Elhelyezés időpontja: 2009.05.26 17:00
Megjelenés időpontja: 2009.05.29 22:40
Utolsó lényeges változás: 2024.06.30 23:12
Rejtés típusa: Multi geoláda (1H+4V)
Elrejtők: kercsy
Ládagazda: Marton Zoli Nehézség / Terep: 2.0 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2500 m
Megtalálások száma: 868 + 7 sikertelen + 5 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente
Röviden
A virtuális pontokon 25x75mm-es műanyag táblácskákat keress! Néhol villanyoszlopon máshol növényen vagy információs táblán esetleg utcabútoron. A végládát egy másnak látszó "építményben" találod mint ami valójában. Arra az esetre, ha a doboz eltűnne, a benne található jelszó részletet megtalálod itt is: N 46° 51,839' E 20° 32,171' 96 m [GCPepi+tartalék jelszórészlet] Ha minden töredéket megtaláltál és azokat a rajtuk lévő számok szerint emelkedő sorba rendezed, akkor jelszóként egy 14 elemből álló karaktersorozatot kapsz. Legalább két ponton előlapi kamerával fogod fényképezni a jelszórészletet. Figyelj a tükröződésre!
Szarvas a 44-es főút mentén Kecskeméttől K-DK.-i irányban 80, Békéscsabától Ny-ÉNY.-i irányban 50 km-re található. Ajánlott parkoló itt: N 46° 51,851' E 20° 32,302' 96 m [GCPepi+parkoló] Busszal vonattal is könnyen megközelíthető, segítséget a tervezéshez itt találsz. Kerékpárral is érdemes ellátogatni ide, mivel sok bringás célpont található a környéken. Kerékpárúton és alacsony forgalmú közutakon is túrázhatsz errefelé. A Körös folyó gátján tavasztól őszig, sok helyen aszfaltos bringautakat megszégyenítő simaságú felületen tekerhetsz.
Leírás
A város környékén fellelt régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban is laktak ezen a vidéken, azonban a török hódítás után kihalt pusztasággá vált a terület. Báró Harruckern János György 1719-ben a császári udvarnak tett szolgálatai elismeréseként - más területek mellett - Békés vármegye közel teljes területét megkapta és a felvidéki vármegyékből származó főleg szlovák földműveseket telepített ide. A város 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődésnek csak a 18-19. század fordulóján indult Tessedik Sámuel agrárreformjainak köszönhetően. A felvilágosult lelkész iskolát alapított - Európa első gazdasági iskoláját - templomot épített és nagyszabású építkezései nyomán kialakult a településre ma is jellemző sakktáblaszerű utcahálózat. Miután Harruckern Ferenc-Domonkossal - nem lévén fiú utóda - kihalt a Harruckern dinasztia férfi ága a Szarvas környéki birtok beházasodás révén az olasz eredetű Bolza Péter gróf és családja tulajdonába került. Ő maga nem telepedett le Szarvason, nemúgy fia, József aki magyarul nem is beszélő idegenként került ide, de aki rövid idő alatt nem csak a nyelvet sajátította el, hanem szívvel-lélekkel magyarrá lett, sőt vezető szerepet játszott a város közéletében is. A kiegyezés után 1872-ben Szarvas elvesztette városi rangját, amit csak 1966-ban kapott vissza. A város gazdasága mindmáig jellemzően a mezőgazdaságon alapul, két legjelentősebb üzeme is ehhez az ágazathoz kötődik.
Látnivalók
(itt találod a jelszórészleteket)
1. Melis György operaénekes szobra
A korábban zeneiskolának helyet adó Mittrovszky kastély épülete előtt található a város egy híres szülötte Melis György operaénekes szobra. Apró érdekesség vele kapcsolatban, hogy az ötéves korában magyarul még nem is beszélő későbbi művész 1974-ben átvehette a Péchy Blanka által alapított - a szép magyar beszédért odaítélt - Kazinczy-díjat. 2. Szlovák tájház
Ha Szarvasról beszélünk mindenképpen meg kell említeni a jórészt felvidékről idetelepített szlovákokat és az ő leszármazottaikat. Többszáz éves itt-tartózkodásuk alapvetően határozta és határozza meg ma is a város arculatát. Munkabírásuk, szorgalmuk - és persze a környék kiváló minőségű termőföldje - pedig fontos szerepet játszottak abban, hogy ezt a vidéket és tágabban vett környezetét egy időben a "monarchia éléskamrájának" nevezték. A tájházban megtekinthető kiállítás egy módos szlovák parasztcsalád életét mutatja be.
3. Ótemplom
A Tessedik Sámuel által építtetett evangélikus templom mindmáig fontos színtere a szarvasi hitéletnek. Az épület tőszomszédságában látható a várost újratelepítő nagybirtokos báró Harruckern János György, valamint a település mai arculatának kialakításában szintén fontos szerepet játszó Bolza József szobra. A templom előtti térről nyílik a Tessedik Múzeum, ahol időszaki és állandó kiállítások várják a látogatókat. Részletes információk a múzeumról itt. 4. Bolza-kastély
A kastélyt az olasz származású Bolza József (1780-1862) építtette 1810 körül. Egészen a közelmúltig több különböző funkciója volt, jelenleg kihasználatlan, nem látogatható. Érdekessége a kertjében álló szobor - ami a Capitoliumi farkas - a Romulust és Remust szoptató anyafarkas szobrának másolata. Az épület legszebb arcát a Holt-Körös túlpartjának mutatja, innen érdemes nézelődni. 5. Erzsébet- és Anna-liget
A szarvasi arborétumot sokan ismerik, de azt csak kevesen tudják, hogy a város első arborétuma a ma Anna-ligetként ismert park volt. Gróf Bolza Józsefre - aki Bécsben királyi testőrként szolgált - nagy hatást gyakoroltak a főúri kastélykertek szépségei, ezért nyugállományba vonulása után Szarvason parképítésbe kezdett. Az épülő parkba még az ausztriai Schönbrunnból is hozatott növényeket, többek közt páfrányfenyőt és mamutfenyőt. A kert - felesége - gróf Batthyányi Anna után kapta az Anna-liget nevet.
Ennek a parknak a tőszomszédságában található az Erzsébet-liget. A folyamszabályozások előtt ezen a területen jórészt fűzfák nőttek. A gyakori elöntések megszűnése után alkalmasnak látszott a hely egy városi közpark kialakítására, amit 1894-ben meg is kezdtek. Erzsébet királyné (Sissy) halála után nevezték el - mint annyi más parkot az országban - az akkor még Népkertnek nevezett parkot Erzsébet-ligetnek.
További látnivalók
(betűrendben, a teljesség igénye nélkül...)
Anna-ligeti Csáky-kastély
A Csáky Albin és felesége Bolza Anna (Bolza József unokája) által 1908-ban építtetett kastély jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága székhelye. A látogatóközpont 2003-tól, állatparkja pedig 2014 óta fogadja a látogatókat. N 46° 51,349' E 20° 31,576' 96 m [GCPepi+Csáky kastély] Arborétum
Szarvason található Magyarország legnagyobb arborétuma. A Körösök szabályozását követően gróf Bolza Pál telepítette be a területet az 1800-as évek végén a világ legkülönbözőbb tájairól származó, itt ritkaságnak számító növényekkel. A parkban tett séta közben megkeresheted a GCKERT rejtést. A kert szomszédságában található a Mini Magyarország makettpark. N 46° 52,417' E 20° 31,668' 96 m [GCPepi+Arborétum]
A történelmi Magyarország közepe
A város elhelyezkedésével kapcsolatban érdekességként meg kell említeni, hogy a Holt-Körös partján az Arborétummal szemben található a történelmi Nagy-Magyarország földrajzi középpontja. További információ itt. Ha erre jársz megkeresheted a GCSzjt rejtést is. N 46° 52,642' E 20° 32,355' 96 m [GCPepi+régi Magyarország közepe] Cervinus teátrum
A városnak folyamatosan játszó kőszínháza is van. Bemutatkozása megtalálható itt. N 46° 51,696' E 20° 33,122' 96 m [GCPepi+Cervinus teátrum] Napóra
A Tessedik Sámuel Főiskola Szabadság úti épülete déli homlokzatán egy napóra látható. Stílusjegyei alapján ugyanaz a Baranski Emil készíthette aki az északi oldalon található aratójelenetet. Az eredeti - a készítése óta eltelt évtizedek alatt tönkrement - alkotást 1984-ben restaurálták. N 46° 51,806' E 20° 32,550' 96 m [GCPepi+Napóra] Sétahajók
Ha Szarvason jársz nem hagyhatod ki a Holt-Körös bejárását a Katalin II vagy a Boglár sétahajóval. Részletek itt és itt. Esetleg itt vagy itt. Szárazmalom
Ha fogékony vagy az ipari műemlékekre, ellátogathatsz a szárazmalom múzeumba is. Ez egy máig - természetesen csak időszakosan és csak turistalátványosságként - működő állati erővel működtetett malom. Ilyen és ehhez hasonló malmokról további érdekességeket találhatsz itt. Nyitva tartás és árak. N 46° 51,900' E 20° 33,398' 96 m [GCPepi+Szárazmalom] Szarvasi Vízi Színház
Az Erzsébet-liget tőszomszédságában nyaranta egy hangulatos szabadtéri színház kínál előadásokat. Aktuális információkat az előadásokról és a jegyárakról itt találhatsz. N 46° 51,712' E 20° 32,436' 96 m [GCPepi+Viziszínház]
- A mostani rejtés elődjét kercsy készítette 2009-ben. Az általa összeállított leírást Történelem
A város különleges természeti környezetét az Arborétum 82 hektárja, a holtág menti Erzsébet- és Anna-liget is gazdagítja. Utóbbi volt itt az első arborétum. A mai Arborétumot Bolza Pál telepítette jelenlegi helyére. A világ minden részéről származó fa- és növénykülönlegességekkel tovább gazdagodott "Pepi-kert" ma 1600 fa- és cserjefaj, sokféle gomba, közel 100 madárfaj élettereként vált népszerű kirándulóhellyé.
A törökök alatt pusztasággá vált területet Harruckern György császári katonai szállító kapta meg (lásd 1. pont), benépesítését főleg szlovákokkal kezdte 1720-ban, ennek eredményeként 1723-ban már mezőváros. Tessedik Sámuel nélkül a város mai arculata minden bizonnyal más lenne. Gazdasági iskolát alapított, növénynemesítéssel is foglalkozott, felvirágoztatva a város és az Alföld mezőgazdaságát. Majorvillája (1790 körüli) is mintagazdasági céllal épült (Vajda P. u. 90.). Tessedik 1790 óta hatalmassá nőtt akácfája a mai Szabadság úton, a róla elnevezett múzeum és állandó kiállítása a Vajda Péter utcában állítja meg a látogatókat. Ő az építtetője az evangélikus ótemplomnak is (Vajda P. u.).
Tessedik Sámuel (1742-1820) (lásd 3. pont) mint evangélikus lelkész került ide 1767-ben, s ekkor alapítja a kontinens első mezőgazdasági iskoláját (lásd 2. pont): a "Practicum Economicum Institutumot", amelyben kisebb megszakításokkal 1780-1806 között oktattak. Ide helyezték át a megye első középiskoláját, a mezőberényit 1834-ben, ahol Ballagi Mór nyelvész, Vajda Péter, Petőfi Sándor barátja, Koren Pál, a költő aszódi tanára is tanítottak. A megye első nyomdája (1847), gőzmalma (1854) is itt létesült. Városi rangra 1848-ban emelték, amelyet 1872-ben elvesztett, majd 1966-ban visszakapott. A mezőtúri és mezőhegyesi vasútvonal a század végén épült, 1913-ban már villanyvilágítása volt. A település 1872-ben a magas közterhek miatta lemondott városi rangjáról, határából először Kondoros, majd az 1900-as években Csabacsűd és Örménykút lettek önálló községek. Jellegzetes mezőváros, ipara az 1950-es években alakult szövetkezetekből fejlődött ki. Mai hírnevéhez főiskolai kutatóintézetei is hozzájárulnak.
Itt született Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) politikus, Ruzicskay György (1896-1933) festőművész, Székely Mihály (1885-1959), az első magyar pilóta, dr. Melich János (1872-1963), a szlavisztika világhírű professzora, Chován Kálmán (1852-1928) zongorapedagógus, valamint Melis György (1923-2009) operaénekes is.
A város néhány nevezetessége
Bolza-kastély (Szabadság u. 2.). Az olasz származású, Bécsben testőrként szolgált gr. Bolza József (1780-1862) építtette 1810 körül. Felesége Batthyány Anna volt, a Bolza-Batthyány családi kettős címer az épület timpanonjában látható. A kúria előtt Romulust és Remust szoptató anyafarkast ábrázoló szobrot Bolza Pál (1864-1946) állíttatta, a család olasz eredetére utalva 1911-ben. Közelében Ceres istennő szobra, korábban az 1891-ben létesített első szarvasi artézi kutat díszítette. Az 1,5 hektáros park természetvédelmi terület. Az épület ma az Öntözési Kutató Intézet.
Arborétum vagy Pepi-kert) Első fáit Bolza József (1781-1862), családi becenevén "PEPI" (--> "Pepi-kert") telepítette, munkáját unokája gróf Bolza Pál folytatta. A 84 ha nagyságú területen 1700 növényfaj, fajta és változat gyűjteménye látható. Ebben az egyedülálló, varázslatos parkban évente több mint 80.000 látogató gyönyörködik! A kert ellentétes oldalán, a Holt-Körös partján egy mesterséges dombra épített 6,5 m magas malomház, a történelmi Magyarország 282 870 km2 (Horvátországgal 1910-ben 325 411 km2) nagyságú területének a közepét jelölte (erről egy másik szarvasi láda szól, a GCSzjt). Korábban Kraszna György szélmalma állt a helyén.
Szárazmalom (Ady E. u. 1.). 1836-ban épült, a legutóbbi időkig mint kásamalom dolgozott. 1962-ig működött, ma múzeum.
Tessedik Sámuel Múzeum (Vajda Péter u. 1.) A szarvasi tanítóképző 1951-ben létrehozott helytörténeti és néprajzi gyűjteményéből alakult.
Ruzicskay György Alkotóház (Erzsébet-liget). (lásd 4. pont) A kiállításon a művész festményei, grafikái, valamint alumínium metszetei láthatók.
Szlovák Tájház (Hoffmann J. u. 1.) A szarvasi szlovákok ház- és lakáskultúráját mutatja be ez a múzeum. A nádfedeles, csonka tornyos, faoromzatú, faoszlopos oldaltornácú épületben a nemzetiségi-népi életmód kerül bemutatásra.
- 2022.12.15.-én adoptáltam a rejtést. Új ládaoldal készült és a multi pontjai is megváltoztak. 2023.05.14-től új formában, újra kereshető.
- 2024.03.20.-án pótoltan az eltűnt végládát
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Izgalmas keresés volt, mindenki kivette a részét a kódok megtalálásából. A 3. ponton elakadtunk, a GPS is kicsit szórt és az egyik segítő szándékú logbejegyzés is félrevitt. Végül a rejtő készséges segítségével ez is meglett. Hint: egészen közel van a jelszó a templom oldalához. [Geoládák v4.5.0]
Az eddigi legnehezebb feladavány volt, köszönöm a ládagazda segítségét.
A jelszóhordozók tényleg nagyon jók, a végládához ajánlott egy legalább 175 cm magas segítőt vinni :D [Geoládák v4.5.0]
Megtaláltam. Köszönöm! Békéscsaba, Gyula környéki 4 napos kerékpáros túra után hazafelé egy kis kitérő. A tájháznál a tárlatvezető hölgy nagyon sok érdekességet mondott. Ott nem találtuk a jelszót és a rejtő segítségét kértük, amit nagyon köszönünk.
A 3-as pontnál jelezte, hogy azt is nehezen szokták megtalálni. Szerintem ott a koo.kicsit el van csúszva. Nem a templom hátsó, rövidebb oldalán van a jelszó, hanem a hosszabbik oldalán, attól is 2 méterre.
A jelszóhordozók szépen meg vannak csinálva, ötletes.
Anett barátnőm is becsatizott hozzánk, mert Szarvason él és elhívtam hogy kicsit kimozduljon. Segített ő is keresni és meg is találtuk, köszönjük a rejtést! Netta, bt75hu & Noreen [Geoládák v4.0.2]
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget. Részletek később!
[g:hu+ 2.10.16]
Ha már a Szarvason vagyunk, bejártuk ezt a multit. Az ótemplom melletti pontnál a jelszóhordozó törött, de használható. A szlovák tájháznál nagyon lelkes a tárlatvezető hölgy, sokat megtudtunk Szarvasról, a hagyományokról és az itteni életről. A holtág és a város szép, mint mindig!
N 46° 51,839' E 20° 32,171' 96 m [GCPepi+tartalék jelszórészlet]
N 46° 51,851' E 20° 32,302' 96 m [GCPepi+parkoló]
N 46° 51,349' E 20° 31,576' 96 m [GCPepi+Csáky kastély]
N 46° 52,642' E 20° 32,355' 96 m [GCPepi+régi Magyarország közepe]
N 46° 51,696' E 20° 33,122' 96 m [GCPepi+Cervinus teátrum]
N 46° 51,806' E 20° 32,550' 96 m [GCPepi+Napóra]
N 46° 51,900' E 20° 33,398' 96 m [GCPepi+Szárazmalom]
