WAP

1. N 44° 20,239' E 17° 16,206'
jelszó: a táblán a 30. látnivaló horvát neve (7 betű),
2. N 44° 20,436' E 17° 16,206'
jelszó: az info-tábla bal felső sarkának 1. szava (10 betű),
3. N 44° 20,855' E 17° 13,576'
jelszó: a jobbszélső nagy táblán, balra fent a kék mezőbe írt 1. szó ( 5 betű).
A teljes jelszó a 3 jelszótöredék egymás után írva.

Ezzel a 3 pontos multival a Bosznia-Hercegovinában található Jajce várost és környékét szeretném bemutatni nektek.

Jajcével több közös pontja van a magyar történelemnek, de idővel ez feledésbe merült.
A délszláv háború óta nagyon kevesen keresik fel ezt a sok látnivalót kínáló országot, pedig aki szereti a kalandot és az "off the beaten track" érzést, az itt mindent megtalál. Tavaly már érezhetően meglódult a turistaforgalom, egyre több honfitársunk is tranzitútként választotta az országot a dalmát tengerpart felé és korábban nem látott mértékben megnőtt a (zömében német és osztrák) túramotorosok száma. Motorozásra egyébként kiváló terep. A holland kempingszövetség idén tavasszal itt Jajcében tartotta idénynyitó táborozását a felújított kempingben, szóval lassanként visszatér ide az élet.

Figyelem!!!
Mint minden Bosznia-Hercegovináról szóló leírás elején, én is szeretném felhívni a figyelmet az ország földjében heverő több tízezer fel nem robbant taposóaknára.
Az aknátlanítás módszeresen, de lassan halad. Alapelv az, hogy mindenhol lehet akna, de ez így nem egészen igaz. Az itt élők sem kedvelik ezt a helyzetet, de miután ők rakták le, ezért tudják, hogy hol vannak. Minden elaknásított területet "Pazi mine!" feliratú, piros táblákkal körülkerítenek, nos, oda nem kell bemenni.

Már az idejutás is érdekes. A Banja Luka és Jajce közötti közel 70 km-es útszakaszon a Vrbas folyó három helyen alakított ki látványos kanyont. Vezessetek óvatosan, mert a visszahajló sziklafalak több helyen arra kényszerítik a buszokat és kamionokat, hogy erősen behúzódjanak az út közepe felé, nem sok szabad helyet hagyva a szembejövőknek.
Esős időben a sziklafalról gyakran peregnek szikladarabok, ezt azonban rendszeresen takarítják.

Jajce rövid történelme:
A város, amely a Pliva és a Vrbas folyók összefolyásánál helyezkedik el már 6000 éve is lakott volt, melyet a IV. századból származó Mitrász-szentély is bizonyít.
A krónikák először 1396-ban említik Jajcét, amikor a vár és a város alapítója, Vukcic Hravtinic a tojás alakú sziklán felépített fellegvár után Jajcének nevezte el városát (jaja=tojás, jajce=kicsi tojáska). A XV. században itt koronázták meg az utolsó boszniai királyt, akit nem sokkal később, 1463-ban II. Mohamed itt fejeztetett le a vár alatti táborában, mire a vár védői letették a fegyvert. Ugyanebben az évben azonban Hunyadi Mátyás csapatai felszabadították a várat és létrehozták a jajcei bánságot. Mátyás emlékét többé-kevésbe őrzik, a helyi ismertető anyagokon is megtalálható.
Ennek a győzelemnek a jelentőségét az adja, hogy 1463-1527 között ez volt az egyedüli vár Boszniában, amely nem került török kézre, tehát tekinthető a nemzeti függetlenség szimbólumának. Azonban 1528-ban a törökök meghódították és ezzel Jajce és vele Bosznia csaknem 400 évre török fennhatóság alá került.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban elfoglalta az országot, amelynek hozadékaként egy erőteljes ipari fejlődés indult meg, majd a turisták is felfedezték a várost, amely 1984-ben elnyerte a Jugoszlávia legszebb turisztikai célpontja címet. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy 1943 novemberében itt tartották azt az antifasiszta kongresszust, ahol lefektették a háború utáni Jugoszlávia közigazgatási alapjait, megalakítva ezzel a Demokratikus Föderatív Jugoszláv Köztársaságot.
Fél évig (1943 aug.-1944 jan.) a felszabadított Jajce volt az ország központja és itt kiáltották ki a háromnemzetiségű új jugoszláv tagköztársaságot, Bosznia-Hercegovinát.
Az 1992-95-ös délszláv háború alatt a város többször gazdát cserélt, az aktuális hatalom lerombolta az ellenfél épületeit, a háború végére a belváros szinte megsemmisült, lakosainak kb. 40 %-a külföldre menekült és ott van ma is, azonban a nyári szabadság idején több hétre hazajönnek, nyüzsgő várossá varázsolva Jajcét.
A béke megszületése után a helyreállítás szinte azonnal megindult és halad ma is, évről-évre ha lassan is, de láthatóan fejlődik a város.

Az 1. pont:

A multi 1. pontja mi is lehetne más, mint a jól ismert Pliva-vízesés.
A 18 m magas zuhatagot a legfontosabb helyi látnivalóként tartják számon, egy nemzetközi szavazásban bekerült a világ 12 legszebb vízesése közé.
A vízesést Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festette le, a képet a pécsi Csontváry Múzeumban láthatjuk.
A  N 44° 20,239' E 17° 16,206' 382 m [GCJAJ-1] ponton találunk egy várostérképet mutató információs táblát, a jelszó 1. része 30-as ponttal jelölt látnivaló horvát neve (7 betű).
A tábla közelében lévő kilátópontról szép képeket készíthetünk a vízesésről és innen azt is láthatjuk, hogyan tudunk a zuhatag felső pontjához odajutni.

A 2. pont:

A 2. pont a fellegvár alatti óvárosban található.
A várba több útvonalon lehet feljutni, érdemes is néhányat kipróbálni, hiszen a vár környékén találkozhatunk a hagyományos bosnyák építészettel és életmóddal.
Sajnos a háború során nagyon sok ház megsérült, ennek nyomait lépten-nyomon láthatjuk. Sok házból elűzték a tulajdonosokat, illetve a lakók meghaltak. A gazdátlan házakhoz egyelőre nem nyúlnak, lebontásuk még várat magára.
A  N 44° 20,436' E 17° 16,206' 430 m [GCJAJ-2] ponton találjuk a Sinan-bég dzsámit, melynek érdekessége a fából készült minaret.
A jelszó 2. része a bejárat mellett álló információs tábla bal felső sarkának 1. szava (10 betű).

Ha már itt vagyunk próbáljunk meg bejutni a kicsit lejjebb lévő Medve-torony (Medvjed-kula) melletti katakombába, amely a város alapítójának és családjának sírhelye, itt érdekes világítási megoldásokkal találkozhatunk, illetve a felmehetünk a fellegvárba is, ahol a falakon kívül nem találunk mást, viszont szép a kilátás. A fellegvár bejáratát a N 44º 20,438' E 17º 16,127' ponton találjuk.
Ha szezonon kívül érkeztek, akkor a Medve-torony melletti kávézóban lehet elkérni a katakomba, illetve a fellegvár kulcsát.

A 3.pont:

A 3. pontot a várostól kicsit távolabb helyeztem el.
A városból Bihać felé elindulva (M-5) néhány km megtétele után a Pliva-tó partján találjuk magunkat. A tó nevezetessége a XVI. században épített sok kis vízimalom, ahová legegyszerűbben a  N 44° 20,814' E 17° 13,181' 445 m [GCJAJ+kereszteződés] pontban lévő kereszteződésben, a tó partján futó útra lekanyarodva jutunk el. Az útkereszteződés közelében 2 motelt is találhatunk, ha valaki esetleg itt akarna megszállni, nem fog csalódni, de egy kávéra vagy ebédre is érdemes itt megállni. Mindkét motel horvát tulajdonban van, a felső picit puccosabb, az alsóban viszont jobb a konyha.
A malmok jól tükrözik a helyi mentalitást. Ahelyett, hogy összefogva egy nagyobb malmot építettek volna, mindenki készített egy picit magának, mondván az a biztos, ami az enyém.
A jelszó 3. része a  N 44° 20,855' E 17° 13,576' 440 m [GCJAJ-3] ponton lévő információs táblán található, balra fent kék mezőben, az 1.szó (5 betű).

A teljes jelszót az 1.,2. és 3. ponton leolvasott jelszótöredékek egymás után írásával kapjuk meg.
Most csak a legfontosabb látnivalókat emeltem ki, ha valaki eljön idáig, valószínűleg alaposan felkészül (ajánlott irodalom: Farkas Barbara-Kiss Péter: Bosznia-Hercegovina), hiszen az ország és Jajce környéke sem tartozik a megszokott úticélok közé. Mindenkit csak bátorítani tudok, hogy jöjjön és ismerje meg ezt a nem túl távoli, mégis más kultúrájú országot, az itteniek barátságos emberek
Én közel 5 évig éltem ott, sok szép élménnyel és baráttal gazdagodtam.