet, de a kemencébe be- és kihordás végig kézzel történt.

A szentgyörgyi masztodon-lelet

A Csillagvár közelében, a régi téglagyár agyagbányájában 1953-ban a földmunkák során előkerült egy komolynak tűnő őslény-csontváz. A munkások a leállástól és a bevétel-kieséstől félve először megpróbálták eltitkolni a felfedezést, és mire - nagyrészt apám beavatkozására - szakemberek érkeztek, a lelet nagy része már sajnos megsemmisült.
A szakértői vizsgálatok azt állapították meg, hogy egy 7 millió éves masztodon (mamut-szerű őselefánt) maradványairól van szó, mely megfelelő gondozás esetén európai szinten is az egyik legjobb ilyen lelet lehetett volna. Végül két 170 cm-es agyart, koponya- és bordatöredékeket, fogakat sikerült megmenteni. Ezek 1977-ig a Nemzeti Múzeumban voltak kiállítva, jelenleg raktárban várják, hogy újra közönség elé kerülhessenek.

A modern téglagyár

A régi körkemencés mellé modern új téglagyár épült, mely a mai napig is működik, és az évtizedek alatt a mellette tátongó gigantikus bányagödör anyagát dolgozta fel - jelenleg a Wienerberger cégcsoport négy nagy hazai téglagyárának egyike. Itt a termék már szinte emberi kéz érintése nélkül készül: a présgéppel sajtolt téglák a gáztüzelésű kemence-folyosón sínen gördülő tűzálló kocsikon haladnak.

Nyitvatartás, információk

Nagy zöld udvarával, állatsimogatójával, panoptikum-szerű kiállításaival, íjász- és solymász bemutatókkal stb. a Csillagvár leginkább nyári, gyerekes-családi programnak ajánlható. Nyitvatartása is ehhez igazodik - áprilistól októberig látogatható, a téli hónapokban általában zárva tart.
Nyitvatartásról, jegyárakról, programokról aktuálisan a Csillagvár saját honlapján lehet tájékozódni.

Láda

Normál méretű hagyományos doboz, egyszerű rejtéssel a Csillagvár "mögött" (keleti oldalon), kerítésen kívül, bármely időszakban szabadon kereshetően. A porta előtt a jelzett turistaúton tovább haladva könnyen megközelíthető.