A ládába TravelBug
nem helyezhető.
MEGKÖZELÍTÉS
Autóval: A 311-es közúton Nagykátáról a Farmos vasúti megállótól a település központja felé vezető Rákóczi úton (a falu főutcája) 600 méter megtétele után balra található a Bacsó Béla utca, ennek végén lehet leparkolni az autót, a tanösvény bejáratánál:
N 47° 21,719' E 19° 50,419' 103 m [GCSZIK+parkoló]
A parkolóból már látható a táblákkal jelzett, vakszik foltoktól tarkálló bemutató ösvény.
Vonattal: a Budapest-Újszász-Szolnok vonalon Farmos vasútállomástól gyalogosan a fenti útvonalon (
menetrend)
LEÍRÁS
1. pont:
N 47° 21,616' E 19° 50,383' 176 m [GCSZIK-1] A ládát a tanösvényen kívül, a régi bejárati ösvény mellett, egy facsoportban helyeztem el. Közvetlenül a földön keressétek, fakéreggel álcázva. Kérlek NE az ösvény felől keresd, kerüld meg a facsoportot.
2. pont: N 47° 21,732' E 19° 50,295' 179 m [GCSZIK-2] Gravírozott táblácska az egyik információs tábla oszlopán
A geoláda a Tápió-vidéken, Farmos község belterületéről megközelíthető Sóvirág tanösvényre kívánja felhívni a figyelmet. A tanösvény a
Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, ezen belül a
Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetben fekszik és a
Hajta Természetismereti Túra része.
A Budapesttől alig 40 km-re fekvő Tápió-vidék a Közép-Magyarországi Régió izgalmas, de kevéssé felfedezett tájai közé tartozik. A névadó Tápió folyó oldalágai hálózzák be a térséget, és teremtenek gazdag élővilágot. A természeti kincsekben és látnivalókban gazdag vidék számos védett növény- és állatfajnak nyújt otthont. Ezek bemutatására számos tanösvényt hoztak létre a helyi önkormányzatok a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Tápió Közalapítvány közreműködésével.
Sóvirág tanösvény
Ezen a vidéken első tanösvényként hozta létre a helyi önkormányzat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével még 1998-ban a híres farmosi szikes területek bemutatására, hossza kb. 500 m. A híres farmosi szikeseket bemutató ösvényt bejárva megismerhetjük a szikesedés folyamatát és formaképződményeit, valamint a színes tablók segítségével a növény- és állatfajokat is.
Mivel a szikes talajok főként esős időszakban rendkívül sérülékenyek, ne térjünk le a kavicsos ösvényről, mert az agyagos földbe süppedő lábnyomaink akár évekig is ott maradhatnak!
A szikesekről
A magyarországi szikeseket a sókiválási szint talajfelszínhez viszonyított elhelyezkedése alapján két fő csoportba soroljuk. A Duna-Tisza-közi és a Kisalföldi szoloncsákos szikesek esetében a sókiválás közvetlenül a talajfelszínen történik, míg az elsősorban a Tiszántúlra jellemző szolonyec szikesek esetében a sós réteg a felszín alatt 20-30 cm-rel helyezkedik el. Érdekes, hogy a Tápió-vidékén e két fő szikes típus szinte egyedülálló módon egymás mellett fordul elő. A talaj magas sótartalma, valamint a tavaszi vízborítást követő nyári kiszáradás következtében különleges, egész Európában kuriózumnak számító növényvilág kötődik a szikesekhez.
Növényvilág
Az agárkosbor a Magyarországon előforduló orchideák közül elsőként, már áprilisban virágzik. A kamilla gyógynövényünk illata elválaszthatatlan a szikesek hangulatától. A
sóvirág - a tanösvény névadó faja - rózsaszín virágait nyár végétől hozza. A pozsgás zsázsa a nyári szárazságot a vastag leveleiben raktározott víznek köszönhetően vészeli át.
Állatvilág
A szikes legelők kialakulása, fennmaradása attól a legeltetéses állattartástól függ, amelyet az itt lakók már évszázadok óta művelnek. A farmosi szikeseket jelenleg egy 700 állatot számláló birkanyáj legeli, biztosítva a növényzet és a rövid füvet igénylő állatvilág fennmaradását.
A tanösvényt végigjárva többféle állatfaj egyedeit is megpillanthatjuk. A sárga billegetőt sokszor láthatjuk, amint a legelő állatok közül szedegeti össze a rovarokat. A bíbic a tocsogós rétek jellemző madara. A puszta magányos bokrainak tetejéről hallhatjuk a sordély (sármányféle) kulcscsörgéshez hasonló hangját. A vöröshasú unka szikes vízállásokban tavasszal hallatja messze hangzó "unk-unk-unk" hangját. Ha szerencsénk van, őzekkel is találkozhatunk.
(Forrás: Tanösvények és bemutatóhelyek a Tápió-vidéken c. kiadvány, kiadta a Tápió Közalapítvány; Cincér-füzetek 7. c. kiadvány, kiadta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság)
FARMOS
A község történelméről Farmos honlapján
itt olvashatsz.
A vasútállomásról a Rákóczi úton közelíthetjük meg a közel négyezer lakosú falu központját, mely a Rákóczi út a Szelei utca és a Jászberényi út találkozásánál található. Itt található a polgármesteri hivatal, kertjében áll a
hősök emlékműve. A Szelei utcán átkelve a hidroglóbus irányában haladunk. Hamarosan egy kis kaptatós, jobbra nyíló úton közelíthető meg a valamikori
Matolcsy-kúria. Felújítása a közelmúltban történt meg. A központból a Zrínyi úton haladva közelíthetjük meg a
római katolikus templomot.
Kellemes időtöltést kívánok!
Ládatörténet:
2023.12.29. Az eltűnt ládát pótoltam, mindkét pont rendben kereshető
2021.12.29. Az eltűnt ládát új helyen pótoltam.
2021.05.16. A látnivaló jobb bemutatása érdekében multivá alakítottam, az oldalt frissítettem
2020.12.27. Ládaellenőrzés, logbook csere
2019.03.11. A ládát adoptáltam. Köszönöm rekasi játékostárs eddigi gondoskodását, az eredeti rejtő, Foltos Foxi munkáját.
2013.04.10. Láda átadása környéken lakó kessertársnak.
2012.05.20. Attibati pótolta az eltűnt ládát. Köszönet érte!
2010.02.22 kectam pótolta a nedves januári idő miatt átázott logbook-ot, így ismét gond nélkül kereshető.
2010.01.16 yzcam betett egy logolásra alkalmas papírtekercset, átmenetileg "jelszó nélküli megtalálással logolható".
2011.01.07 Pilis50 logja alapján átállítottam kereshetőre. A láda és benne a jelszó megvan, csak az összefagyott/átázott logbookba nem lehet írni.
2010.11.17 Láda átvétele az Adoptálható ládák közül.
2010.06.30 Az áradás miatt a láda rejteke vízben áll, megközelítése csak gumicsizmában lehetséges. A jelszó olvasható, de sajna a logfüzet elázott. Igyekszünk mihamarább kicserélni.
