WAP:
A ládát a megadott koordinátán szemmagasságban keresd. Érdemes a templom felől közelíteni. Innen talán kisebb a mugli-veszély. A láda méretei: kb. 15x8x5 cm.
Segítség: náfasorip.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Bővebben:
Megközelítés
A Zalaegerszegtől 13 km-re délkeletre lévő település, autóval a 75-ös vagy a 76-os útról érhető el, de megközelíthető vonaton is a Nagykanizsa-Zalaegerszeg vonalon. Gyalogosan a
és a
turistaúton érhető el a falu.
Háttér
Búcsúszentlászló
A Dunántúl egyik legnagyobb búcsújáró helye a Szévíz völgyében fekszik és több mint a 800 lakost számlál.
A legenda szerint Szent László királyunk a túlerő elől menekülve Kanizsán a mocsárba ugratott és hosszas, kitartó úszást követően lova egy kis szigeten ért partot. A király lába nyomán, ahogy leugrott lováról, egy gyógyhatású forrás fakad. Ennek közelében a király kápolnát emeltetett.
A monda nyomán kapta nevét a település, mely búcsújáró hely.
A település első írásos nyoma a Római Oklevéltárban a 14. században Sanctus Ladislaus néven történik, de története jóval régebbi. A 700 évek végén Nyitra környékéről telepítettek keresztényeket, a Kis Pipin ellen fellázadó avarok lemészárlása után. Ők a mocsaraktól körülvett kis dombocskára, mai a Kálvária-dombra temetkeztek.
Érdekesség, hogy a sírokból csupa deformálódott, ízületi bántalmakban szenvedő emberek csontleleteit tárták fel.
A kápolna alapítását követően remeték itt éltek, kiket a tatárjárás pusztítása sem érintett a mocsaraktól, láptól védett kis szigeten. Később a mocsári tölgyekkel és ciklámennel borított kis szigetet a ferenceseknek adományozták. Az ő letelepedésük adott igazi lendületet a település fejlődésének, mely a későbbiekben sem rendelkezett igazán paraszti lakossággal. Kiskereskedő, kisiparos éltek itt, kiszolgálva a kolostort és a zarándokokat.
Búcsúszentlászló szép emléke még a Kollarics-ház a Petőfi u. 1. alatt, mely vélhetőleg 1683-ban épült, s eredetileg útszéli fogadó volt. Az úgynevezett népi barokk jellegzetes épülete ez, a ház előtt húzódó tornáccal, a boltíves pincékkel és a vastag falakkal, oszlopokkal.
A helyiek büszkék Kerkápoly Mór sír- és emlékhelyére is, ki a 48-as szabadságharc egyik hőse volt. A fényes győzelemmel végződő hegyesi ütközetben tanúsított vitézségéért őrnaggyá léptették elő. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, Aradon hadbíróság elő állították. 10 évi várfogságra ítélték, majd 1852 augusztusában kegyelmet kapott. 1888. március 26-án halt meg és itt temették el.
Búcsú
A településen több búcsút is tartanak. A legnagyobb és leghíresebb a Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepéhez köthető, szeptember utolsó vasárnapján.
Ennek legendája is a török időkre nyúlik vissza, mikor ide hajtották foglyaikat a törökök. Az angyalok a foglyok vigasztalására egy kis kápolnát hoztak, s amerre haladtak a fák és a füvek is meghajoltak.
Az itteni búcsú sokat megőrzött az árpád-kori kereszténység hagyományaiból. Híres a Szent Vince-áldás, mely még a koraközépkor mágikus-misztikus világában gyökerezik. Messze földről elhozzák a gyerekeket, beteget erre az áldásra, az otthon fekvő betegnek pedig ruháját, s a barátok ezt áldatják meg.
Templom
Az egykoron mocsárral körülvett szigetre 13. században építettetek templomot, mely a török idők alatt elhagyottá vált és pusztulásnak indult. A 17. század végén a ferencesek telepedtek meg itt. A kis templomot helyreállították és vele összeköttetésben később nagy barokk templomot és rendházat emeltek. A munkálatokat Zala vármegye és számtalan gazdag nemesi család (Zichy, Széchenyi) adománya tette lehetővé. Az eredeti templom, az Angyalok Kápolnája ma a főoltár mögül érhető le és a hívek Paradicsomnak is nevezik.
A templom érdekessége még a keleti oromfalon álló huszártorony, valamint a 20. század elején tiroli stílusban épített és gazdagon díszített szószék és mellékoltárok.
Szép történet, hogy a kanizsai basa betegsége idején egyik keresztény túszát elküldte ide a kápolnába imádkozni a gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában. Ez a legenda, de az igaz, hogy egy török pajzs 1780 körül még a ferencesek tulajdonában volt itt.
Kápolna és forrás
A kegytemplom mögött, mintegy 100 méterre emelkedik a Kálvária-domb, rajta egy kápolna, oldalán keresztút, alatta pedig forrás.
Hasonlóan a templom dombjához, itt is egy sziget állt abban az időben, amikor a környékbeli nemes emberek a ferencesek tulajdonába adták a területet.
A Kálvária-kápolna egyidős a barokk templomépülettel, ez is a 18. században épült. Ide temették az elhunyt szerzeteseket.
A Kálvária-domb alatt fakadt forrást, miután 1852-ben vettek körül fallal, Szent László kútjának nevezték el. Vize kellemes ízű, vasat és egyéb ásványi anyagokat tartalmaz. A szájhagyomány több csodás gyógyulást fűz hozzá.
Ládatörténet:
A ládát 2011.08.06-án Mákos adoptálta
waneqr-tól. 2011.11.25-én tudta újrarejteni, azaz virtuálisból hagyományossá alakítani. A láda újrarejtve: 2014.03.07 16:00.
2019. 01.06. csipet_csapat adoptálta Mákostól.
2019.01.14. ládaellenőrzés.
2019.09.05. A törött ládát pótoltuk.
2020.05.04. Ládakarbantartás.
2021. 09.06. Ládakarbantartás. Koo pontosítás.
2022.05.18. Az elveszett dobozt pótoltuk.
Kellemes időtöltést kívánok,
a (újra)rejtő:
Mákos, majd csipet_csapat
E ládát felkereső játékosok tudomásul veszik, és teljes mértékben elfogadják az alábbi oldalon leírtakat:
felelősség 
