Üveg "dobozt"keress égett fa odújában.

Megközelítés

Székelykeresztúrról Fiatvalva irányába térünk le, majd a falut elhagyva a Szederjes felé vezető úton haladunk tovább egy kevésbé jó minőségű, de használható úton. Kb. 3 km-t megtéve, egy tábla jelzi balra a letérőt az iszapvulkánok felé. A lekavicsozott útra bemehetünk, de a 20-30m-re levő tó szerű víztározó közelében hagyjuk autónkat.
Innen már gyalog tegyük meg a hátralevő kb.800m-t. Figyeljünk az igen gazdag állat és növényvilágra. Főleg ebben az időszakban folyamatosan látni és hallani lehet a szebbnél szebb és ritka madarak csicsergését, fészkükről figyelmet elterelő hadműveleteket.
Sétáljunk el a tó mellett, majd a végénél térjünk el balra, ahonnan egyenesen előre haladva a vulkánokhoz érünk.
Figyelem!
Esős időben ne nagyon kíváncsiskodjunk fel a nagyobbik vulkán tetejére, mert valóban elsüllyedtünk!

Fiatfalva ( románul Filiaş)

Székelykeresztúr belterületétől 1 km-re nyugatra a Nagy - Küküllő bal partján fekszik. Ősidők óta lakott hely. Határában számos őskori és bronzkori maradvány került elő.
Látnivalók:
• Református-unitárius közös temploma középkori eredetű
• Az Ugron-kastély a falu nyugati részén a Küküllő partján áll. Helyén a 15. században a Geréb család udvarháza állott, melyet 1625-ben Geréb András Bethlen testőrkapitánya várkastélyként építtetett újjá, majd 1817-ben Mikó Miklós késő barokk stílusban átépíttette.
• A falutól délnyugatra a Fehérszéknek nevezett területen iszapvulkánok találhatók.

Az iszapvulkánok

A város fiatfalvi határrészének dél-nyugati részén, a Cserehát-domb oldalában leírt Sukoró-völgyben előforduló, ún. Fehérszék néven ismert természetvédelmi terület, ahol fehérszék-típusú iszapvulkánok voltak. A kis, olykor fortyogó kráterek közül mára csak három maradt meg, a szemlélődőnek érdekes látványt nyújtanak. A fiatfalviak elbeszélései szerint egykor 5-7 ilyen iszapvulkán létezett. A legerőteljesebb kitörést 1913 őszén jegyezték fel; a hosszas esőzések, valamint az eliszaposodás következtében a felgyülemlett metángáz robbanása mintegy 2 méteres sánckört, és 1 méter magas kúpot hozott létre, amely mára már begyepesedett. Az északi fekvésű iszapvulkán egy 6 méteres átmérőjű, kb. 2,5 méter magas, több apró kráterrel rendelkező lapos kúp.
Egy másik amelyet sikerült azonosítani kb 1,5 m magas, kerülete 4,5 m
Vezúv típusú vulkánokéhoz hasonlító bőséges iszapkiömlések folyamatosan építik a kúpot. A gázok nyomásának köszönhetően pélítes anyag kerül a felszínre (agyag és márga), amely sár vagy iszap formájában jelentkezik, kőolajfoltokkal, esetleg homokkővel, fosszilis mészkővel, agyaggal, kőtörmelékkel és gipsszel társulva.
Az innen származó szürkés iszap konyhasóban, szulfátokban és biokatalizátorokban igen gazdag. Gyógycélokra is használható, amit a múltban a népi gyógyászat - régi elbeszélések szerint - ki is használt különféle pakolásokat készítve, többnyire ízületi, fej- vagy szemfájásos bántalmak ellen.

A faluban élő idősek elmesélése szerint egyszer két arra legelésző tehenet nyelt el a vulkán :).
...én is kacagtam ennek hallatán, de meggondolnám, hogy még egyszer felmenjek-e a tetejére.
Ott jártamkor nagy szárazság volt így felkíváncsiskodtam az egyik vulkán tetejére. A berepedezett felső réteg egyben mozgott ahogy ráálltam, ami alatta levő nem épp szilárd anyagra engedett következtetni. Ez persze hamar be is bizonyosodott, mert amint az a képeken is látszik, egy, a vulkánon levő jelzőrudat benyomtuk a repedésen, ami minden erőfeszítés nélkül elsüllyedt a szürkés iszapban.
Ezt akár ki is próbálhatjátok kellő óvatossággal!

Jó szórakozást, kellemes sétát kívánok!

Ládatörténet:
2015.05.07: Panyek újrarejtette
2016.05.15: Strombus és Péter60 újrarejtette [Admin (Fazék)]
2019.07.18: kobcikrajci újrarejtette [Admin (Fazék)]
'