WAP: A kb. 15x15x10cm-es láda egy hatalmas kéttörzsű bükkfa gyökerei között található, a Haricsai pihenőparkból a fenyves felé indulva kb. 110m-re.
Ezzel a ládával a Kerca-patak mellett fekvő Haricsai pihenőhelyre szeretnénk elvezetni a keresgélőket.
Nyáron időnként cserkészek táborhelye.
Kiindulópontként a kercaszomori leágazástól Magyarszombatfa felé haladva kb 100m-rel kezdődő, a Kerca-patakot is átszelő földutat ajánljuk. Innen kb. 300m-es sétaút vezet a pihenőhöz.
Kercaszomor a magyar-szlovén határ közvetlen közelében az Örségi nemzeti park területén található, 264 fős, kb 5 km hosszú zsákfalu, mely a legbátrabb faluként lett országos hírű.
A két község, Kerca és Szomoróc a történeti Őrség falvai közé tartozik. Az Őrség a kora Árpád-korban (X-XI. sz) a határőrizet ellátásában látott el fontos szerepet.
A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt.
1919. augusztus 12-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai az I. világháborút követő fegyverszünet után megszállták Szomorócot. A megszállás elleni tiltakozás mit sem használt, a helybeliek azonban a tettek mezejére léptek.
1920. augusztus 1-én 23 órakor Rankay főhadnagy 17 katonával valamint a hozzájuk csatlakozó szomoróci és kercai férfiakkal megtámadta és elűzte a megszálló szerb katonaságot. A győzelem időleges volt. Megerősített szerb-horvát-szlovén csapatok tértek vissza, és vonták ismét megszállás alá Szomorócot. A felszabadításban részt vevő lakosokat kemény retorziók érték a megszállók hatóságai részéről.
A történtek azonban nem maradtak hatás nélkül. 1922. február 9-i hatállyal a Határmegállapító Bizottság engedélyezte Szomoróc Magyarországhoz való visszacsatolását. A bátor kercai és szomoróci emberek helytállása tehát teljes sikerhez vezetett: két és fél éves idegen uralom után visszatérhettek Magyrországhoz.
A betolakodók fegyverrel történő kiűzésének állítottak emléket a Szomoróc falurészen álló népi haranglábban elhelyezett haranggal, melyen a következő felirat olvasható: "Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében."
Kerca és Szomoróc 1940-ben egyesült, de mai nevét csak 1943-ban kapta. Mindkét község a Kis-Kerka mentén megtelepült ún. Kurcite Őrök területén alakult ki.
-"Eörségh Tanösvény" - történeti, néprajzi, gazdaságtörténeti tanösvény kb.10 km hosszú.
- Református templom - Kiváló akusztikáját nemcsak a prédikációk, hanem koncertek közönsége is ismeri. Kertjében több, mint száz éves hársfák állnak.
- Katolikus templom
- Pusztatamető - itt található Vas megye legrégibb falusi kőtemplomának, a Szent Vencel templomnak romja 1208-as említéssel.
- Református harangláb - boronafalú, 8 szögletes sisakkal védett harangláb. A harangot tartó császárfa egyetlen tölgy rönkből van kifaragva. 1877-ben épült.
- Szomoróci sökfás temető - a sökfa csak az Őrségben ismert kifejezés. Így nevezték, s az idősebbek így mondják ma is ezen a vidéken a református halottaknak állított fejfát. A sökfákról szinte teljesen hiányzik a díszítés, legtöbbször csak az elhunyt nevét és halálának időpontját vésték rá. Ritkán egy-egy geometrikus forma került a sökfa tetejére.
- A Művelődési ház udvarán Szervátiusz István szobra
Mai autós ládakeresésem 3. kiszemeltje volt ez a láda. Végigsétáltam az erdészeti úton a pihenőig, majd bevetettem magam az erdőbe. Egy fenyves erdőn keresztül követtem egy kis kitaposott ösvényt, amely csak a láda közelében tréfált meg, néhány lépéssel belevitt egy szedresbe. Ekkor heves kütyünézegetésbe kezdtem és inkább kerültem. Ha ezt korábban megteszem, akkor elkerülhettem volna egy kis kellemetlenséget, de ennek ellenére is nagyon hamar meglett a láda. Szívesen időztem volna még, mert van a fenyves erőknek egy speciális aurája, amit nagyon szeretek és amit nálunk otthon a Mecsekben nemigen lehet előidézni. De sajnos szorított az idő, így visszatértem az úton hegyott autóhoz.
