A láda a magaspart közelében, egy öreg fatuskóban található, a kiserdő széléhez közel. Nyáron a növényzet miatt a terep nehezebb lehet.
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme helyezhető. Ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el ezt a leírást!
Ugyan létezik már egy Dráva-parti láda Barcs közelében, de az a partszakasz teljesen más jellegű, mint az itteni látványos magaspart. Az egész folyó mentén itt található a legmagasabb partfal, mintegy 25 méter magas. A láda védett területre került, ez a hely a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, ezért nagyon ügyeljetek a környezetre! (Ugyan nem akartam védett helyre rejteni, de a koordináta-ellenőrző megtévesztett: hibás adatbázis miatt nekem azt jelezte, hogy ez a hely nem védett)
Megközelítés:
Ez a láda elég könnyen elérhető, kevés gyaloglással. A Heresznye és Vízvár közötti útról kell letérni, a N 46° 4,047' E 17° 15,706' 122 m [GCDRAV+parkoló] koordinátán lehet megállni autóval, onnan át kell vágni a szántóföldön (évszaktól függően lehet, hogy van földút), ami sáros időben tud elég kellemetlen lenni, de szerencsére csak kb. 300 métert kell itt menni. A terep ezért nem 1-es nehézségű.
A láda
A láda egy mohás tuskóban található, a kiserdő széléhez közel. Maga a láda nincs veszélyes helyen, de a magaspart nincs messze, ezért ha kicsi gyerekekkel vagytok, figyeljetek nagyon!
Magyarország és Horvátország jelenlegi határa nem pontosan esik egybe a Dráva vonalával, köszönhetően például a folyómeder változásának, levágott kanyarulatoknak, de a száz évekkel ezelőtti földbirtokok határainak is. A ládától kicsit délre, Heresznye határában Horvátország nyúlik át a folyó innenső oldalára, viszont a magaspartnál a túlpartra átnézve is hazánk területét láthatjátok. Bár a folyón való átkelés nem egy könnyű dolog, de a határőrség itt is számíthat illegális határátlépőkre, ezért időnként járőrözhetnek. Ha úgy gondoljátok, hogy az út szélén parkoló autótokat esetleg gyanúsnak gondolják, nyugodtan megállhattok a falu végén is, de ekkor több, mint 1 km unalmas gyaloglás vár még rátok az út szélén.
A Dráva
A 695 km hosszú folyó Olaszországban ered 1200 m fölötti magasságban, Dobbiaco (Toblach) határában, és Horvátországban, Almásnál (83 m magasságban) ömlik a Dunába. A mai Magyarország területét a Mura-torkolatánál éri el Zala és Somogy vármegye határának közelében, és a Drávaszabolcsi határátkelő után, dél-Baranyában hagyja el.
Élővilága rendkívül változatos és értékes, köszönhetően annak, hogy Európában szinte egyedülálló módon háborítatlan, természetes partvidékű folyóról van szó. Több, mint 100 védett növényfaj fordul elő errefelé, ebből 7 Magyarországon csak itt él, például a csermelyciprus és a hármaslevelű szellőrózsa. A Dráva mintegy 4500-5000 féle állatnak ad otthont, ebből 300 védett. A más folyókhoz képest igen tiszta víz sok különleges állat élőhelye, köztük ritka kérész-, tegzes- és szitakötőfajoknak. Van köztük olyan is, aminek az egész Földön alig ismert más előfordulása (ez a Platyphylax frauenfeldi elnevezésű tegzes). A puhatestűek közül például a ritka szávai vízicsiga érdemel említést. Madárvilága is változatos, külön kiemelendő a küszvágó csér és az országban csak itt élő kis csér.
Sajnos, mint szinte mindent a természetben, a Drávát is több emberi beavatkozás veszélyezteti, például az illegális kavicsbányászat és a horvátországi Novo Virjénél tervezett vízlépcső. Természetvédő szervezetek mindkettő ellen tiltakoztak és tüntetéseket is szerveztek.
Heresznyéről
Heresznyének, a Dráva-parti falunak ma mintegy 300 lakója van. Első említése 1219-ből ismert (Haraznia iuxta Dravam írásmóddal), későbbi birtokosai között megtaláljuk a Széchenyi családot is. Lakói többnyire horvátok voltak, még a 20. század első felében is, és a mai napig is sok horvát él itt. A falu elhelyezkedéséből adódóan többszörösen hátrányos helyzetű település: az ország egyik nagyon ritkán lakott területe Dél-Somogy, ahol igen kevés a munkalehetőség és rossz a közlekedés is. A kiutat a turizmusban látják a helyiek, ez természetesen a Dráván alapul, és annak szép környezetén. Nyaranta a legtöbb vízitúrázó Heresznyéből indul el, mert az Őrtilosig terjedő részen augusztusig tilos vízre szállni. Említést érdemel még a fecskepart is, ahol több száz fecskecsalád fészkel.
Kellemes kincskeresést és somogyi időtöltést kívánok mindenkinek!
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A pótzacskó elázva, így tettem ki egy kisebb ládát. A logbook nehen fért bele, így ha vki tud, vigyen bele egy kisebbet. Jó látszik, hogy a part folyamatosan omlik lefelé, a szélén, fotózáskor vigyázzatok.
Nem olvastam Clayra TáncolóFelhő és Fazék logjait, sajnos Vizváron maradt a hátizsákom. Nagyon bánt de nagy mennyiségű víz jött a nyakamba felülről, így nem mentem már vissza ki. Délután várt egy esőkabátos cserkelés, amit most nem volt kellemes. Ehhez hasonló magasparttal találkoztam a Tiszta felső folyásánál is. Jó volt itt lenni, köszi szépen a lehetőséget.
Barcson volt dolgom, de szerencsére maradt sok szabadidőm is, így belefért néhány láda megtalálása.
Előbb megnéztem a vízmosást és a gyurgyalagokat, utána kis séta repcemezőn át. Izgalmas hely, egyszer megérte meglátogatni. A láda szerintem is eltűnt, ami persze hihetetlen itt a semmi közepén. Adminként megnéztem a jelszót, és az uzsonnás zacskómban hagytam ott egy pót logbook lapot. A következő megtaláló esetleg vigyen egy dobozt, meg egy rendes füzetet.
Somogy-megyei csavargás kópé1993, LionDaddy és pliptai társaságában. A szokásos remek hangulathoz a mai napra csatlakozott hozzánk az időjárás is: csodás napsütésben volt részünk egész nap.
A nap egyik fénypontja. A környezet lélegzetelállító, mintha egy természetfilmbe csöppentünk volna. Percekig csendben álltunk, a ládát majd elfelejtettük megkeresni.
Köszönöm, hogy elhoztál ide.
Idei első geotúránkat kectammal, Kópé1993-mal és pliptaival a somogyi- és zalai dombok közé terveztük. A kiinduló ötletet az éppen Gyékényes mellett lévő GCHUN láda adta, amit pliptai kivételével eddig még egyikünk sem talált meg.
16/10. találat.
Kétségtelenül - a túra apropóját adó ládán felül - ez volt a nap ládája! A főút mellől sétáltunk be a szántóföldön és ahogy kiértünk a partfalhoz, el is ámultunk a látványon. A mélybe leszakadó part alatt folyó, tiszta vizű Dráva folyó a homokzátonyokkal, a megcsillanó nap fényével csodás képet mutatott. Mivel a hely nem veszélytelen, próbáltunk óvatosan mozogni a partfal szélén és jó fényképeket készíteni. A méreteket, a partfal magasságát élőben nem is igazán lehet érzékelni, a fotókat visszanézve válik csak jól láthatóvá, hol is van az ember helye a természetben.
Visszafelé megnéztük a Heresznyei-kanyont is, de az az előzőekben látottakhoz képest már nem adott akkora élményt.
Somogy-Zalai geotúra Kectammal Pliptaival és Liondaddy-val! A nap ládája. Nagyon szuper hely, a kisvíznek hála most még látványosabb volt a Dráva a homokzátonyokkal. Köszi a rejtést!
N 46° 4,047' E 17° 15,706' 122 m [GCDRAV+parkoló]
N 46° 3,889' E 17° 15,556' 116 m [GCDRAV+kilátópont]
