Sajnos nemcsak a romot, hanem az egész dombot körbekerítették, amin a vár állt (lásd: 1. kép). A ládát kimenekítettem, de annak nem látom értelmét, hogy a bemutatni kívánt objektumtól messze, a domb aljában helyezzem el, ahonnan semmit sem látni. Nem látok arra esélyt, hogy záros határidőn belül rendbetegyék a várat, ezért ideiglenesen megszűntetem a ládát.

Multiláda a nagykanizsai Miklósfa településrész templománál és a közelében lévő szőlőhegyen; némi kegyes történelem hamisítással, és előre megfontolt legendakeltéssel fűszerezve. Így, ha erre jársz...

A ládába TravelBug helyezhető.

A ládasor
Templom  N 46° 24,960' E 16° 59,229' 164 m [GCHPK-1] Az első jelszórészlet a templom bejáratától jobbra lévő tábla utolsó sorának első szava.
Várrom  N 46° 25,320' E 17° 0,650' 186 m [GCHPK-2] A jelszó utolsó fele a ládában, mely az egykorvolt várfalban, borostyán ágak és egy tégla rejtekében fekszik.

A láda
16x8x7 cm-es dobozka; s aminek rejte a nyugati várfal külső része, egy a falra kapaszkodó fácska alatt, téglák takarásában.
Nem kell felmászni a téglafalra, és nem is ajánlatos, mivel omladozik.

A várárok északi feléről, a kis fenyves szélésől szép panoráma nyílik a szőlőhegyre és Nagykanizsára ( N 46° 25,359' E 17° 0,687' 182 m [GCHPK+kilátás]).

Útvonaljavaslat
Miklósfa Nagykanizsáról délre, Gyékényes irányába közelíthető meg. A faluba beérve balra ez első utcán kell felfelé fordulni, és haladni egészen a Hóvirág utcáig. Itt található balra fent a templom. Innen keletnek, a falu széléig, majd tovább a szőlőhegy irányába kell haladni; követve végig a piros turistajelzést. Elhagyva a Szentgyörgyvári hegy harmadik hegyhátát a táblával jelzett ösvényen érhető el a Romlottvár, majd 2 kilométeres út után. Az autóval érkezőknek célszerű a Szent György utca elején, a szobornál parkolni, s a következő vagy 600 métert gyalogosan megtenni.

Háttér
A Kanizsától délre eső terület a Bikács nemzetség birtokában volt, melynek egyik tagja, Csapi András fiú utód híján - 1459-ben Mátyás király engedélyével - lányait tette meg örökösévé. Közülük Apollónia bajnai Both János felesége lett, aki megvette felesége testvéreinek a birtokait is, majd 1480-ban megkezdte Botszentgyörgy várának építtetését. 1566-ban, Szigetvár eleste után, Both Gáspár vezetésével a vár sikeresen ellenállt a török ostromnak. Tahy Ferenc kanizsai főkapitány ezután királyi őrséget is helyezett ide. Az 1570-es években a várat délről, nyugatról és északról földsánccal is megerősítették. 1574-ben a már végvárként nyilvántartott castellumot felsorolják a Kanizsa védelmére szolgáló erősségek között. Ugyan 1575-ben a török ismét sikertelenül ostromolta, de az ezután kialakított új védelmi koncepció alapján Botszentgyörgy feleslegessé vált és 1577 után felrobbantották.
A legendák szerint a castellum alápincézett északi szárnya és a várkápolna nem, s az öregtorony is csak kissé sérült meg. Így amikor 1600-ban Kanizsa vára a törökök kezére került - s lett az oszmán birodalom legnyugatibb vilajetének központja - Kucsul Hasszán kanizsai pasa kéjlakot alakíttatott ki benne (innen származtatják a várhoz ragasztott romlott jelzőt :). A környék idehurcolt lányai és asszonyai azonban ellenálltak a pasa szerelmének, bármily módon próbálkozott is. Ajándékait elutasították, kincseit megátkozták. Erre a pasa iszonyú haragra gerjedt és rájuk gyújtotta a várat. A tűz végképp elemésztette a castellumot, maga alá temetve a pasa ajándékokkal teli ládikáját is; melyet az átoktól tartva a Kucsul Hasszán a várban hátrahagyott. Ez az átok óvta az egykori erősség romjait évszázadokon át.
A török kiűzését követően a környék Turnetti őrgrófé lett, kitől Festetics Kristóf gróf, aranysarkantyús lovag vásárolta fel, az 1737 és 1741 között lebonyolított családi vagyongyarapítás keretében. Ekkor váltak a Festeticsek Zala vármegye legnagyobb földbirtokosává, s teremtette meg a gróf a Keszthely város körüli uradalmat, s kezdett hozzá a kastély építéséhez is. Építtetett azonban a gróf másutt is. 1765-ben az egykori Botszengyörgy várral szomszédos Szentmiklóson (ma Miklósfa) római katolikus templomot emeltetett. Az épület centrális elrendezésű, központi teréhez négyfelől egy-egy félköríves karéj kapcsolódik, alaprajza ezáltal görög keresztet képez. Középső részét lapos kupolaboltozat fedi, e fölé emelkedik a karcsú, barokk hagymasisakos torony. Fekvő ovális alakú ablakai egymás fölött ismétlődnek, kávájuk faragott kőből készült, amint a bejáratának kerete is. A kis előcsarnokba nyíló, rokokó stílusú kapuzat ormát a Festetics-család gazdagon faragott kőcímere díszíti.
A néphit szerint oka volt annak, hogy a gróf ilyen különös épületet épített. Azt tartották, hogy jel, utalás ez Hasszán pasa egykori kincséhez; amit a gróf egyik kotorékebe ásott ki egy vadászat során. Azonban a gróf babonás ember lévén félt az átoktól, így a kincses ládát visszatemette. A rejtekhelyhez pedig térképet készíttetett a templom formájában.
A Botszentgyörgyi vár régészeti kutatásait 1967-ben kezdték meg, majd 1987-re teljesen feltárták, s kisebb részben restaurálták is. Kincset azonban nem találták.
Mint hagyatékából kiderült, Kecse Ferenc azonban hitt a legendának, s nyomozásba kezdett. Meggyőződését táplálta az ásatásnál megtalált Szulejmán féle arany dinárok is, és az 1996-os szigetvári Szulejmán és Zrinyi emlékmű apropóján kiadott 150 év Magyarországon című kiadvány. Ebben ugyanis fellelte a Botszentgyörgyi vár alaprajzát a nagy török utazó, Mehemed Evlia Cselebi korabeli feljegyzésének fotókópiáján. Ugyan ez a vár köszönt vissza a Festeticsek nyomott papírján is, amit a Keszthelyi Kastélymúzeum tárlóiban fedezett fel. Különösen érdekes ez, hiszen a castellum már rég nem állt mikor a Festeticsek tulajdonába került a környék. Keszthely további titkokat is rejtett Kecse számára. A legnagyobb magyar, Széchenyi István anyjának, Festetics Ilona naplójában különös, sejtelmes laptöredéket talált basával, templommal, kinccsel. Ugyancsak a keszthelyi kastélyban fedezte fel Ilona bátyja, a nagy reformer, György portréját, s rajta az egykori Szentmihályi templomot; melyet a néphit a pasa kincsének nyomravezetőjének vélt. Ezután hosszan vizsgálta a mai miklósfai templomot és arra a következtetésre jutott, hogy az épület kelet-nyugati és észak-déli szélessége a kulcs a kincshez. Ezeket a templom díszes főbejáratának irányát égtájhelyes alapul véve a vár megmarad épület bejáratától el lehet jutni a kincshez. Korai halála azonban megakadályozta, hogy kutatásának végére, a kincs nyomára jusson.

Forrásmunkák:
A magyarországi várak honlapja, Nagykanizsa város honlapja és a teljes Internet.

Megjegyzés:
A leírásban szereplő kékkel szedett részek a képzelet szüleményei, ahogy a mellékelt képek nagy része tartalmában és címében is. Ennek egyetlen célja csupán a játék volt, s nem a félrevezetés vagy bárki érdekeinek, érzéseinek megsértése.

Köszönet laszloistvannak a telepítéshez nyújtott technikai támogatásért.

Ládatörténet
2014.02.28. Adoptáltuk a ládát waneqr-tól.
2014.07.02. Ládaellenőrzés, került bele pár ajándék.
2015.06.01. Ládaellenőrzéskor derült ki, hogy a láda eltűnt. Vadi új láda került ki ugyanarra a helyre.
2018.09.29. Kiderült, hogy 2 láda van kint. Valaki átrakta a vár ellenkező oldalára, amit a 2015-ös ellenőrzéskor nem találtam, és kiraktam egy újat. Ráadásul most mind a kettő szabadon volt. Az egyiket beszedtem, a másik a helyén maradt, és építettem neki új rejteket.
2020.08.20. Az eltűnt láda pótlása.