WAP ON
Multi geoláda ( Rába völgye gyümölcsút)
1.: A feszület előtt, hány darab piros térkőből rakták ki a keresztet? /2 karakter/
2.: Geoláda (15x15x7 cm-es) egy kidőlt fa gyökerénél.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
WAP OFF
A Rába völgye gyümölcsút, ez a csodálatos környezetben vezető túraútvonal a csörötneki és a magyarlaki szőlőhegy hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztő helyszíneit köti össze. A gyümölcsút egyes állomásain a szőlőművelés illetve a gyümölcstermesztés adott helyszínének története olvasható.
Ezzel a ládával a gyümölcsút csörötneki helyszíneit szeretnénk bemutatni.
Rejtés:
1.pont: A csörötneki - szabadtéri -Szőlőhegyi kápolna feszülete előtt
N 46° 56,323' E 16° 21,997' 295 m [GCGYUM-1] hány piros térkőből van kereszt kirakva.
2.pont:
N 46° 56,439' E 16° 21,449' 285 m [GCGYUM-2] Sáfár-hegyi kápolna közelében, hagyományos konyhai dobozt (15x15x7 cm) egy kidőlt fa gyökerénél.
Megközelítés:
A 8-as sz. főútról Vasszentmihálynál Csörötnek irányába kell lefordulni.
CSÖRÖTNEK
Az Őrség kapujában a Rába völgyében elhelyezkedő település csodálatos adottságú dombvonulatai már a középkorban is a tájegység bor- és gyümölcstermelésének egyik jelentős színtere volt.
A Rába völgyétől délre húzódó dombvonulatainak napfényben gazdag lejtőin, a házak kertjeiben ma is változatos gyümölcstermesztés zajlik.
A talaj és az éghajlati viszonyok kedvezőek a téli alma termesztéséhez, amely a leggyakoribb gyümölcsféleség a környéken. Az almán kívül gyakori gyümölcsfák a körte, a szilva, a cseresznye, a dió és gesztenye.
Mindezek mellett elmondható, hogy a leggyakoribb a szőlő, amelyek a Rábától délre húzódó dombvonulatok napfényben gazdag lejtőit borítják. A csodálatos környezet, az erdők nyújtotta nyugalom meghitt, családias hangulattal tölti meg a Szőlőhegyet, amely közkedvelt pihenő és üdülőhellyé alakult. E gazdag és sokszínű gyümölcstermesztéshez kapcsolódóan Csörötneken a helyben termelt gyümölcsök feldolgozására kisebb ipar kialakult.
Régi időkre vezethető vissza a Rába folyón átívelő híd lábánál fekvő pálinkafőzde, ahol a gazdák által gondosan összegyűjtött és válogatott gyümölcsökből fantasztikus zamatú kisüsti pálinkát készítenek. Tőle alig száz méterre található a gyümölcs és gombaszárító kisüzem, amely a régi hagyományokon alapuló gyümölcsaszalást hivatott továbbvinni. A községtől délre helyezkedik el a napsütötte lejtőkkel megáldott Szőlőhegy, a környékbeli lakosok kikapcsolódásának és pihenésének kedvelt színhelye.
RÁBA VÖLGYE GYÜMÖLCSÚT
Megközelítése:
A Csörötnek-Kondorfa (Őriszentpéter) útról a
N 46° 56,285' E 16° 22,676' 225 m [GCGYUM+letérő] pontnál a
A
(sárga) jelet követve, az autót a Szőlőhegy kezdetét jelző tábla közelében ezen a ponton javasoljuk letenni:
N 46° 56,316' E 16° 22,122' 295 m [GCGYUM+parkoló]
Csörötneki szőlőhegy
A szőlő és gyümölcstermesztés a szentgotthárdi cisztercita apátság alapítását követően, 1183- után honosodott meg a térségben. A szentgotthárdi ciszter szerzetesrend keleti birtokainak központja Csörötnek lett. A csörötneki szőlőhegyen mind az apátság, mind a jobbágyok termeltek szőlőt. Az apátság egész évben mérhette a borát, a jobbágyok azonban csak Szent Mihálytól, Szent György napjáig. A termésből kilencedet, vagy hegyvámot szedett a földesúr. A szőlőhegyen a kornak megfelelően fából és vert agyagból készített pincék sorakoztak. Többféle szőlőt termesztettek, amelyek közül a direkt termők (noah, elvina, kurmin, százszoros, otello) domináltak, de jelenleg már a hagyományos fajták mellett a nemesebb szőlőké a vezető szerep (kékfrankos, zweigelt, zalagyöngye, olaszrizling).
A néphagyomány szerint valamikor a mostani szőlőhegyen állt a település és szép temploma is volt. A falu elpusztult, a temploma pedig, egyszer éjféli mise közben a hívekkel együtt elsüllyedt. A népmonda így emlékszik erre a tragikus eseményre:
A legenda abból az időből származik, amikor a török elől a falu népe a szőlőhegyre és a környező erdőségben menekült, és itt maradtak hosszú ideig. A szőlőhegyen nemcsak a házaikat építették fel, hanem Isten hajlékát is. A monda szerint történt, hogy karácsonykor az éjféli misére várva a hívek és a pap az időt a hegyi pincékben töltötték, és bizony éjfélre mámoros hangulatba kerültek. Az éjféli mise elkezdődött, és a szentek ijedten néztek a fáklyák gyér fényénél a pap és hívek dülöngélésére. Az énekek közben néha borgőzös dallamok is felhangzottak, de a szentmise minden gond nélkül haladt egészen az úrfelmutatásig. De amikor a pap, imádásra mutatta fel az Úr testét, szörnyű dolog történt. Irtózatos robaj hallatszott, és a templom a benne lévőkkel együtt elsüllyedt, eltűnt a föld színéről. Az otthon maradottak csak másnap reggel tudták meg a történteket a félig megőrült éjjeli őrtől. Ezt követően senki sem mert elmenni az elsüllyedt templom helyére, hanem még aznap otthagyták otthonaikat és leköltöztek a mai falu helyére. Az elsüllyedt templom a hívekkel együtt minden hetedik év karácsonyán felemelkedik és a közelben lévők hallhatják a benne lévők kísérteties énekét.
Sáfár-hegy
A
(sárga) jelzésű útról itt kell letérni,
N 46° 56,168' E 16° 21,449' [GCGYUM+letérő kápolnához] s tovább haladni a táblával jelzett úton.
Az 1965-ig lakott településrész volt a legrégebbi maradványa a történelmi időkben a jelenlegi Szőlőhegyen és az azt övező erdős tisztásokon elhelyezkedő középkori ősi településnek.
A hegy elnevezésének eredete az itt lakók foglalkozására, hivatására utal.
(A sáfár szó jelentése: anyagi javak felügyelője, gazdatiszt, ispán.)
A ciszter apátság értékes erdőbirtokainak felügyeletét, a javakkal történő sáfárkodást mindig a legidősebb fiútestvér örökölte a földterülettel együtt, a többi testvérnek elkellett hagynia a birtokot.
A Zirci Ciszter Apátság a XIX. sz. közepétől az erdőket hivatásos erdőmérnökökkel látta el, így lassan szerepkörét vesztette a birtokfelügyelő, a sáfár.
Ezt követően a birtokot a két fiútestvér ( Molnár Imre és Molnár Lőrincz ) között felosztották azt. A jelenlegi kápolna környéki rész lett Imre birtoka, majd az ő gyermekei örökölték és gazdálkodtak rajta. Az utolsó lakosai a Sáfár-hegynek 1965 nyarán költöztek végleg a faluba.
A virágzó gazdaságnak ezt követően vége szakadt, a szántókat felverte a fű, a gaz, a csodálatos gyümölcsösök elvadultak. Az egykori településrész az enyészeté lett.
Egyetlen egy időtálló emléke maradt az egykori településrésznek: a
Sáfár-hegyi Mária kápolna .
N 46° 56,440' E 16° 21,406' 295 m [GCGYUM+kápolna]
A kápolnát a Szűzanya tiszteletére Molnár (Sáfár) Pál állította házának udvarára, melynek építését az I. világháborúban a fronton fogadta meg, amennyiben épségben sikerül hazatérnie. Betegen, tüdőbajosan tért haza, de fogadalmát betartva 1925-ben felszentelték a kápolnát. Molnár Pál csodálatos kertészettel rendelkezett. Gazdag gyümölcsös övezte a ház környékét. E csodálatos gyümölcsös maradványai még ma is láthatók (alma, körte, gesztenye).
A kápolna idővel búcsújáró hellyé vált, minden évben Márianapkor szentmisét és búcsút tartottak itt. Ma már csak a szentmise hagyománya maradt fenn.
Sajnos ma már a nyomai is nehezen lelhetők fel az egykor virágzó paraszti birtokoknak, amelyek benépesítették a Sáfár-hegyet, de a kápolnát övező hűs lombok meghitt hangulatot biztosítanak a túrázóknak, a közeli szőlőhegyekről ide látogatóknak.
Kuti réti forrás
A "forrás" a Sáfár-hegyi kápolnától nem messze - 250 méterre- található:
N 46° 56,398' E 16° 21,645' 275 m [GCGYUM+forrás] A megközelítését az erdőben eligazító táblák segítik.
A Kuti-réti forrás a történelmi időkben biztosította az akkor a Szőlőhegyen elhelyezkedő falu vízellátását, mind a lakosság, mind az állatállomány részére.
A terület elnevezése utal arra, hogy itt egy tisztás, egy rét, legelő állt, a rét peremén pedig egy istálló állt, amely az egykor a Sáfár hegyen lakó család gazdasági épülete volt.
Az elnevezés első része pedig a vízvételi lehetőségre, a forrás létére utal.
Jelenleg a tisztást már felnőtte az erdő, a cserje, a forrás is kiapadt. A forrás környékén időszakosan csordogáló víz a szomjukat csillapítani és dagonyázni érkező vadakat ide csábítja.
Forrás: Csörötnek község honlapja
Kellemes kirándulást, jó ládázást kívánunk:
Andi, Laci, Dorka, Bence, Marci
