Kétállomásos mikromulti:
1. Kerítés-oszlop tetejére kampózott kapszula.
2. Az Eötvös-tér szélén - A Deák-szoborhoz legközelebbi díszes kandeláberen, a járda felőli oldalon keresd felnyúlva a vízszintes résbe csúsztatott jelszóhordozót.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Mikromultiként megújított ősláda Nagykanizsa közepén - geodéziai érintettséggel, nevezetes koordinátával.

Körök a Földön

A földrajzi gömbi koordinátarendszerek fokhálózata szélességi és hosszúsági körökből áll. A precíziós geodézia szintjén több rendszert (referenciapontok, vetítési eljárások és paraméterek stb.) is használnak, de ha külön nem mondjuk, akkor alapértelmezettként a WGS84 nevű rendszert szoktuk érteni - játékunkban is eszerint mérjük be és keressük a pontokat.
A hosszúsági körök mindannyian a sarkpontokban metszik egymást és mind egyenlő nagyságú ún. főkörök (gömbi egyenesek) - sugaruk és középpontjuk is a gömbével esik egybe (jó, ellipszoid).
A szélességi körök közül csak az egyenlítő főkör, a többiek kisebbek (a sarkokon ponttá fajulnak), közös pontjuk nincs - a hosszúsági köröket mindenhol merőlegesen metszik.
Az egy foknyi szögtávolság a Föld felszínén kb. 111 km (40e km / 360). A(z egész fok-értékű) szélességi körök felszíni távolsága így fixen ennyi, miközben a sarkokon egymást metsző hosszúsági körök adott szélességi kör mentén mért távolsága csak az egyenlítőn ennyi - a sarkok felé folytonosan csökken nulláig. A "foknégyzetek" kelet-nyugati kiterjedése így a sarkok felé keskenyedik: hazánk területén a hosszúsági körök (kb. 75 km távolsággal) már látványosan sűrűbbek a (fixen 111 km távolságú) szélességieknél. Az egyenlítő pozíciója csillagászati értelemben egzaktul meghatározott (forgástengelyre merőleges főkör), míg a kezdő hosszúsági köré konvencionális (Greenwich csillagvizsgáló, London).

Körök Magyarországon

Magyarország területét egész fok értékkel 6 db hosszúsági (17-22) és 3 db szélességi (46-48) kör szeli át. A körök metszéspontjait szokás konfluencia-pontoknak nevezni, melyek felkutatása és dokumentálása világméretű hobbi (sarkpontokkal együtt összesen 64.442 pont - nagy többségük nyilván óceánon). Ezekből 11 esik magyar területre - többüket a hazai geocaching is megjelölte. A Nagykanizsához legközelebbi (~50 km) konfluencia a 17. hosszúság mentén délre eső 46-17 (Horvátország). Következő az északra eső 47-17 (~60 km, Bérbaltavár térségében, egyelőre láda nélkül). A két következő legközelebbi hazai konfluenciapont a szomszédos 18. hosszúság mentén már ládásított: GC4618, GC4718 (és vannak még).

A 17. keleti hosszúság "szobra" Nagykanizsán

A hazánkat metsző hosszúsági körök közül a legnyugatibb a 17 fokos, mely a Hanságtól Dél-Zaláig ill. Somogyig tartó hazai ívén Nagykanizsának épp a központján halad át. Bár nem földöntúli csoda, azért nem is mindenkinek jut ilyen - a jelentősebb magyar városok közül gyakorlatilag egyedülálló adottság, hogy ennyire központi helyen lehet műtárgyat állítani ezzel az apropóval. És jó, hogy éltek a lehetőséggel: a körtől mindössze 150 méterre, jól észrevehető helyen, egy centrumhoz közeli körforgalom közepén áll a pozíciót szimbolizáló tájolt földgömb. Az ötlet a legendás Cseke Ferenctől származik, akinek emlékét utca, kopjafa, másik geoláda is őrzi, és aki évtizedekig tanított a 17. hosszúsági körrel éppen átmetszett Mező Ferenc Gimnáziumban, melynek hátsó kerítésén, a pontos pozíción a kapszula is helyet kapott.

Vonalon állva

Generációnk épp civilizációnk nagykorúsodásának lehet tanúja - egy vonalon állunk, amennyiben most vált valósággá az évezredes álom: zsebben elférő kütyükkel bolygó-léptékben a pontos helymeghatározás és az azonnali kommunikáció. Ennek az élménynek az esszenciája minden, helyből azonnal bejelenthető geoláda-találat - különösen egy ilyen helyszínen. Érezzük hát át a szokásosnál kicsit jobban és élvezzük, hogy egy tenyérben elférő eszközzel megkereshetjük a pontos pozíciót - hogy épp annyira amennyire attól a távoli csillagvizsgálótól méteres pontossággal ráállhatunk erre a vonalra is, mely a lehetőségekhez mérten valóban elég jól pozícionált "szobortól" mindössze 150 méterre fut.

A rejtés

A pontos pozíció és a szimbolikus szobor is megérdemli a látogatást - ezért mindkettő állomást kap.

Az 1. állomás névlegesen épp (de mérési hibán belül mindenképp pár méter pontossággal) a nevezetes vonalon van - kerítés-oszlop tetejére kampózott kapszulában.
 N 46° 27,360' E 17° 0,000' 130 m [GCE17-1]

A 2. állomás a körforgalom közepébe állított "szobor" közelében, az Eötvös-tér szélén - A Deák-szoborhoz legközelebbi díszes kandeláberen, a járda felőli oldalon keresd felnyúlva a vízszintes résbe csúsztatott, kiesés ellen kis mágneskorongokkal védett jelszóhordozót.
 N 46° 27,349' E 16° 59,897' 130 m [GCE17-2]
Kérem a kereső játékostársakat, hogy ügyeljünk a résnek a mágnesekkel való megfelelő (minden oldali) lezárására!, Bár az orrunk előtt van, külsősök számára nem feltűnő a rejtés - a gyakori elveszés mögött valószínűleg inkább a nem megfelelő visszazárás és a szél áll (maguk a mágnesek még soha nem tűntek el, csak a becsúsztatott laminált jelszóhordozó).

Nagykanizsa

Ide ment a gőzös, ide jött az olajipar, de - a helyiek nagy bánatára - mégsem ide jött a megyeháza. Itt volt fiatal apám, keresztapám, ide jártunk a "Hevesibe" a legendás jazz-fesztiválokra, itt ettem párszor jókat a Robinson-ban és ezt ajánlom is, ha megéheznél, meg van itt még több geoláda is, amik a városról mesélnek.