A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Hat állomásból álló (jelenleg virtuális) multi Kemenesalja központjában, Celldömölkön.
Röviden:
A multi tetszőleges sorrendben teljesíthető.
1. pont - Apátsági templom romjai:
Kis mágneses táblán, a Mária-út "kapuján".
2. pont - Evangélikus templom:
Kis mágneses táblán
3. pont - Kálvária:
A belső homlokzaton lévő sötét "szempillák" (sugarak) száma.
4. pont - Mozdonyskanzen:
A tűzoltóvonaton található szekrények darabszáma.
5. pont - Vulkán fürdő:
A főbejárattól jobbra lévő ablakok közül a legkisebbek száma.
6. pont - Kresznerics Ferenc sírja:
Mivel tiszteli tanítványa? (válasz a sírkövön)
FIGYELEM! A romtemplom kapuját lelakatolták, a ládát elhoztam, de a multi virtuálisként üzemel.
A drótkerítést több helyen "feltépték", a lyukak természetesen nem azért vannak ott, hogy bárki is bemenjen...
...de ha már ott vannak... ;)
MEGKÖZELÍTÉS
Vonattal szinte bárhonnan elérhető Celldömölk. Közvetlen járat van Budapest, Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Tapolca felől.
Busszal is megközelíthető közvetlenül Sárvár, Szombathely, Pápa és néhány nagyváros felől.
A multi utolsó 2 pontja közelében a helyijáratos busz is megáll, ez a vasútállomás elől indul és a fürdőn valamint Alsóságon át a Ság hegy aljáig visz.
menetrendek
Bevállalós autós ládászoknak ajánlott parkolóhely a városközpont (mindenhol ingyenes), de szerintem a legegyszerűbb a biciklis teljesítés.
Részletes leírás:
1. Apátsági templom romjai
A celldömölki búcsújáróhely története szorosan kapcsolódik a dömölki apátság történetéhez. Az apátságot írásban először 1252-ben említik, Demunk néven. A feltételezések szerint közel egy évszázaddal korábban, II. Béla idején alapította a Merse család a Boldogságos Szűz tiszteletére. Az egyhajós templom a XII. század közepén épülhetett, román stílusban. Nyugati tornyát, mely alatt még láthatóak a keresztboltozatok, egy évszázaddal később csatolták hozzá. Eredetileg félköríves szentélyét a XIV. században gótikus stílusban, négy pillérrel megtámasztva átépítették. A falon halványan még ma is felfedezhetők a freskótöredékek, melyek a XIX. században még teljes alakjukban láthatók voltak. Az ásatások a korábbi kolostor épületének alapjaiból már csak nyomokat találtak. A Hunyadiak idején állítólag még országgyűlést is tartottak itt, és szobrát is ez időtájt nyilvánította csodatévőnek az egyház. A török uralom azonban megpecsételte a hely sorsát. A Szűzanya-szobrot a csallóközi
Dénesdre menekítették, napjainkban is ott található. A templomban 1778-ban celebrálták az utolsó misét. Az épületegyüttes 1930-ban kapott műemléki védettséget, azonban a II. világháborúban kézigránát-robbanásoktól ledőlt az északi és a déli fal.
Mivel sajnos nem lehet bemenni a templomhoz, kivéve a kapuval átellenes oldalon - de ezt ugye nem ajánlom - a jelszórészletet a Mária-út "kapuján", egy kis mágneses táblán találjátok.
N 47° 15,310' E 17° 8,362' 133 m [GCCeDo-1]
Az apátság szomszédságában - attól kicsit északra - a XIV-XV. század fordulóján - egy új település, Nemesdömölk keletkezett. Közben az ősi apátság környékét - mint települést - Pórdömölk néven kezdték nevezni. 1725-ben a szombathelyi születésű rendtag, Lancsics Bonifác lett a jószágkormányzó, aki itt töltött évei alatt megállította az apátság gazdasági hanyatlását, s ezzel párhuzamosan Dömölk valahai Máriás kegyhely jellegét is igyekezett felújítani. Idejöttének évében, Nagyboldogasszony napjára írta a
Bóldogasszony Anyánk című versét,
melynek sorai népénekké váltak, és jó ideig - az 1848-49-es szabadságharcig, de a nép körében még utána is - nemzeti himnuszként is énekelték.
2. Evangélikus templom
Nem messze az apátságtól, a Szombathely-Győr kereskedőút mentén keletkezett Nemesdömölk. Története összefonódott a délebbi Pórdömölkével, lakói azonban nem apátsági zsellérek, parasztok voltak, hanem nemesek, akiknek a XV. századtól nem volt tizedfizetési kötelezettségük az egyház felé. Az 1681. évi soproni országgyűlés kimondta a szabad vallásgyakorlatot, ugyanakkor vármegyénként csak 2 helyen tarthattak protestáns istentiszteletet. Ekkor lett a község Kemenesalja, sőt fél Vas vármegye evangélikus népének központja. Fél évszázaddal később engedélyezték a gyülekezetnek saját templom építését is. 1738-ban egy mocsaras területet jelöltek ki erre a célra, majd 1744-ben már fel is szentelték a barokk épületet. A XVIII. sz. utolsó éveiben építették hozzá a tornyot, tetején a kettős kereszttel, majd mellé egy boltozatos helyiséget. Itt helyezték el a Dunántúli Egyházkerület levéltárát és könyvtárát. Az épület mai formáját 1897-ben nyerte el. Az átépítés folyamán a régi templomot szinte alapig elbontották, az alatta lévő sírboltot betemették. A régi berendezésből nem maradt más, mint az oltár, a szószék egy része és az orgona.
Az előző nagy átépítést követően a közeljövőben kerül sor a templom szigetelésére, mivel az épület jelenleg is mélyebben fekszik a környezeténél, ezért látványosan vizesedik. Sajnos ez látható a külső vakolaton is, amelyet nemrég újítottak meg. Korszerű megoldásként a jelenlegi elektromos fűtés helyett, geotermikus energiára épülő rendszert alakítanak ki.
A második jelszórészletet a templom melletti parkban, szintén egy kis mágneses táblán találod. Az öreg fák java részét 2014 nyarán kivágták, így nincs, ami korlátozza a műholdvételt. A tér sivárságának enyhítésére 2015-ben néhány új fát telepítettek. A rejtek - hasonlóan az előző ponthoz - eltéveszthetetlen.
N 47° 15,619' E 17° 8,490' 126 m [GCCeDo-2] Amennyiben a tábla eltűnne, a jelszó megtalálható a templom nyugati kapuja fölött: a FELIRAT/IDÉZET ELSŐ KÉT SZAVA
A kiscelli kegyhely története
A dömölki apátság újjáélesztése, avagy inkább a kiscelli búcsújáróhely megalapozása a Csehországban született Koptik Odó nevéhez fűződik. Pappá szentelése után a világhírű zarándokhely, Máriacell kegytemplomának gyóntatópapja volt. 1739-ben kinevezték dömölki apáttá. Máriacellből magával hozta az ottani kegyszobor hiteles másolatát, amelynek a régi pápai országút mellett épített fel egy fakápolnát és abban helyezte el. A kápolna és a földbe vájt remetekunyhó mellett egy kutat is ásatott. Munka közben a kút szájából egy nagy kő esett a mélyben dolgozó kőműves fejére, aki a súlyos sérülés ellenére mégis felépült. A csoda megtörténtét még orvos is megerősítette. (A követ a mai napig őrzik a templomban.) A következő években - tagadhatatlanul a kútásó gyógyulásának hírére - zarándokok ezrei érkeztek a kegyszobornak otthont adó fakápolnához, ahol további gyógyulások és imameghallgatások történtek.
1745-ben a szobrot "kegyelminek és csudatevőnek" nyilvánították. A régi, fából épült kegykápolnát kőből újjáépítették, és új oltárt is állítottak bele. Némely évben 30 000 zarándoknál is több járt a csoda helyén. Ez arra ösztökélte az apátot, hogy bővítse a búcsújáróhelyet. Az építkezést még 1747. tavaszán elkezdték, a következő őszön pedig már állt az új templom. 1748. szeptember 15-én ezrek kíséretével vitték át a kegyszobrot végleges helyére. (
további tudnivalók a búcsújáróhelyről)
A régi kápolna lassan elvesztette eredeti jelentőségét. 1825-ben megújították, 1865-ben pedig keleti oldalára kis fatornyot építettek. Így állt 1895-ig, amikor egy hadgyakorlat idején Ferenc József az apátságban lakott. A kápolnát akkor forgalmi akadálynak minősítették és lebontották. A mellette lévő szentkutat meghagyták és később helyreállították.(
GCKeke 3. pontja). Az apát emlékét őrzi a belvárostól a Romtemplomig tartó utca neve is.
3. A Kálvária
A belvárosban, a templom mögött áll a Kálvária épülete. 1755 körül építtette Liptay János ezredes, miután nyugalomba vonulásakor Kis-Cellben telepedett le. A bencés rend iránti háláját fejezte ki ezen későbarokk stílusú, műemlék jellegű, épülettel. A két torony közötti homlokzat mögött van a Szentsír-kápolna. Oldalhomlokzatai barlangot utánoznak. A tornyai alatt induló lépcsőkön át lehet feljutni a felső szinten kialakított, nyitott építményben felállított kálvária-csoporthoz.
Liptay ezredes később Kismartonba költözött. Végrendeletében Krisztus Keresztjének egy kis ereklyetartóba foglalt darabkáját ajándékozta a templomnak, mely ma is a tárház legféltettebb kincsei közé tartozik.
A jelszó 3. része a homlokzaton lévő "mindent látó szem" körüli sötét sugarak, ha úgy tetszik, szempillák :) száma.
N 47° 15,469' E 17° 9,309' 143 m [GCCeDo-3]
A kálváriával szemben áll az új városháza, mely 2010. augusztusában készült el. Érdemes megtekinteni a régi városházát is
N 47° 15,438' E 17° 9,253' 140 m [GCCeDo+Kolostor] , mely a templom szomszédságában fekszik. Az 1770-ben emelt U alakú épület eredetileg kolostorként funkcionált, később államosították és a járási tanács, majd a polgármesteri hivatal működött benne. Nemrég visszakerült a pannonhalmi bencések tulajdonába, akik a hivatalok kiköltözése után ismét számolnak az épülettel, tovább élénkítenék a város vallási életét. Addig is részben a helyi egyházi iskola néhány alsó tagozatos osztályának ad helyet.
E három barokk épület együttese alapozta meg Kiscell létrejöttét, és alkotja máig a település központját.
Az ideérkező hívek ezreinek ellátására a közelben épült fel az első vendégfogadó, majd német és magyar kereskedők és iparosok települtek. Az 1760-as években kb. 25 ház állt a templom környékén. Ezek lakóiból alakult meg 1787-ben Kiscell község, amelynek élén a bíró és esküdtek mellett jegyző is volt. 1790-ben mezővárossá nyilvánították, az igazi fejlődést azonban a vasút hozta el. Alig egy évszázad alatt a kis búcsújáró helyből kereskedelmi és közigazgatási központ lett, ekkoriban épült össze Pórdömölkkel.
További olvasnivaló a városról.
4. Vasútállomás
A vidéket a XIX. sz. második felében érte el a vasút, Kiscell a századfordulóra személy- és áruforgalmával vasúti csomóponttá, áruelosztó- és átszállóhellyé vált. A város népessége szinte robbanásszerűen nőtt. Sorra jöttek létre a pénzintézetek és a gazdasági társaságok. Napjainkban is jelentős átmenő áruforgalma, szerepe az É-D-i európai közlekedési folyosó bővítésével még tovább nőhet. Celldömölkön sokan kötődnek ma is a vasúthoz a munkahely vagy a sportegyesületek réven, és városszerte hallható egész nap a MÁV-szignál is. A rossz nyelvek szerint
"Cellben mindenkinek a szomszédjában van vasutas".
A multi 4. pontja is a vasutas múlthoz kapcsolódik. Az állomás melletti skanzenben lévő mozdonyok és vagonok közül a tűzoltóvonat kocsiján található szekrények darabszáma a jelszó következő része.
Számolgatáshoz:
náladlo tékdnim tanov A :géstíges siK
(A leamortizálódott/lelopott információs "táblát" többször pótoltam, remélem ezúttal még a helyén találod.)
N 47° 15,719' E 17° 8,993' 142 m [GCCeDo-4]
5. Vulkán-fürdő
A két település, Kis-Czell és Nemesdömölk 1904-ben Celldömölk néven egyesült. 1950-ben Alsóság is a település részévé vált. 1979-től város, azóta a távolabbi Izsákfa is hozzá tartozik.
A két városrész furcsamód máig nem épült össze teljesen. A multi érinti a néhány éve megnyílt
Vulkán Fürdőt is. Érdemes betérni, egész évben úszó-, termál- és gyógyvizes medencék valamint egyéb szolgáltatások, továbbá nyáron strand vár mindenkit.
Az itteni, szám szerint az ötödik jelszórészlet, a fürdő bejáratától jobbra lévő ablakok közül a legkisebbek száma.
N 47° 14,626' E 17° 8,700' 136 m [GCCeDo-5]
6. Alsóság
Az utolsó pont az alsósági városrészen található, útban a Ság hegy felé.
Itt volt plébános 1812-től haláláig
Kresznerics Ferenc, a nyelvújítás egyik legnagyobb hatású, de kevéssé ismert alakja, az MTA tiszteletbeli tagja. Fő műve
A magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal.
Egy tisztelője így írt róla:
"Amíg élt, szerénysége miatt nem vettek róla tudomást, amikor meghalt, még jobban elfelejtették. S ma beszélnek Verseghyről és Kazinczyról, Fogarasiról és Ballagiról, pedig ők csak ott arattak, ahol Kresznerics a töretlen ugart kemény munkával felszántotta."
Sírja a városrész katolikus temetőjében van, a jelszó utolsó része a sírkövön olvasható. Mivel tiszteli tanítványa Kresznericset? (ózs kiyge ővél növökrís a zsaláv A :géstíges siK)
N 47° 14,118' E 17° 8,591' 137 m [GCCeDo-6]
A temetőt 18:30-kor zárják. A kerítés keleti oldalán, az aszfaltúttól távolabbi sarkon, kis mágnesen található az alternatív jelszó.
N 47° 14,113' E 17° 8,600' 136 m [GCCeDo+Pótjelszó (6. ponthoz)]
Források: www.celldomolk.hu,www.cellbibl.hu,www.lutheran.hu, www.bucsujaras.hu
A multi tetszőleges sorrendben végigjárható, a jelszóképzésnél azonban figyeljetek.
A teljes jelszó a hat töredék egymás után egybeírva (szavak-szavak-szám-szám-szám-szó).
Ha már eddig eljöttetek, érdemes felkapaszkodni a Ság hegyre is
RIPTOR ládájához, továbbá ajánlom másik, közeli ládámat, a
GCkhgv-t is.
2013 óta a 6. pont és a Ság hegy között a város új "attrakciója", a
Kemenes VulkánPark várja tavasztól őszig a geológia és a vulkánosság iránt érdeklődőket.
(Az esetleges elégedetlenkedőknek: igen, a multi tele van templomokkal, mivel jobbára ezek és a hozzájuk kapcsolódó személyiségek határozták meg a város életét egészen a múlt század elejéig.)
Kellemes ládázást, jó számolgatást kívánok!
"Csak egészség legyen, meg térerő!"
Nivás Döme
