WAP
Az emlékhely kerítésén kívül a domboldalban egy kivágott, több törzsű fa tövében.
A kerítés mellett induljatok az emlékhely mögé a domboldalba. Nyáron kicsit szúr, télen kicsit csúszhat. A legalsó csapáson menjetek, attól pár méterre lesz a doboz kicsit beljebb, az orgonák között. (Annyira irtják és takarítják a környéket, hogy kicsit be kellett raknom a sisnyába, de szerintem hamar gyártotok hozzá kesserösvényt... A "gondnok" néni kicsit morcos szóval ne említsétek neki a geoládát.
Keressétek kitartóan a dobozt, a helyén van, csak meg kell dolgozni érte. A továbbiakban a jelszó nélküli megtalálásokat el fogom utasítani.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés:
Autóval:
A Dózsa György útról a Mária utcára kell kanyarodni és azon mehettek az emlékhelyig. Az utcákat egyirányúsították, így csak erről lehet "legálisan" autóval megközelíteni.
Tömegközlekedéssel:
A Kosztolányi Dezső térről indul a 14-es, 114-es busz. Mindkettőnél a XIII. utca megállónál kell leszállni. Innen, ha a láda irányába néztek láttok egy üres telket -előtte a bejárattal-, amin keresztül vezet egy ösvény, 300 m hosszú és pont az emlékhelyhez vezet.
(by fejermate)
A rejtés:
A láda a fenti koordinátán az emlékhely kerítésén kívül található a domboldalban egy kivágott fa tövében.
Eső után, télen óvatosan mert csúszhat!
Az emlékhely nyitvatartása változó, de általában világosban nyitva van.
A Donát-hegy és az emlékhely:
Tétényi fennsík:
A Tétényi fennsíkról kiindulva, a Duna irányában találjuk a Diósvölgyet, jó sváb szóval mondva Nussgramot, azaz Nussgrabent-Diósárkot. Ezt az árkot évezredek alatt vályta ki a Tétényi fennsíkról a Dunába igyekvő csapadékvíz.
Kialakult a mai közút szintjétől átlagban 15-20 m-el magasabb dombvonulat, melyet Donát-hegy névre kereszteltek el a szőlőbirtokosok, Szent Donátuszra, a szőlők és borok védőszentjére emlékezve, de ezt a nevet adták az 1800-as évek katonai felmérői és a térkép készítői is a hegynek.
Valamikor úgy 12-17 millió évvel ezelőtt, ez a terület az akkori Földközi-tenger, a Thétys területe volt. Itt hullámzott az a sósvizű, majd később kiédesült vizű tenger, melyben a mészvázú tengerlakó állatok milliárdjai éltek és pusztultak el, mészvázukból szigeteket alkotva a tenger fenekén. A tenger visszahúzódása után ezek a szirtek megmaradtak és kialakult rajtuk a mindennapi élet. Létrejött a lajta kemény és szarmata puha mészkő, mindez a miocén középső, ún."szarmata" szakaszára időzíthető.
Ezek a kőzettipusok alkotják az egész fennsíkot, és az említett Diósárok mélyebben fekvő talaját. Lefedve bentonit földel és lösszréteggel. A Donát-hegy is ebből az anyagból jött létre.
A névadó diófákat ma már hiába keressük, kiöregedtek, kipusztultak, eltűntek, de megmaradt a tengerszint feletti 165,7 m magasságú Donát-hegy. Ebben a műút közeli hegyvonulatban dolgoztak a bányászok és termelték ki a bentonitot, azaz fuller földet a vegyi üzemek részére, benzin derítés céljára.
Az itt élő és dolgozó kőfejtők a mészkő vonulatba vályták azokat a borospincéket, melyekben a finom diósároki borokat tárolták, és azokat a pincéket is melyeket lakásnak használtak.
A Diósárok feletti részt nem hiába nevezték az egykor itt élők Alt Tettinger Weingebirgének (öregtétényi szőlőhegy), mert volt itt szőlőtőke bőven.
A régi katonai térképeken ezt a részt Grosse Haidének (tétényi fennsíknak vagy tétényi legelőnek) jelölték.
Itt építették meg az 1900-as évek elején azt a katonai lövőházat, lőteret, amit a budai és pesti kaszárnyákban elhelyezett katonák használtak lőgyakorlat céjából. A létesítményt egyébként a mai napig lőtérként használják.
A fennsíkot a katonai célú felhasználáson túl állattartásra és legeltetésre használták.
A Donát-hegytől ÉK-i irányban van a Tétényi fennsík, D-i irányban pedig a Duna ezüstszalagja csillog. Innen elláthatunk Százhalombattáig és láthatjuk a volt sertéshízlaló területén újonan felépített logisztikai központot is. NY-i irányban terül el Ó-hegy, tele kertekkel és nyaralókkal. K-i irányba nézve a felső Baros Gábor telepi lakóházak tűnnek elő, a háború után részben lebontott és átalakított barosi kaszinó épülete volt a legkiemelkedőbb épület ebben az irányban.
A Medetz-család által épített képoszlop
Az 1800-as években Diósárok mindkét oldalát diófák szegélyezték és a csatlakozó területeken nagy kiterjedésű szőlő telepítvények díszlettek, jobbnál jobb minőségű borszőlővel beültetve, melyek évről évre hatalmas termést adtak. A Németországból ide betelepült emberek zöme kőfejtéssel foglalkozott, valamint szőlőt művelt. Diósárok lankásabb részein szőlővel beültetett területek virágoztak, melyek rendszeresen bő termést adtak az itt gazdálkodóknak. Az 1850-es évek vége felé egy alkalommal egy hatalmas, mindent elpusztító, szőlőtőkéket tönkretevő jégeső zúdult erre a vidékre, minden tervet, reményt megsemmisítve, kivéve a Donát-hegy lankáin viruló, Medetz József és felesége tulajdonát képező szőlőültetvényt. Csak nekik maradt meg a termés a sok szőlősgazda közül. Ekkor határozták el, hogy megköszönik a természetnek eme különleges kegyét, és megépítették a képoszlopot, a négy fülkében pedig elhelyezték Szent Donatusznak, a szőlők védelmezőjének cselekedeteit ábrázoló képeket.
Sajnos ez az építmény a II. világháborúban szinte teljesen elpusztult, de 1990-ben felújították. A képet csak ünnepélyes alkalmakkor teszik a helyére, majd újre vissza kerül a templomba, ahol megtekintheti, akit érdekel.
forrás: Felker Győző - A Donát-hegyi emlékhely a XXII. kerület gyöngyszeme
Sok sikert kívánnak az elrejtők!
Povyagi és Mathau'''
