WAP: Hagyományos láda (mérete 15x10x5 cm) nem túl messze a forrástól, ahol gyakoriak a látogatók, ezért figyelj a keresésnél! Egy felülről nyíló fatuskóban keresd.

---

A ládába Travel Bug nem helyezhető.

---

Megközelítés
A Szobról Márianosztrára vezető út mellett Ódamásd után az alábbi ponton érdemes megállni:  N 47° 51,260' E 18° 51,181' 130 m [GCSODA+parkoló]. Aki szeret vonatozni, az igénybe veheti a közelmúltban átadott Szob és Márianosztra között közlekedő kisvonatot (menetrend) is, melynek Mária-kút megállójáig menj. De lehetőség van busszal (menetrend) is érkezni. Ez esetben Ódamásd megállónál kell leszállni és gyalog megtenni a forrásig pár száz métert.
............................................................................................

A Mária-kút hűs és frissítő vize hosszú idő után ismét olthatja az erre járó zarándokok és túrázók szomját. A forrással szembe állva a jobb oldali fán láthatjuk a Mária-képet. Ha a forrástól balra vezető úton tovább sétálunk, akkor hamarosan tőlünk balra az erdőben megláthatjuk az egykori siklópálya mára fákkal benőtt töltését. ( N 47° 51,243' E 18° 51,273' 161 m [GCSODA+régi siklópálya]) A sínek mára már nincsenek meg, de igen sok talpfa még a helyén van. Sőt, néhol a síneket tartó alátétek és sínszegek is láthatóak.

A Mária-kút története

A Malomvölgyi-forrásnak is nevezett Mária-kutat az 1900-as év elején készítették ipolydamásdi, szobi és márianosztrai kőfaragók és bányászok. Mivel a bányának megnyitásától fogva állandó vízbázisra volt szüksége, ezért a malmok völgyében található források vizét összegyűjtötték és levezették a forrástól 200 méterre lévő alsó bányába. A barakkok megépülése után innen látták el vízzel az ott lakókat. A felső bányában dolgozó kőfaragók ivóvizét kannákban hordták fel a vízhordó lányok a Mária-kútról.
A vezeték a mostani kút mellett haladt el, s a felső bányába vezető út is itt keresztezte azt. Ezért először egy hétköznapi kifolyót építettek, melyet 1901-ben átalakítottak és elnevezték Mária-kútnak. Elkészülte után isteni sugallatra vált kegyhellyé. A Nosztrára és a búcsúba érkező zarándokok pihenő és imádkozó helye lett. Mára feledésbe merült, hogy itt pihent meg a fáradt vándor, oltotta szomját a Jézus öt szent sebe búcsúra érkező több száz zarándok, s imádkozott Szűz Máriához, hogy oltalmazza őket.
Az 1930-as években a kút hátsó részét lépcsősről ívesre faragták. Ebben a formájában látható ma is.
A kút mellett állt egy öreg tölgyfa, melyre a bányászok egy Mária-képet helyeztek el. Az eredeti képes fából mára csupán a tönkje maradt meg. A bányasikló leállítása - ami az 1960-as években történt - a kút vesztét okozta. Az évek folyamán a hegy oldalában felhalmozott meddőanyag a nagyobb esőzések folyományaként szépen lassan betemette a kutat.
2007-ben Schottner Miklós és Tasnádi György, a márianosztrai faluház vezetői úgy döntöttek, hogy feltárják és ismét látogathatóvá teszik a forrást. Felhívásukra Márianosztra, Szob és Ipolydamásd községek lakói, intézményei és civil szervezetei - a szobi kőbánya vezetőségének hathatós támogatásával - segítséget nyújtottak ezen kezdeményezéshez. Ennek köszönhető, hogy a Mária-kút ismét régi fényében tündököl. 2008. május 13-án volt a kút újraszentelése, melyre igen nagy tömeg gyűlt össze.

A mária-kúti képes fa históriája

A fa története az 1927-es esztendőhöz és Juhász Ferenc bányász nevéhez kapcsolódik, ugyanis ő volt aznap szolgálatban a bányasikló alsó házában. A ház közelében egy hatalmas és öreg tölgyfa állt. Az idő erősen felhős volt, közeledett a vihar. A sikló melletti alsó és felső ház telefonkapcsolatban állt egymással, hogy a sikló indulását jelezni lehessen. Feri bácsi épp a nagy fa alatt álldogált, amikor a házban megszólalt a telefon. Ő beszaladt, hogy felvegye. Alig ért be a házba, amikor hatalmas csattanás rázta meg a házat: egy villám csapott az öreg tölgybe, mely alatt egy perccel korábban állt. A fa egyharmada letört. Az ijedtségből eszmélve Feri bácsi felhívta a felső házat és a hívás okát kérdezte. Nem akarta elhinni, hogy onnan senki sem hívta fel őt. Juhász Ferenc hívő ember lévén a Mária-kút névadójának, Szűz Máriának a segítő kezét vélte felfedezni az esemény mögött. Azért, hogy a vele történt csodás dolog feledésbe ne merüljön, Mária-képet helyezett el az öreg tölgyön.

Az 1940-es években történt csoda
(a történet Búzás István szobi plébánostól származik)

A malomvölgyi bányasikló megrakodva ereszkedett lefelé, s rajta a bánya tulajdonosa és fia utazott. Még volt vagy 40-50 méter hátra az alsó végpontig, amikor megtörtént a katasztrófa. A drótkötél, amivel a siklót engedték le, elszakadt. A súly hatalmas erővel csapódott a pálya végén lévő betonsilóba. A sikló megrakott csilléi a 15-20 méterre lévő patakba zuhantak. A két személy csodával határos módon apróbb zúzódásokkal megúszta a balesetet. Apa és fia azonnal a képes fához siettek és ott térden állva köszönetet mondtak Szűz Máriának, hogy megmentette életüket. Majd elmentek Búzás István szobi plébánoshoz és elmesélték a velük megesett dolgot. Megígérték, hogy a főoltárra terítőt készíttetnek a megmenekülés tiszteletére. A budapesti Örök Imádók rend tagjait kérték fel a terítő elkészítésére, melyért - úgyszintén hálából - tízszeres árat fizettek.

Mindszenty József bíboros látogatása

A szájhagyomány Mindszenty bíborosról is megőrzött egy esetet. A hercegprímás a '40-es évek elején, több száz zarándok élén indult el a márianosztrai búcsúba. A forrásnál megpihentek, ittak vizéből és leverték a reverendáról az út porát. A kút vize hideg és tiszta volt. Mindszenty megjegyezte, hogy a forrásvíz oly tiszta és selymes, mint Mária lelke, s aki ebből iszik, az a szent hely áldását is bírja. A menetből valaki elmesélte a bíborosnak az itt megesett csodás eseteket, aki egy imádsággal köszönte meg Szűz Máriának a cselekedeteket. A kutat és a képes fát azon nyomban megszentelte, a zarándokokat pedig áldásban részesítette. A résztvevők szent énekeket zengve imádkoztak a kútnál, majd folytatták útjukat Márianosztra felé.

(A ládaoldal leírása a forrás mellett álló információs tábláról származik. A ládaoldal képeinek egy részét a www.szobikozter.hu oldalról töltöttem le.)

A környéken van még néhány láda. Ha van időd és kedved, akkor keresd fel ezeket is. Bővebben az adott ládánál: Zuvári luk - (GCZulu), Csák-hegyi kőfejtő - (GCKOFE), Nagy-Galla - (GCgall), márianosztrai kegytemplom és rabtemető (GCella) és márianosztrai Kálvária (GCMANO)

Karbantartás:
2010.07.18. Erre kisvonatoztunk és hoztunk bele ajándékokat.
2011.02.13. Ma délután ismét erre jártunk és ismét tettünk ajándékokat a ládába. Csak azt nem értjük, ha mindenki értékében cserél, akkor hogyan ürülhetett ki a láda.
2012.11.10. Új láda új helyen.
2016.04.23. Köszönet Kokónak és Ancsnak, akik pótolták a sokadjára tönkretett ládát.
2020.10.31. A környéken kirándultunk és tettünk ki egy új ládát. Írtam egyéb logot is, de annak törlése után a villáskulcs visszakerült.