Wap: A Szurdokpuspoki-Paszto kozotti utrol N 47° 54.194' E019° 42.273'-nel bekotout Muzsla fele. Lada a falu folott, egy fold folott ketfele agazo fa "lábában".
A közelmúltban egy barátom a környékre költözött, így vetődtem el errefelé. Valamiért megtetszett ez az apró település a Mátra lábánál, ezért láda lett belőle. A dobozt szándékosan nem a településen rejtettük el. Egyrészt hogy minél kevésbé zavarjuk az itt lakók és üdülők nyugalmát, másrészt mert a láda jelenlegi helyéről kellemes kilátás nyílik Muzslára, és a környékre. Muzsla mára egy nagyon csendes üdülő-településsé szelidült. Kérünk mindenkit, hogy autóval/motorral csak annyira zavarja a hely nyugalmát, amennyire mindenképpen muszáj!
Megközelítés és a rejtekhely:
A Szurdokpüspöki és Pásztó közötti útról a
N 47° 54,194' E 19° 42,273' 169 m [GCMUZS+ut muzslara] pontnál kell letérni Muzsla felé. Az út nem túl jó minőségű, de azért személyautóval is járható. Muzsla utca-szerkezete nem olyan bonyolult, innen egyszerűen kövesd a GPS-t!
A ládát a Muzsla fölött látható dombok egyikén, egy tisztás közelében helyeztük el. Erről a tisztásról szép kilátás nyílik Muzslára, Pásztóra, illetve kicsit távolabbra tekintve a 21-es út nyugati felén kezdődő Cserhátra. A tisztásról a láda felé egy kicsit be kell sétálni a sűrűbe, de ezt elég sok kisebb-nagyobb vadcsapás-szerű ösvény segíti, nem kell megijedni. A rejtekhely egy föld felett kettéágazó vaskosabb fa földközeli ürege, reményeink szerint a kesserek azonnal felfigyelnek erre az objektumra. A láda egy kb. 15x25x7cm-es darab. A logbook zsebében található ceruzákat és hegyezőt ne vidd el, azok a láda tartozékai! Köszönjük!
Kellemes sétát kívánnak az elrejtők: flektogon és magpet
Egy jótanács: a Muzsla feletti dombokról nagyon közelinek tűnik a GCMAGN, de a megközeltés innen finoman szólva kalandos! Egy darabig van út, de utána már a vaddisznó-magasságú vadcsapások is örömet jelentenek a végtelen tüskebokor-mezőkön keresztül! :)
----------
Muzsla története
A
Muzsla szó
pusztát jelent. Eredete szláv és magyar névadással keletkezett. A fölötte álló hegy is innen kapta nevét.
Muzsla emberemlékezet óta lakott település volt.
Két muzslát különböztetünk meg: Muzsla falut, és Muzslapusztát. A középkori Muzsla falu Muzslapusztától nyugatra, a két völgy közötti területen fekszik, Muzslapuszta pedig a későbbi korokban alakult ki.
A falu nevével először 1297-ben találkozunk, a hangonyi perben a muzslai nemesek szerepelnek, mint a hangonyiak esküdt-társai. Ebből arra következtethetünk, hogy Muzsla jóval előbb keletkezhetett, mint a perlevél keltezése.
Az oklevelek többször is emltik, mint királyi embereket, a XV. század második felében:
-1447-ben Muzslai Jánost,
-1461-ben Muzslai Györgyöt,
-1464-ben Muzslai Zsigmondot,
-1488-ban muzslai nemesekről szólnak a források.
Az adóösszeírások szerint 1550-ben Muzsla falunak 12 adóköteles háza volt. 1979-ben Valter Ilona régész a felszántott Muzsla falu helyén több régészeti anyagra is rábukkant: régi épületmaradványokra és azok környékén XIII. és XIV. századi kerámia töredékekre. A falmaradványok 12x5cm-esek voltak, ami azt engedi sejtetni, hogy egy középkori templom falmaradványai. Ezt bizonyítja az 1852-es kataszteri térkép is, ami Puszta-templomnak nevezi a helyet.
A későbbi régészeti feltárások során 1987-ben a Muzsla-tetőn XIV. századi pénzérméket találtak, ami 26db. lelet-együttesből állt. Károly Róbert garas és dénár, valamint Pervust és Cseh I. János (1310-1346) garas. Az utolsó évszám, ami előfordul a pénzérméken az 1329, azaz a leletek ez után kerültek a földbe.
A leírások szerint a falu a török időkben néptelenedett el, mint más falvak is. Írásos anyagok bizonyítják Koós Hutás Gergely "A béres fia" című regényében, hogy Vidróczkinak is kedvelt tartózkodási helye volt Muzsla és környéke. Más betyárok is megfordultak a környéken, így például Rózsa Sándor is. A "Pásztó története" című könyv szerint 1848. október havában Rózsa Sándor és szabadcsapata 5 császári katonával ütközött meg Szurdokpüspöki határában.
Az 1850-es években az emberek Muzslára menekültek a robot világ elől. Ez idő tájt és a későbbiek folyamán Muzsla, mint földbirtok sokszor szerepel egyházi és nemesi földbirtokként is. A század elejétől különböző földbirtokosoké volt, mint például a Bakosoké, Valusoké, Kekécsé, Okolcsányi egri főispáné, Hammer Hercegovina volt kormányzójáé, Nagy Eleké, Platyi Györgyé, Benkó Lajosé, Dr. Szederkényié, Szmodics grófnőé, majd a sort az államosítás zárta le.
Napjainkban pedig egy gyönyörű üdülő-falu vette át a helyet az évszázadoktól, és a régi letűnt kor gazdáitól.
(Forrás: a falu közepén található info-tábla - Szalai István gyűjtése - 2003-2004.)
