A jegyzetfüzetet tartalmazó kisméretű dobozt egy csonka villanyoszlop betongyámja alatt találjátok.
WAP
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
Tipp
Javaslom a 6-os állomást csak a kalandvágyók látogassák. Sajnos kicsit szemetes a környezet, és útközben kóbor kutyák, illetve homeless lakok is felfedezhetőek. (Újat úgysem mutat.)
Javaslom az 5-ös után a 7-es állomás felé vezető utat.
Parkolási lehetőség a pihenőpark kerítése mellett van. (Ingyenes)
N 47° 34,408' E 19° 2,688' 123 m [GCMOCS+parkoló]
A multi pontjai:
N 47° 34,590' E 19° 2,532' 105 m [GCMOCS-1]
N 47° 34,652' E 19° 2,316' 105 m [GCMOCS-2]
Ideiglenesen kitettem a záróláda koordinátáit, mert úgy néz ki, hogy az első pontról eltűnt a lat értéke...
N 47° 34,565' E 19° 2,593' 106 m [GCMOCS-3]
A teljes jelszó a multipontokon összeszedett jelszórészletek egymás után írva.
A Tanösvény
Hossza hozzávetőleg 4,3 km, amely végig sík területen halad. Az út a piros
"Tanösvény" jelzéssel van kijelölve. A teljes tanösvény 7 állomásból áll (a képeknél megtekinthető a térkép, állomásokkal, illetve javasolt haladási iránnyal), ahol a területen élő növényekkel és állatokkal ismerkedhetünk meg. Az Aquincum-Mocsáros egyesület honlapjáról letölthető a
tájékoztató füzet amely használatával a gyerekek részére még élvezetesebbé tehetjük a kirándulást. A tanösvény az Egyesület által kialakított és fenntartott
családi pihenőparkról indul, és ide is érkezik vissza. A multi-láda pontjai három állomást érintenek, így az útvonal hossza hozzávetőleg 2,1 km.
A Mocsáros története
A Mocsáros egy-két száz éve még a Duna ártere volt, sőt pár ezer éve még maga a folyó is erre kanyargott. Ma a Duna áradásai már nem érintik a Mocsárost, mert a terület lefolyását biztosító Aranyhegyi-patak mentén folytatódik a Dunaparton kiépített gátrendszer. Persze a budapesti mércén mért 7-8 méter feletti árvizeknél már érezhető a visszafolyás a területre a Schäffer árkon keresztül.
A hajdan egybefüggő hatalmas vizenyős terület a hegyektől a Dunáig és délre a Hajógyári sziget közepéig terült el. A város terjeszkedése és a közlekedés fejlődése miatt az ártéri sík feldarabolódott. A szentendrei út észak-déli, az esztergomi vasút pedig kelet-nyugat irányban vágta szét.
Az ártéren végzett további emberi beavatkozások alapvetően változtatták meg a még fennmaradt rész, a Mocsáros életét: A dunai élővilág nem tud betelepülni, például az ártéri növényekre ívó halak sem tudnak itt szaporodni. Megszűntek számukra a sekély, táplálékban (apró rákokban) gazdag tavaszi-nyári "halbölcsők" A hóolvadásból és az esőből származó víz nem marad meg sokáig a területen, néhány hét, vagy hónap alatt elpárolog, és az árkokon elvezetődik. A rövid vizes időszak azonban segít megőrizni a még fennmaradt ártéri, mocsári, lápi növény- és állatfajokat a területen.
A történelmi korokban a területre az ártéri gazdálkodás volt jellemző, amely elsősorban halászatot, legeltetést, kaszálást, nád-, gyékény-, és füzfavessző-feldolgozással való kenyérkereseti lehetőséget biztosított az itt élőknek. A terület lecsapolásával erőteljesen átalakult az itt élők életmódja is. A területre beköltöztek a bolgárkertészek akik az öntözéses zöldségtermesztési gazdálkodásukról voltak híresek. Ekkor ismét kialakult egyfajta ökológiai egyensúly - bár jórészt emberi tevékenység által. Az egyik gyűjtőárok megőrizte a Schäffer család nevét akik az utolsó nagyobb egybefüggő birtokkal rendelkeztek a Mocsárosban. A terület felosztása után kisebb-nagyobb gazdálkodók kezdték a területet művelni - azonban nem volt jellemző az előrelátó gondos gazda szemlélet - leginkább csak a terület kizsigerelése zajlott. Ennek a '80-as években lezajlott kisajátítás vetett véget. A sétaút során sok helyen még fel lehet ismerni a házak alapját, és a valamikori kertek épített határvonalait, és találkozunk még sok-sok termő gyümölcsfával is. Rendezetlen még azonban a terület további sorsa: korábbi elképzelések családiházas lakóparkról, sportcélú hasznosításról szóltak, de még egy "Gulliver-típusú" elképzelés is született - amiben az emberi test működése lett volna bemutatva egy kalandpark keretei között.
Polgárvárosi amfiteátrum
Aquincum két amfiteátruma közül a kisebbik, az un. polgárvárosi amfiteátrum a város északi falán kívül helyezkedik el.
A II. század közepén már működő építményt a III. század folyamán többször is felújították. Szerkezete alapján a szinte köralaprajzú, 86,5 x 75,5 méter tengelyméretű épület a földamfiteátrumok körébe sorolható. Ennél a típusnál a lelátást biztosító rézsűt két gyűrűfal közé döngölt földből alakították ki. Erre kerültek a lelátó kőpadjai, melyek közül néhányba a páholy egykori tulajdonosának nevét is belevésték. A részben fedett lelátókra külső rámpán juthatott a mintegy 6-7000 főnyi közönség, s innen szemlélhette az arénában folyó küzdelmet. Az arénát, melybe a kelet-nyugati tengelyben kialakított két kapun lehetett bejutni, 3 méter magas pódiumfal vette körbe.
Az amfiteatrumban különféle sportversenyeket és állathajszákkal vegyes gladiátorküzdelmeket rendeztek. Mivel ennek az épületnek volt a városban a legnagyobb befogadóképessége, komolyabb jelentőségű közügyekhez is használták. Itt tartották a politikai gyűléseket, a városi ünnepségeket, a császár látogatása alkalmával sorra kerülő beszédeket.
Az amfiteátrum mellett emelkedett a gladiátorlaktanya, ahol a népszerű küzdelmek bajvívóit képezték ki és gyakorlatoztatták. Kőkerítéssel határolt udvarát és a térség közepén álló tornyát ma föld fedi.
A nyugati kapu déli oldalán az amfiteátrumi játékok istennőjének, Nemesisnek állítottak szentélyt. A szentély feltárása során innen került elő az istennő szobrocskájának töredéke, valamint több feliratos oltárkő.
Élővilág
2002-óta természetvédelmi oltalomban részesül a terület - azonban a
Wikipédia leírása szerint a korábban itt élő növények mintegy fele végleg eltűnt a területről. 1996-ban még 36 féle védett állatfajt regisztráltak a felmérés során. A linkben mutatott oldalon tételesen fel vannak sorolva ezek az állat és növényfajok.
Közösségi élet
Egy civil kezdeményezés, az
Aquincum-Mocsáros Egyesület vetette fel és kezdeményezte a tanösvény kialakítást, és azon keresztül a Mocsáros eredetihez közeli állapotának bemutatását. A tervhez pályázaton keresztül támogatást biztosított a két legnagyobb tulajdoni hányaddal bíró Fővárosi, és Óbudai Önkormányzatok. A tanösvény nyomvonalának megtisztításában a civil szervezet segítségére voltak a környék lakói és az
óbudai Árpád Gimnázium tanulói és tanárai is részt vállaltak a munkából. A "CITO" során 100 köbméter szemetet és sittet távolítottak el a területről. Az ünnepélyes átadás 2012. május 5-ikén
Óbuda napja alkalmából volt.
Jó szórakozást, és kellemes sétát kívánunk!
2019.05.07
Új dobozt helyeztem el, egyelőre az eredeti helyén, új logbook-kal és új jelszóval.
2017.10.13, péntek (!)
Új dobozt helyeztem el, új logbook-kal és jelszóval.
2015.07.21
Krapa-tól visszakapott multi további átalakítása várható - valahogy belekerült egy virtuális pont az amfiteátrumnál - a helyszíni mérések alapján fogok dönteni, hogy benne marad, vagy kiveszem.
2015.03.06
Frissítés: A ládát, halaszkiraly kezeli mostantól - pótlása és aktualizálása a közeljövőre várható!
2013.12.30
Frissítés: Sajnos a vég-ládát állandóan szétszedik. Kardinálisabb változtatások kellenek. Amíg meg nem csinálom betegre állítom!
2013.10.29
Frissítés: Sajnos a vég-ládát szétszedték, de ma megcsinálom, és délután már kereshető is lesz.
2013.09.02
Frissítés: Új láda, új helyszín, új logikai kérdés, új jelszó. Kicsit kirándulósabb lett a cache-t megtalálni, de érdemes bejárni az egészet. Jó keresést!
