WAP:
A láda a vár bejáratától balra, kívül, egy borostyánnal benőtt tölgyfa szétágazó gyökerei között található. 10X10X5cm.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés:
Szerencsére a határ egyre jobban átjárható, így könnyen megközelíthető bármely irányból.
Szóba jöhető átkelőhelyek:
Pornóapáti:
Szentpéterfa:
Pinkamindszent:
Rábafüzes:
A vár impozáns épülete már messziről felismerhető.
Fontosabb pontok:
Kicsit gyenge a kitáblázás így a következő ponton kell lekanyarodni a parkoló felé.
A parkoló jó nagy és ingyenes.
A parkolóból (kitáblázva) pár perc sétával juthattok a felvonóhoz.
Automata rendszer van magyar tájékoztatóval is (kamerával megfigyelve!). 2 € egy menet.
Tovább sétálva juttok a vár bejáratához
. Erre sok látnivalótól maradnátok le, még ha egy kicsit kapaszkodni is kell.
A láda a vár bejáratától balra, kívül, egy méretes gesztenyefa tövében található. 10X5X5cm.
A láda rejtése nem túl kreatív, de vegyétek figyelembe, hogy mindenképpen akartam ládát, de nem akartam bozótharcot.
Nyitva tartás:
Március 15.-től november közepéig K - V: 9- 17
Jelenlegi árak 2022-ben :
Felnőtt: 7,50 €/fő
Nyugdíjas: 6 € /fő
Gyermek (6-14), diák: 4 €/fő
Családi: 17 €
6 év alatt ingyenes.
Kisebb gyerekeknek egy jó játszóteret találtok itt: span onclick="alert('xxxxx')" class="coord" data-lat_fok="47" data-lat_perc="3,640" data-lon_fok="16" data-lon_perc="19,559" data-alt="219" data-tipus="e" data-icon="4" data-name="GCNUVA+játszótér" title="játszótér"input type="button" value="N 47° 3,640' E 16° 19,559' 219 m [GCNUVA+játszótér]" style="background: url('/terkepek/ikonok/4.png') no-repeat; border: 0; border-bottom: 1px dashed #A0A0A0; padding-left: 15px"//span
Története:
A Strém- és a Szék-patak találkozásánál képződött mocsaras lapályból impozáns, 100 m-es relatív magassággal emelkedik ki a németújvári várhegy (magassága 318 m).
A Wolfer által épített korai favár, "castrum ligneum" talán azon a helyen állt, ahol később - a III. Bélától kikényszerített birtokcserét követően a Szent Jakab plébániatemplom épült. A várhegy fennsíkján akkoriban a szintén Wolfer által alapított bencés kolostor működött.
Németújvár az ország egyik legérdekesebb és legjelentősebb vára volt. A hegy német Güssing neve mögött egyesek a magyar 'kőszín' nevet vélik, ami valljuk be elég szokatlan helynév lenne. A név korai lejegyzett formáiból (Képes Krónika: Kyscen) nehéz értelmes jelentést kihámozni, azonban felvetődhet egy Kisszent (hegy) alak lehetősége is. Ennek analógiájaként említhető Pannonhalma latinul lejegyzett Mons Sacer (Szent-hegy) neve. A mocsaras környezetéből magányosan és meredeken kiemelkedő jellegzetes hegyen már a korai időkben is vár lehetett, hisz aligha véletlen, ha 1157-ben az itt bencés kolostort alapító Wolfer ispán adományaként Podgrad nevű prédium (a szláv név jelentése: 'váralja') is szerepel. A "várnak teremtett" hegy nem is sokáig tűrte meg a kolostort. IV.Béla egy okleveléből értesülünk arról, hogy még III.Béla szerezte meg a Kőszegiektől cserével a zalai Kapornakért a kolostort, majd helyére várat épített "a kisszini hegyre, kitéve az ellenségnek, mint valami céltábla". A várépítés kiváltó oka a szemközti stájer Riegersburg felépítése volt. A Várhegyen - kutatottság hiányában - nehéz meghatározni az Árpád-korra visszamenő részleteket. Abalbert Klaar szerint a 7 x 7 m-es külső méretű öregtorony Pók Móric 1260-as évekbeli építkezése lenne.
II.Endre adományaképpen 1225-ben Csák Demeter asztalnokmester birtokolta, akitől IV.Béla 1242 előtt visszavette. A mongolok 1242 tavaszán nem tudták elfoglalni. IV.Béla 1263-ban Pók Móric tárnokmesternek adományozta (honorként?). 1273-ban a németek eredménytelenül ostromolták. Ismeretlen körülmények között jutott 1274 táján a Kőszegiek birtokába. 1289-ben Albert osztrák herceg katonái vették birtokba, csak az 1291-es Hainburgi béke eredményeképpen került vissza a Kőszegiek tulajdonába. Tartományúri hatalmuk összeomlásakor, 1327-ben jutott I. Károly kezébe. A XIV. sz.-ban királyi vár. Zsigmond 1391-ben Sárói Lászlónak és fiának Lévai Cseh Péternek adományozta. 1456-ban Hunyadi László birtokába jutott, aki 400 aranyforintért vette zálogba Lévai Cseh Lászlótól. 1457-ben Újlaki Miklós szerezte meg.
A vár történetét itt nincs tér részletesen elemezni, azonban megjegyzendő, hogy aligha 1270 táján került a Kőszegiek birtokába, inkább az 1279-et követő pár évben (mivel az 1279-es birtokosztályban még nem szerepel!). A vár a török elleni védekezés időszakában korszerű bástyás kiépítést kapott. Ezt azonban nem az osztrák, hanem a stájer rendek támogatták.
1459-ben a lázadó főurak itt választották magyar királlyá a Habsburg III. Frigyes császárt. Mátyás hamarosan leverte a lázadást, illetve részben kiegyezett a lázadókkal. Ekkor lett Németújvár jogszerűen az Újlakiaké. A továbbiakban az Újlakiak egyik központi jelentőségű vára.
1494 végén Újlaki Lőrinc herceg, a vár ura súlyos konfliktusba keveredett II. Ulászló királlyal, akit sértő módon cseh ökörnek titulált. Ekkor feleségét és kincstárát a legbiztosabbnak tartott Németújvárba vitette. A király Somi Józsa temesi ispánt küldte sereggel a vár megostromlására.
1524. június 30.-án vált Güssing (Németújvár) a Batthyányak tulajdonává vált, amelyet - majdnem egy fél évszázaddal később - a mai napig a güssingi várral kapcsolnak össze, és "Németújvár"-t a nevükben hordozzák (Batthyány von Németújvár - Németújvári Batthyány).
Erről a korszakról a href="http://www.batthyany.at/burg_guessing.html?&L=2"_blank">itt olvashattok részletesen.
Ma múzeumként látogatható a nagy múltú vár.
Forrás:
www.vasmegyei-varak.hu,
www.batthyany.at
Ládatörténet:
2017.09.30. Alucifer új ládát rerejtett új helyre. (köszönet érte)
2012.07.27. Strombus logja alapján a leirás javitása. (Jobb később, mint soha)
