WAP:A láda a baktai láptavak közelében egy fa gyökerei alatt , kövekkel álcázva található.

Egy vízrajzi érdekességhez az Egerbakta község közelében lévő Baktai láptavakhoz kalauzol első ládám. A település határában ritka és ez által védett természeti jelenségként tartják nyilván az "egerbaktai tőzegmohás láptavakat". A láda a konyhai doboz (16x25x10cm) egy fa gyökerei alatti üregben rejtőzik kövekkel takarva.

(A láda nem kiemelt természetvédelmi területen található, ennek ellenére minden természettudatos kesser számára fontos a természet értékeinek megőrzése, a rongálás és a szemetelés mellőzése! Emberként menjünk be az erdőbe és úgy is jöjjünk ki.)

A tavak egykor természetes közegükben élővizek voltak, ma már az un. eutróf tavak közé tartoznak. (Eutróf tavak: az oligotróf tavak természetes fejlődése ebbe az irányba tart. A tápanyag-ellátottság bőséges, a szervesanyag-termelés nagy. A fenékre kerülő elhalt szervezetek bomlása, valamint a bemosódó humusz jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt, így az oxigénellátottság romlik. Feneküket vastagon borítja a tőzegsár. A bemosódó humusztól vizük rendszerint sötétbarna, oxigénkészletük nyáron teljesen elhasználódhat.) Röviden ez a jelenség akkor keletkezik, ha a természetes vízutánpótlás kevesebb, mint az elfolyás, illetve ha mindkettő minimálisra változik.

Egerbakta község 1550 lelket számláló település a 24-es úton Eger nyugati szomszédságában. A község temploma Francz József kőművesmester munkája az 1700-as évek elejéről. Védőszentje Alexandriai Szent Katalin. Első okleveles említése 1261-ben történik. 1274-ben IV. László király hozzájárul, hogy Sándor bán Bagata és Buda nevű falvakat feleségére hagyományozza. 1275-ben András egri püspök a püspökséghez tartozó szabolcsi Eszlár és Timár nevű birtokait elcseréli Sándor bán fiainak, Bakta, Buda és Tárkány nevű birtokaival, mert ezek közelebb vannak Egerhez. E csere folytán lett a falu az egri püspökség birtokává. 1295-ben Bátor határjárása kapcsán "villa Bagtha" névalakban említi az oklevél. 1351-ben I. Lajos király határjáró oklevele szerint kelet felöl a Rábczavölgy választja el a falut Szólát határától. 1476-1486 között Bakta a püspökség szarvaskői várának tartozéka volt, ide fizette a sokféle termény-, dézsma -és pénzjáradékot. E vár két katonájának tartását biztosította, a várkatonák lovai számára tizenkét baktai jobbágy szénakaszálást, gyűjtést, behordást végzett. A mohácsi vészt követő időkben a szarvaskői várat annak kapitányai magukénak tekintik, így a hozzátartozó Baktát Horváth Ferenc használja. Eger 1552. évi ostroma idején a település elpusztult, l553-ban kezdett újból benépesülni.

1564-ben ismét hat portája van, 1577-ben népessége huszonnégy családból áll, a falu a török földesúrnak igen súlyos pénzadót, évente 125 Ft-ot fizetett. Amikor 1596-ban a török ostrom alá vette, majd elfoglalta Eger várát, a falu ismét elnéptelenedett. Határának használatára való jogot Horváth Mihály füleki várkapitány kérte és kapta meg, élete tartamára Bosnyák Tamás tiszttartótól. Horváth halála után mostohafiára, Bük Sándorra szállt az ideiglenes használati jog. Végül is a falu az egész XVII. századon át a Bük család kezében maradt. 1703-ban Telekessy István egri püspök pert indított a Bük család ellen, Egerbakta visszaszerzése érdekében. A bíróság visszaítélte a falut a püspökség részére. Ettől kezdve az egri püspökséghez, 1805-től az akkor felállított egri érsekség birtokához tartozott. Az 1710 -1711. évi nagy pestisjárvány idején a község ismét néptelenné vált, az 1711. évi összeírások lakatlannak mondják. 1712. közepén már volt egy-két lakója. 1716. szeptember végén új betelepülők érkeztek. 1718-1724. között az Abaúj megyei Mecenzéfről, a jászói prépost birtokáról német és szlovák jobbágyok szöktek ide. A prépost 1725-ben katonai karhatalommal vitt vissza egyeseket jászói birtokára. Az 1725. évi adóösszeírás szerint a 22 jobbágy közül 13-nak főfoglalkozása a fuvarozás volt. A szántóterület szűkössége miatt egyesek Keresztespüspöki pusztán béreltek szántóföldeket. Mások 1744. táján ráadták magukat a szőlő telepítésre. 1760 körül a sűrű tövisektől kiirtották a töviskes nevű völgyet. Az 1771. évi úrbér rendezés során a falu határát az első osztályba sorolták, s így 26 kishold szántót meg tíz kaszás rétet szabtak ki minden jobbágytelekhez.

A baktai erdők tulajdonosa 1792-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök volt. A nagy szegénység, a hideg miatt 1791-92 telén megszaporodott a püspökség területén a falopások száma. Az egri "kapás lakosok" előbb csak a hátukon majd szánkón hordták a fát. Az erdőkerülők az elkeseredett szegény emberek felé sem mertek menni. 1810-ból marad fenn egyházlátogatási jegyzőkönyv, melyből megtudhatjuk, hogy Baktán azért maradtak el a gyerekek az iskolából, mert az uradalmi és megyei közmunkákra, valamint a házi és mezei munkákra fogták be őket a szülők. 1855-ben a falu egész lakossága 1200 fő, katolikus vallású volt, 6-12 éves gyermekek száma 192 fő, télen 168, nyáron 56 gyermek járt ekkor elemi iskolába.

Az 1848-49. évi szabadságharc egyik csatája kapcsán olvashatunk Egerbaktáról. 1849. február 26-27-én zajlott a kápolnai csata, honvédségünk vereségével. A csata idején a településen a frissen hányt sáncoknál és a szarvaskői szorosban egri nemzetőrök strázsáltak. Egerbaktán Báthory-Schalcz Bódog 3 1/2 zászlóaljnyi gyalogossal, egy lovasszázaddal és 8 ágyúval felszerelve figyelte Schliclz mozdulatait, de Schliclz nem mutatkozott.

1950-ben vezették be a villanyt a településre, 1955-ben 235 volt a fogyasztók száma.1956-ban két ásott kút volt. 1955-ben már három tantermes iskola volt a településen - hat tanerővel és 161 tanulóval- valamint kultúrotthon, könyvtár és keskenyfilmes mozi működött.

A vidék igen gazdag természeti értékekben. A települést környező hegyvidéki erdőségek, a tiszta levegő, az itt megbúvó nagy és kisvadak, különböző madárfajok és a védett ritka őshonos növények látványa kellemes kikapcsolódását nyújt a természetben pihenni vágyóknak.

A láda 4 útvonalon közelíthető meg. Személygépkocsival egyik sem járható! Terepjárók elvileg leküzdhetnék az utakat, azonban a kiterjedt vadászati területek miatt, azok nemcsak engedélykötelesek, hanem minden irányból sorompóval védettek is. A területre gépkocsival belépés csak engedéllyel és kisérővel (kulcsos ember) lehetséges, ami igen macerás.
Ajánlom viszont mindeki számára - arra alkalmas időjárás esetén - kerékpárral való megközelítést még spéci MTB-re sincs szükség, mivel nincsenek nehezen teljesíthető emelkedők és az utak állapota is jó.
És természetesen ajánlom a gyalogos, túrázni, sétálni szerető kessereknek.

1./ Almár  N 47° 57,376' E 20° 21,411' 196 m [GCbakt+útpont3] vasútállomástól induló jelzés vonattal és autóbusszal is nagyon könnyen elérhető Egerből. A vasútállomásról a patakon átvezető fahídon átkelve induljunk útnak. Kezdetben szélesebb dózerúton, később keskenyebb erdei úton haladhatunk. A turistaút többször keresztezi a különféle erdei utakat. Az Egerből érkező jelzést a Tó-hegy alatt  N 47° 57,721' E 20° 18,909' 312 m [GCbakt+keresztút] keresztezzük. A láda megtalálása után kellemes sétával (tovább a jelzésen) érhetjük el Egerbakta községet, ahonnan sűrű autóbuszjárat van Egerbe. Almártól a ládáig kb. 4300 m, onnan Egerbaktáig  N 47° 56,154' E 20° 17,696' 175 m [GCbakt+parkoló] kb. 3700 méter.

1/a.A fenti útvonal természetesen visszafelé is járható. A Egerbaktától  N 47° 56,154' E 20° 17,697' 175 m [GCbakt+parkoló] a ládáig kb. 3700 m, onnan Almárig  N 47° 57,376' E 20° 21,411' 196 m [GCbakt+útpont3] kb. 4300 méter, vagy a jel mentén Egerbe a  N 47° 55,028' E 20° 21,668' 202 m [GCbakt+útpont2] pontig kb. 6900 m, míg Szarvasköbe  N 47° 59,009' E 20° 19,768' 333 m [GCbakt+útpont1] a -n és az OKT jelzésen kb. 5100 m.

2./ Egerből a Szalapart városrészből az azonos nevű utca végén  N 47° 55,028' E 20° 21,668' 202 m [GCbakt+útpont2] indul a , mely a tavak közvetlen közelében  N 47° 57,721' E 20° 18,909' 312 m [GCbakt+keresztút] csatlakozik a -hoz. Az út hossza kb. 6900 méter, mely enyhe emelkedéssel közelít, de jól járható. Bringásoknak nagyon ajánlott !!!

3./ Szarvaskőből a buszmegállótól, vagy a vasútállomástól a település DNy-i végén  N 47° 59,009' E 20° 19,768' 333 m [GCbakt+útpont1] az OKT jelzésén kell haladni majd balra rátérni a -tel jelzett turistaútra, mely a tavak közvetlen közelében  N 47° 57,721' E 20° 18,909' 312 m [GCbakt+keresztút] csatlakozik a -hoz. Az út hossza kb. 5100 méter. Aki még nem járt a szarvaskői kilátóban és még nem gyűjtötte be a GCMAJO ládát most megteheti, szinte útba esik.

Az "egyéb" útvonalakkal kapcsolatban két megjegyzés:

1./ A szálerdőket sűrű fiatalosok váltogatják, szinte áthatolhatalan aljnövényzettel és dús, főleg vaddisznókban gazdag faunával. Az iránymenetek erősen meggondolandók.

2./ A területen jelentős vadászati tevékenység folyik, ami az utakon járva teljesen veszélytelen, de vadászati szezonban főként napnyugta és napkelte között a biztonság miatt senki se térjen le az útról.'