Pozsonyi Szent Márton dóm: a jelszó a szoborral szemben állva bal oldalon levő ház növénnyel befutott falának sarkán egy táblán olvasható fekete négyjegyű szám. Nyáron eléggé elfedik a levelek, legalább ilyenkor van valódi ,,rejtés''!
A ládába utazó ügynök, vándorbogár, geoérme NEM helyezhető, hiszen virtuális. De ha még nem tudod, hogy ezek micsodák, feltétlenül olvasd el
ezt a leírást!
Pozsony a Kárpát-medence második legnagyobb városa, majdnem 250 évig (1536 és 1783 között) Magyarország fővárosa volt, számos országgyűlést tartottak itt még később is. Rengeteg nevezetessége közül kiemelkedik a Szent Márton dóm, ahol 11 királyt és 8 királynét koronáztak meg a Szent Koronával. Ezért esett a virtuális láda telepítésekor a választásom erre a templomra, bár még nagyon sok láda elférne Pozsonyban. A többi látnivalóról ezért most nem is írok, remélem, majd valaki rejt még errefelé és ő majd ír.
A Szent Márton dóm
A templom Pozsony óvárosának dél-nyugati csücskében helyezkedik el, kevéssel az Új Hídtól északra, a vártól keletre. A várból is szép kilátás nyílik rá, érdemes felmenni. A dóm előtti tér neve Rudnay tér, melyet
Rudnay Sándor esztergomi érsekről neveztek el. A téren körülnézve észrevehetjük még Liszt Ferenc szobrát is.
A környéken a kis utcákban több helyen lehet parkolni, de az fizetős, közvetlenül a hídon túl Pozsonyligetfaluban viszont lehet találni helyet, ahol ingyen meg lehet állni, onnan meg gyalog átjönni a hídon.
A háromhajós bazilikát egy korábbi templom helyén 1300 körül kezdték el építeni gótikus stílusban. Tornya eredetileg a várhoz tartozó őrtoronyként is szolgált, de ezt a szerepét később elvesztette. Az építkezés, bővítés folyamatosan tartott évszázadokig, közben már reneszánsz elemekkel is bővült a templom. Felszentelésére csak 1402-ben került sor. Az 1400-as években készült el az északi falhoz csatlakozó Szent Anna-kápolna, majd 1526-ban épült meg a déli előcsarnok. 1620-ban Bethlen Gábor a templomot az evangélikusoknak adta, de ők csak nagyon rövid ideig használhatták. Az 1730-as években épült a hozzá csatlakozó Szent János-kápolna, a dóm 1895-re nyerte el végleges alakját. Tornya ma neogótikus stílusú, igen magas: 85 méteres! Tetején a
magyar Szent Korona óriási, kb. 300 kilós aranyozott másolata csillog a koronázások emlékét hirdetve. A szentély boltozatán Mátyás király, magyar városok és nemesi családok címerei sorakoznak, jelezve, hogy ők támogatták a templom építését.
Látogatás, belépők
Sajnos a belépésért pénzt szednek, és nem is keveset, ráadásul
bent fényképezni sem szabad.
A rejtés idején az alábbi volt a helyzet:
Felnőtt belépő 50 korona (kb. 400-450 Forintnak felel meg), diákoknak ingyenes.
Látogatási idő:
Hétfőtől szombatig: 10:00-11:30 és 13:00-16:00
Vasárnap: 13:30-16:30
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy amikor én be akartam menni (diákigazolvánnyal), akkor is fizettetni akartak velem 0,75 eurót, pedig az ajtóra ki volt írva, hogy ingyenes.
Szobrok, képek és egyéb kincsek a templomban
Három eredeti, gótikus korból származó kép maradt meg, ezek a szentély déli falán láthatóak. 1403-ból származik a bronz keresztelőkút, 1517-ből a szentségtartó. A szobrok többsége a barokk korban készült, főként a híres Donner György Rafael alkotásai. Kiemelkedik közülük Esterházy Imre érsek márványszobra és Szent Márton ólomból öntött lovasszobra. Ez Szent Mártont magyar huszárviseletben ábrázolja. Eredetileg a főoltáron állt, de a felújításkor a gyönyörű oltárt szétszedték, helyette új neogótikus oltárt készítettek, a szobrot kitették a templom mögé, ahol az időjárás nem kímélte. Végül visszakerült a templomba, most is ott látható.
Sírok, koporsók, ereklyék
Számos híres ember talált végső nyughelyre a dómban és mellette: püspökök, érsekek (köztük Esterházy Imre), a gróf Pálffy család több tagja (köztük a törökverő hős, gróf Pálffy Miklós), de a legnevezetesebb
Pázmány Péter sírja. A főoltár fölötti ezüstkoporsóban pedig magának
Szent Mártonnak az ereklyéit tartják, a barokk oldalkápolnában
Szent Jánoséit. A Szent Anna-kápolnában áll Schomberg György prépost síremléke is, aki a Mátyás király által alapított pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana alkancellárja volt.
Búcsújárás
A Szent Márton dóm híres búcsújáró hely is. Az oltáron elhelyezett Fájdalmas Szűzanya kegyszoborhoz több legenda is kapcsolódik, melyek keletkezését 1640 körülre teszik, de valószínűleg ennél akár évszázadokkal régebbi is lehet. 1894-ben XIII. Leó pápa adományozta a búcsúkat, melyeket virágvasárnap előtti pénteken tartanak azóta is. Emellett halottak napján is tartanak még búcsút.
Koronázások 1563-tól 1830-ig
Korábban Székesfehérváron, a Szűz Mária templomban tartották a koronázásokat, ám a törökök pusztítása Buda után Fehérvárt is elérte, így új helyet kellett keresni. A török hódítás előrehaladtával egyre inkább a Felvidékre csoportosult át minden, ami az ország vezetéséhez köthető, így lett a főváros Pozsony, és így kezdődhettek el a koronázások is itt. Az első koronázásra 1563. szeptember 8-án került sor, amikor is Habsburg Miksa fejére helyezték a koronát, egy nappal később pedig felesége, Mária követte. Ezután további 10 uralkodó (mindegyik Habsburg...) következett:
1576. Rudolf
1608. II. Mátyás
1619. II. Ferdinánd
1646. IV. Ferdinánd
1657. I. Lipót
1705. I. József
1711. III. Károly
1740. Mária Terézia
1790. II. Lipót
1835. V. Ferdinánd
A koronázások helyszínei
A koronázás természetesen nem csak a templomi szertartásból állt. Előbb egy (akár hónapokig is eltartó) királyválasztó országgyűlést tartottak, utána történt meg a tényleges koronázás, azután pedig az ünneplő tömeg átvonult a ferencesek templomába. Itt az új király az aranysarkantyús lovagok birkózásán, avatásán vett részt, majd a Mihály-kapu elé mentek, ahol eskütétel következett. Végül a Duna-partra tartott a díszruhás sokadalom, ahol a Koronázási Dombon az új király lóháton ülve a négy égtáj felé suhintott kardjával.
Röviden a három helyszínről:
1. A Ferences templom
N 48° 8,693' E 17° 6,500' 146 m [GCPOZS+ferences]
Pozsony legrégebbi egyházi épülete a Ferencesek terén áll, gótikus stílusban épült és már a 13. század végén felszentelték. Azóta magyarul miséznek itt. Bár az 1590-es földrengés nagy károkat okozott benne, reneszánsz stílusban újjáépítették, majd a 18. században barokk átalakításokat is végeztek.
2. Szent Mihály-kapu
N 48° 8,710' E 17° 6,410' 150 m [GCPOZS+kapu]
A középkori várost védő fal négy kapuja közül ez az egyetlen, ami megmaradt: az óváros északi bejárata volt. Éjszaka felvonták a kapu előtti hidat és vasrácsot eresztettek le. A toronyban ma fegyvertörténeti kiállítás tekinthető meg. Mellette még látszanak a városfal és a vizesárok maradványai. A kapu alatt található Pozsony ,,nulla kilométer''-pontja.
3. Koronázási Domb
N 48° 8,415' E 17° 6,600' 138 m [GCPOZS+domb]
A Duna bal partján emelkedett, kb. a régi és az új híd között félúton. Ma már a domb nem látható, csak egy kis tér őrzi emlékét. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el Fadrusz János gyönyörű alkotása, amely a magyar nemesek kiállását ábrázolta Mária Terézia mellett. A város egyik legszebb díszének számító emlékművet azonban 1928-ban tót soviniszták darabokra zúzták.
A koronázás jelentősége
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Szent Koronánk a világ legértékesebb ereklyéi közé tartozik. Számos máig megoldatlan rejtély merül fel eredetével, készítésével és átalakításaival kapcsolatban, könyveket lehet írni jelentőségéről, szerepéről, kalandos történetéről. Többször ellopták, elrabolták, nem egyszer előfordult, hogy elásták, volt, amikor egy benzines hordóban. De mégis mindig hazakerült. A Szent Korona Tanra alapozott ősi alkotmányunk több szakértő szerint ma is érvényes kéne hogy legyen, ugyanis hivatalosan sosem helyezték hatályon kívül.
A koronáknak több fő típusa van, ezek egyike az úgynevezett beavató korona. Európában egyedüliként csak a magyar Szent Korona tartozik ebbe a kategóriába. Azt jelenti, hogy a koronát csak a koronázáskor használják, és az uralkodót csak akkor ismerik el törvényes királynak, ha megtörtént a koronázás. A koronát csak néhány személy érintheti meg: a koronaőrök, a nádorispán (aki koronázáskor a helyszínre viszi), az érsek (aki a király fejére helyezi) és maga a király.
Károly Róbertet például 3-szor kellett megkoronázni, mert az első 2 alkalommal (1301-ben és 1309-ben) nem
ezzel a beavató koronával történt meg a szertartás. Csak az 1310-es koronázás lett törvényes.
II. Józsefet pedig azért nevezték ,,kalapos királynak'', mert ő nem engedte magát megkoronázni a magyar beavató koronával. Intézkedéseiben, több rendeletében (amiket az országgyűlés mellőzésével hozott) ez meg is látszott: Erőltette a németesítést, értelmetlen reformokat vezetett be Magyarországon, megszűntette a vármegyerendszert (halála után szerencsére visszaállították), szerzetesrendeket tiltott be.
Koronázási játékok a 21. században
Minden szeptember első hétvégéjén Pozsonyban újjáéled a történelem: ekkor tartják ugyanis a koronázási játékokat. Felélesztik a magyar hagyományokat, díszes sokadalom kíséretében bemutatják a koronázás minden lépését a koronázástól az eskütételen át a karddal való suhintásig, lovagi bemutatókat tartanak. A szökőkutakból bor folyik, de azért a jobbnál jobb sörök sem hiányoznak az ünneplők korsóiből!
