4 pontos multiláda
1 pont: a kisterenyei templomdomb tetején lévő nagy kereszttel szemközti régi sírkőn szereplő keresztnév (6 betű)
2 pont: a domb tetején egy tölgyfa "papucsában" szokásos ~fél literes láda (11 betű)
3 pont: a kilátó korlát tetejét és alját összekötő faragott oszlopok száma (kétjegyű szám)
4 pont: a bejárati kapu feletti galambdúcban van a kis fehér henger, azt használható a jelszóképzéshez, vagy a bejárati kapu jobb oldalán a hirdetőtáblával szemben állva a jobb oldalán fekete filccel felírva. (10 betű)

A ládába TravelBug nem helyezhető

A láda a Mátra északi részén elterülő Bátonyterenye érdekesebb és látványosabb pontjaival ismerteti meg a felkeresőket négy állomáson keresztül.

Rejtekhelyek:
1. pont: a kisterenyei templomdomb tetején lévő nagy kereszttel szemközti régi sírkőn szereplő keresztnév (6 betű).  N 48° 0,456' E 19° 50,412' 247 m [GCBA-1]
A templomdombon emelkedik a közeli főútról is jól látható nagy méretű, gótikus alapokon álló barokk templom. A Szent István vértanúnak szentelt műemlék templomot többször is átépítették, mennyezete festett, kazettás díszítésű. Némely berendezési tárgya korai barokk. A mögötte elhúzódó kis völgyben található temetőben több igen régi sírkő is található. A domb legmagasabb pontján van a közeli Gyürky-Solymossy kastély régi tulajdonosainak a kriptája. A még pár éve is látható építmény helyét ma egy kőlap és egy címeres kopjafa jelzi. Szintén található itt egy hatalmas kereszt is, ahonnan szép körpanoráma nyílik, látni a teljes Északi-Mátrát, a Karancs csúcsait és a Cserhát vonulatait, sőt tiszta időben a Tátra hófödte magaslatai is kivehetők.

2. pont: a domb tetején egy tölgyfa "papucsában" szokásos ~fél literes láda.  N 47° 59,794' E 19° 51,769' 238 m [GCBA-2]
A környéken igen gyakoriak a riolittufa kibúvások és ennek eróziós felszínei. Mindez a különleges látnivaló Bátonyterenyén a Maconkai víztározó feletti domboldalon figyelhető meg a legjobban. Ebből a pontból a tó irányába is szép kilátás nyílik. A ládával szemközt jól látható a riolittufától fehérlő domboldal, a bátrabbak nyugodtan leereszkedhetnek, bár kitaposott ösvény nincs, de nyár kivételével, amikor nincs növényzet jól megközelíthető. Emellett ez a domb a magyar archeológia egyik bölcsője is. Az Aranyhegy néven ismert magaslaton 1821-től kezdték el begyűjteni a páratlan értékű őskori leleteket, melyek igen nagy számban fordultak elő. Egy-egy zápor után cserép, bronz, sőt gyakran arany tárgyak is napfényre kerültek. A bronzkori leletek szerint a hegy lábánál volt az urnatemető, és a bronzeszközök öntése is helyben történt. Leletei Európa szinte minden nagyobb múzeumába eljutottak.

3. pont: 2025.05.16; A kilátót átépítették ezért az új jelszó a korlát tetejét és alját összekötő faragott oszlopok száma (A jelszóban számmal írd le). A kilátóba felvezető lépcső hátoldalára is odaírtam szem magasságban. N 47° 59,594' E 19° 51,252' 119 m [GCBA-3]
A Maconkai víztározó Nógrád megye legnagyobb állóvize, országszerte igen ismert és kedvelt horgászparadicsom. A Zagyva felduzzasztásával keletkezett tavon az elmúlt években nagyszabású átalakításokat hajtottak végre. Félszigetek, földnyelvek, öblöcskék, pihenőhelyek kerültek kialakításra, így a térség egyik rekreációs központjává vált. Napközben a főbejáraton szabadon be lehet menni, este a terület zárva van!

4. pont: a kis templom melletti világháborús emlékművön lévő idézet szerzője (10 betű).  N 47° 59,432' E 19° 50,509' 219 m [GCBA-4].
Pótjelszó:  N 47° 59,419' E 19° 50,498' 219 m [GCBA+Útpont]. A magas játékosok a "galambdúcban" találják a jelszót egy orvosságos kapszulában, a kapuval szembe állva jobb oldalt. Az alacsony játékosok a hirdetőtáblán keressék a laminált lapot a jelszóval.
2025.01.19. A világháborús emlékművet elbontották. A hirdetőtábla le lett cserélve. Jelszó a hirdetőtáblával szemben állva a jobb oldalán fekete filccel felírva.

Az értékes egyhajós műemlék templom az 1300-as évek elején épült román stílusban, később kisebb gótikus átépítést kapott. A templom hírnevét öregbítendő, 2007-ben ide került Szent István középső ujjcsontja, mint nemzeti ereklye. A templom másik nagy nevezetessége, hogy a szentélyben, a diadalív pillérein és a hajófal egyes szakaszain, 1280 körül, illetve az 1400-as évek elején készült freskók láthatók igen jó állapotban. Oromfalas nyugati homlokzata fölött huszártorony található. Az épület déli oldala előtt áll egy népi faragású, díszes feszületet, amelyet 1877-ben állítottak, és szintén műemléki védelmet élvez.

Megközelítés:
Az 1-es ponthoz a posta előtt lévő parkolónál érdemes megállni  N 48° 0,439' E 19° 50,120' 206 m [GCBA+parkoló], majd a  N 48° 0,442' E 19° 50,220' 206 m [GCBA+Útpont] pontból induló lépcsőn felmenni a templomhoz és onnan a dombra.
A 2-es pontot több helyről is meg lehet közelíteni, célszerű a 23-as főúton a nagy kanyar után buszmegállónál hagyni az autót. Innen a domb tetején jól látszó nagy villanyoszlop ( N 47° 59,762' E 19° 51,762' 231 m [GCBA+Útpont]) felé elindulni, ahonnan már egyértelmű lesz. Sajnos odáig egy kicsit gazos, de hellyel-közzel kitaposott sáv van, rövidnadrágban viszont nem ajánlom. VÁLTOZÁS: a villanyoszlop cseréjéhez két új talpat készítettek, és voltak olyan kedvesek, hogy utat is csináltak addig. Így a láda megközelítéshez egy darabig nem kell bozótharc.
Többen felfedeztek egy jobb megközelítési lehetőséget is. Ebben az esetben is a már jelzett helyen kell parkolni majd innen a kanyar után (a város irányába), ahol a sziklás rész (riolittufa) véget ér ott kell felmenni, méghozzá a bal oldalánál (ahol már nem olyan meredek a fal) az első pár méter után kis ösvény vezet szépen jobbra felfelé, célozd meg a villanyoszlopot. A villanyoszloptól már egyértelműen mehetsz fel a tetőre.

A 3-as pontnál a tó melletti étterem parkolójában érdemes hagyni az autót, majd innen gyalog megközelíteni a kilátót.
A 4-es pontnál is kényelmesen lehet parkolni.

A város története:
A Mátra lábánnál elterülő Bátonyterenye Nógrád megye harmadik legnagyobb városa. A korábban virágzó bányászváros négy különálló település (Kisterenye, Nagybátony, Maconka, Szúpatak) összevonásából jött létre 1984-ben. A város térsége már a bronzkor második felében i. e. 1500-körül lakott volt, amelyet jelentős archeológiai lelőhelyek bizonyítanak. A jelenlegi várost alkotó korábbi települések már a középkorban is léteztek. Életükre leginkább az Almássy és a Gyürky családok voltak meghatározóak. A jelentős változást a dualizmus kora hozta meg, ugyanis 1860-tól dinamikus fejlődésnek indult a térség. Ennek oka abban is keresendő, hogy ekkor épült meg a vasút és megindult a szén feltárása. Az itt kitermelt hatalmas szénvagyonnak köszönhette felvirágzását a térség, a bányászat nyomait mind a mai napig magán viseli a város. A megye szénbányászati központjává vált a település, amely különösen a II. világháborút követően, az 1950-es években vált meghatározóvá.

Egyéb nevezetességek:
Gyürky-Solymossy kastély és park: A kisterenyei városrész nevezetességei közé tartozik az 1790-ben épült műemlék késő barokk stílusú, egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos kastély, illetve annak 13 hektáros ősparkja, ami számos ritka növényzete miatt természetvédelmi terület. A Kárpát-medence északi részének nevezetes barokk kastély-típusának legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. A kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész kiállítása látható.
Palóc tájház: A kastély melletti kis utcában több ház is őrzi a régi falusi házak megjelenését. Az egyik műemlék népi lakóházban helytörténeti gyűjteményt alakítottak ki. Az 1867 előtt épült házban kiállított bútorok, használati tárgyak, eszközök, szerszámok jelentős része a 20. század elején a két világháború között és a negyvenes években készült, de vannak a 19. századból származó darabok is
Barják Gyula Képeslapmúzeuma: Barják Gyula képeslapgyűjtő kis magánmúzeumának különösen értékes része a történelmi Nógrád vármegye településeit bemutató anyag, ami nemcsak a 19-20. század fordulójának hangulatát tükrözi, hanem a vidék érdekességeit is korhű állapotukban mutatja be. A gyűjtemény számos ritka darabot is tartalmaz.

Ládatörténet
2025.05.16 A tónál a kilátót újjáépítették, új jelszó lett kijelölve.
2014.11.30 A harmadik ponton ismét új jelszó lett kijelölve.
2019. január 27. A 4. ponton Attibati pótjelszót helyezett ki, köszönjük.
2019. január 27. Mivel a rejtő nem aktív, a ládát a közösség javítja, ezért a Ládadoki javaslatára adoptálhatóvá teszem. [Admin(Fazék)]
2021.10.18 A ládát örökbe fogadtam (utigabi60)