geocaching.hu geocaching.hu szép kép FAQ/cachikett
   + geoládák ~  |  + megtalálások ~  |  + felhasználók ~  |  + poi ~   |   fórum   |    belépés
  
  
  
 
FAQ
4643. A börzsönyi aranybányák nyomában (GCNbAu)

Bányásztemplom - ahogy mi látjuk...

Bányásztemplom - ahogy mi látjuk...

... és ahogy a madarak (Civertan.hu)

... és ahogy a madarak (<a href="https://www.civertan.hu/">Civertan.hu</a>)

Jól ismert szimbólumok

Jól ismert szimbólumok

Templombelső (Nagybörzsöny.hu)

Templombelső (<a href="https://nagyborzsony.hu/turizmus/latnivalok/banyasztemplom/">Nagybörzsöny.hu</a>)

Bányamester-ház

Bányamester-ház

Katalin-forrás és az Altáró egykori bejárata

Katalin-forrás és az Altáró egykori bejárata

A Ludmilla-táró hányója

A Ludmilla-táró hányója

Ludmilla-táró

Ludmilla-táró

Istenáldás-táró

Istenáldás-táró

Alsó-Rózsa-táró - néhány éve

Alsó-Rózsa-táró - néhány éve

... és most

... és most

Horpa a Rózsa-hegyen

Horpa a Rózsa-hegyen

A Felső-Rózsa-táró hányója

A Felső-Rózsa-táró hányója

A Felső-Rózsa-táró bejárata

A Felső-Rózsa-táró bejárata

A Felső Rózsa-táróban

A Felső Rózsa-táróban

Érces telér

Érces telér

Odabent lakhatnak télen

Odabent lakhatnak télen

Ő is,...

Ő is,...

... ő is...

... ő is...

... és ők is

... és ők is

Bányapuszta - egykor

Bányapuszta - egykor

... és ma

... és ma

Egykori táróbejárat a Kuruc-pataknál

Egykori táróbejárat a Kuruc-pataknál

Meddőhányó a Kuruc-pataknál

Meddőhányó a Kuruc-pataknál

Termésarany - képszélesség 2 mm (fotó: Tóth László)

Termésarany - képszélesség 2 mm (fotó: Tóth László)

Termésezüst - képszélesség ~ 5 mm (fotó: Tóth László)

Termésezüst - képszélesség ~ 5 mm (fotó: Tóth László)

Szfalerit [ZnS] - képszélesség 2 mm (fotó: Papp Csaba)

Szfalerit [ZnS] - képszélesség 2 mm (fotó: Papp Csaba)

Erdőtérkép

Erdőtérkép
Szélesség N 47° 56,110'
Hosszúság E 18° 49,563'
Magasság: 213 m
Megye/ország: Pest
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2020.04.05 16:45
Megjelenés időpontja: 2020.05.29 19:12
Utolsó lényeges változás: 2021.01.17 08:54
Rejtés típusa: Multi geoláda (3H+2V)
Elrejtők: Kokó, Dudu és MK
Ládagazda: Kofola BT
Nehézség / Terep: 3.0 / 4.0
Úthossz a kiindulóponttól: 11000 m
Megtalálások száma: 46 + 1 sikertelen + 3 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.7 megtalálás hetente


Pontról-pontra multi az egykori ércbányák helyszínein.
1. A villámhárító tartóján - matrica.
2. Tábla hátulán.
3. Vastag bükk tövében - fiola.
4. Jobb hátul, 1,9 m-en - tábla.
5. Kettéágazó bükk tövében - 12x8x5 cm-es láda.
Jelszóképzés: A talált "E" koordináták utolsó számjegyei + a ládában található jelszórészlet (összesen 11 karakter).

FIGYELEM!
A Felső-Rózsa-táróba mindenki csak saját felelősségére menjen be. Lebeszélni senkit nem szeretnénk, de aki bemegy, az figyeljen oda az alábbi dolgokra. Lehetőleg ne menj egyedül a táróba, vagy legalább tudasd valakivel az úticélod! Legyen nálad gyertya vagy mécses egy kis üvegben, mert szellőzés hiányában a táróban összegyűlhet a szén-dioxid.
Továbbá a jobb oldali járatban néhány méter után egy kb. 30 méter mély akna van. Jól látható, de nem árt figyelni.


A ládába TravelBug nem helyezhető.


Hogy miért?

Gyerekkorom óta izgat az ásványok csodálatra méltó világa és az őket a világ elé táró "expedíciók". Amikor régen a tévében Juhász Árpád az "Évmilliók emlékei" című műsorban különféle kőzeteket, ásványokat és ősmaradványokat mutatott be a terepen, én tátott szájjal néztem és ittam minden egyes szavát. Legfőképpen ezért szerettem volna geológus lenni. Ennek megfelelő volt a pályaválasztásom is. Még nyolcadikosok lehettünk, amikor egy hétvégi túrán a BKV akkori természetjáróival egy hétvégén a kisirtáspusztai turistaházukban aludtunk. Onnan indultunk el egy túrára, hogy megtaláljuk a meddőhányókat és ásványokkal megpakolva térjünk haza. A túra megvolt, de nem jutottunk el a célhoz. Néhány év múltán - főiskolásként - Kern Zoli barátommal már bőséges ismeretanyaggal felvérteződve érkeztünk. Több alkalommal is jártunk a hányókon és néhány szép vagy épp' érdekes darabbal gyarapítottuk a gyűjteményünket. Akkoriban még a meddőhányók közel sem voltak így benőve, vagy (lásd Altáró) még léteztek. Talán másnak is sikerül kedvet csinálnunk hozzá.

Megközelítés

 N 47° 56,136' E 18° 49,559' 205 m [GCNbAu+1parkoló]
A nagybörzsönyi Bányásztemplomhoz, azt gondolom, hogy mindenki különösebb probléma nélkül el tud jutni. Érdemes mind a templomot, mind az utca túloldalán álló Bányamester-házat megnézni. Mintegy bemelegítésként, ráhangolódásként.

Innen - aki autóval van, annak - érdemes átparkolni az utolsó, legálisan megközelíthető pontba.  N 47° 56,587' E 18° 50,715' 268 m [GCNbAu+2parkoló] Aki a templomtól gyalog indulna neki a túrának, annak a Börzsönyi K- jelzéseket érdemes igen hosszan követnie.
A harmadik pontot két irányból lehet elérni:
- a Kovács-patak mentén botorkálva,
- Bányapuszta felől visszakanyarodva - hiszen akkoriban ez volt a központ, ahonnan a tárókhoz mentek.

Mivel a tárók már régóta nincsenek használatban, így mára a hozzájuk vezető utak is tönkrementek vagy eltűntek. Segítségül megadunk néhány segédpontot a tájékozódáshoz.

 N 47° 56,244' E 18° 52,349' 384 m [GCNbAu+1letérés]
 N 47° 56,106' E 18° 53,113' 415 m [GCNbAu+2letérés]
 N 47° 56,594' E 18° 53,870' 530 m [GCNbAu+3letérés]
 N 47° 56,750' E 18° 53,346' 463 m [GCNbAu+4letérés]
 N 47° 56,820' E 18° 53,746' 540 m [GCNbAu+5letérés]

NoDriveIn

Bányásztemplom

 N 47° 56,121' E 18° 49,569' 213 m [GCNbAu+bányásztemplom]

Nyitvatartás: Szerda-Vasárnap 10-16 óra (12-13 órakor ebédszünet)
Infó: Pereszlényi Lajos +36304948428 vagy +3627378262 (Hívásra jön!)
Belépődíj: 200 HUF/fő

Egy lépcsősor tetején áll az 1960-ban helyreállított keletelt épület. Építése a 13. századra vezethető vissza: ekkor egy kisebb hajóból és egy egyenes záródású szentélyből állhatott. A jelenlegi diadalív alsó része e korból maradt fent. A 15. században plébániatemplom lett, mely következtében bővítették és átalakították: szentélyét elbontották és nagyobb sokszögzáródású, csillagboltozatos apszist építettek helyette, melyhez sekrestye kapcsolódik. A hajót nyugati irányban megtoldották. A 17. században - ideiglenesen - az evangélikusok használták, akik karzatokat építettek a hosszoldalon, ezek megvilágítására pedig új ablakokat törtek a főpárkány alatt. A 18. században ismét 80 évig plébániatemplomként funkcionált, majd a Szt. Miklós-templom felépülése után a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelték fel. Főbejárata a nyugati kapu, mely a 15. századi bővítés során készült. Csúcsíves, gótikusan pálcatagos kőkeret, felette egy kissé félrecsúszott, 1417-ből származó bányászcímer látható. Hajója síkmennyezetes, a világítást korai barokk ablakok segítik, de láthatóak a régi nyílások is. A gótikus csillagboltozat eredeti festésének visszaállításával és az eredeti ablakok kibontásával sikerült az eredeti térhatást visszaállítani. A csavart oszlopokon álló szentségházat restaurálták és letisztították a sekrestyeajtót is. A templom toronytalan. 1779-ben még állt a három harangot cipelő harangláb; a jelenlegi az 1960-as helyreállításkor készült.
(Ha ennél bővebb leírásra vágysz, akkor kattints ide.)

Ércbányászati múzeum
 N 47° 56,134' E 18° 49,544' 207 m [GCNbAu+tájház]

Nyitvatartás: Szerda-Vasárnap 10-16 óráig.
Infó: Privizer Krisztina +36203623914.

A templommal szemben álló szerény ház udvarán álló épületben megismerhetjük a nagybörzsönyi ércbányászat hat évszázados történetét, a bányászok nehéz és kényelmetlen életkörülményeit, a termelés eszközeit és a környéken termelt érceket.
(Ha többet szeretnél megtudni, akkor kattints ide.)

A nagybörzsönyi ércbányászat története

A legkorábbi hiteles adatok a 13. század elejéről valók, de feltételezhetően már a 11-12. században is folyt művelés. Az arany-, ezüst- és ólomérc-bányászat folyamatosan fejlődött mind az Árpádok, mind az Anjouk alatt, de virágkorát Zsigmond uralkodása alatt érte el, aki szász bányászokat telepített a faluba, s 1417-ben bányajogot adott a községnek és bányavárosi rangra emelte. A bányászat pontos helyéről nincsen adat. A legértékesebbek a nemesfémek voltak, melyeket a zúzókkal dúsított ércből olvasztottak ki a helyszínen. Az ezüsttermelés éves szinten több mázsára rúghatott, ami figyelembe véve az érc ritkás eloszlását, csak középkori mércével nézve volt jelentős.
1439 után rendszeres bányászat nem zajlott. Ennek elsődleges oka az Albert király halálával bekövetkező belpolitikai válság volt, ám az a tény, hogy századokon keresztül nem történt meg a bányák reaktiválása, nagyban valószínűsíti a korábbi időszak rablógazdálkodásából adódó, felszín közeli ércfészkek kimerülését. A nagyobb volumenű újrakezdés - a 17. századból van róla adat - a török hódoltság hanyatlásával esett egybe. Bár a törökök sosem tartották huzamos ideig uralmuk alatt a területet, a katonai veszély a Börzsönynél távolabbi helyeken is megbénította a virágzó termelést.
A Rákóczi-szabadságharc idejében Kollbacher Lambert Mátyás (aki a mai Királyrét területén vasércbányát üzemeltetett) 20 évig fektette vagyonát az itteni érckutatásba, de jelentős eredmény nélkül. Időközben Bercsényi generális is felfigyelt a termelésre, s bár több forrás is egymástól eltérő adattal szolgál, az bizonyos, hogy a szekérszámra elvitt ércet Selmecen kohósíttatta.
Mária Terézia korának gazdasági fellendülése a bányászati kutatásoknak is új lendületet adott. 1770 táján egy bányatársaság, melynek Czibulka József lehetett az alapítója (vagy csupán egyik tagja?) kevés hozzáértéssel állt neki a termelésnek, s a készletek reális felmérését elmulasztva, egy túlméretezett kohó építését is felvállalták. A viszonylagosan nagy értékű beruházás az ércben szegény feltárások bányászata miatt nem térülhetett meg, így a társaság 1777-ben becsődölt. Tengődő bányászkodás zajlott a következő évtizedekben, melynek érdekessége, hogy Kitaibel Pál, az egyik innen - ám pontosan meg nem határozott helyről, valószínűleg Bányapusztáról - 1785-ben előkerült ércösszletből (többféle ércásvány egymástól nehezen elkülöníthető "masszája") mutatta ki tíz évvel később a tellúr elemet. Ekkor Kitaibel megpróbált újabb mintákat begyűjteni a helyszínről, de, mint említette: a bányászat szétzüllött. Egy 1792-ből származó adat megerősíti, hogy a munkátlanul garázdálkodó bányászokat kitelepítették Nagybörzsönyből.
Kitaibel Pál kiemelkedő szerepet töltött be a börzsönyi ásványok leírásában és tanulmányozásában. Munkásságáról sajnos csupán egyetlen adat maradt fent: e szerint a gyűjteményében 12 példányt őrzött a Börzsönyből, melyekről 12 ásványfajt határozott meg, s ezek megjelenéseit, alakjukat is nagyon pontosan írta le. Annak ellenére, hogy az idők során a teljes gyűjtemény elveszett, megállapítható volt, hogy az itteni érceknek több képződési kifejlődését ismerte és a bonyolult összetételű ércösszleteket is kémiai vizsgálatnak vetette alá, de meghatározásukkal az akkori technikával nem mindig boldogult.
1818-ban Beudant, a híres ásványtani fajleíró is ellátogatott a meddőhányókra. A selmecihez hasonló kőzeteket megjegyezte és ő is kutatta a Kitaibel által vizsgált érceket, ám azokat nem találta meg.
1832-ben Propokovich Ferenc 3 tárót újranyittatott, azonban vállalkozása tényleges termelés nélkül maradt. 1837-ben újra a szünetelésről van feljegyzés, míg 1846-ban ismét megnyitottak 7 régi tárót, s a rákövetkező évben az ezekből való termelésre Párizsban társulatot alapítottak. Bár a kibocsátott részvények nagy hányada gazdára talált, a vállalkozás - a termelés megindulása nélkül - megbukott. 1857-ben ismét újranyitották a tárókat, de lényegi produktumról ekkorról sem maradt feljegyzés.
Szabó József 1852. augusztus 26-27-én a környéken tett látogatása mind bányatörténeti, mind ásvány-kőzettani szempontból érdekes. Ekkor történt, hogy Diósjenőről a Csóványoson át leereszkedett Szlávabányához, ahol egy magáncég kezdett újranyitásokat a régi bányászat nyomain. Állítólag innen származik az az igen bonyolult összetételű ércdarab (több bizmut-tellurid ásvány elegye), melyet később sokan sokféleképp határoztak meg. A problémát a Szlávabánya helynév jelenti. Biztosan nem a kovács-pataki tárókat értette alatta, így nagy a valószínűsége, hogy Bányapuszta bújik meg e név mögött, s igazolja azt is, hogy a rózsa-hegyi tárók folyamatos újranyitásakor ott miért nem találták nyomát ennek az ércnek.
A rendszerezett földtani feltárás 1865-ben indult meg a környéken. Ekkor megvizsgálták és feltérképezték a területen előforduló vulkáni láva- és tufaképződmények határait, módosulatait.
1914-ben egy vállalkozó ismét újranyittatta az Alsó- és Felső-Rózsa, valamint a Ludmilla-tárókat. Kutatásaira a Monarchia hadügyminisztériuma is felfigyelt. Ám a nem kellően előkészített és hozzáértés nélkül készített tervek mellé munkaerő- és pénzhiány is társult, mely ellehetetlenítette a termelés megindítását. 1922-ben egy szakértői vizsgálat a területet érdemtelennek minősíttette kutatási szempontból. Az 1930-32 közötti kőzettani térképezés úgy zárult le, hogy az ércesedés jellegét és kiterjedését egyértelműen nem pontosította.
1946-ban Sztrókay Kálmán tisztázta a Kitaibel óta fennálló bizonytalanságot az ominózus bizmut-telluriddal kapcsolatban. Az ércmikroszkópi felvételek tanulmányozása során megállapította, hogy az anyag inhomogén, s mint ilyen, nem önálló ásvány. Még ez évben újabb javaslat érkezett a régi bányák környékének érckutatására. Ekkor történt meg a felhagyott tárók feltérképezése és a lehetséges ércesedési centrumok kijelölése. 1948 augusztusában az Alsó-Rózsa és Alsó-Fagyosasszony-tárók újranyitásával ismét kezdetét vette egy bányászati kutatás. Jelentősebb ércmennyiséget annak ellenére sem találtak, hogy az év végére már 1100 méternyi vágathossz volt bejárható. 1949 februárjára elkészült egy 1:1000 léptékű bányatérkép is. 1950-ben az ércesedés altáróval történő megkutatására érkezett javaslat, melynek kihajtása 1951. októberében indult meg, s 1600 méter múlva 1954. márciusában érte el az érces összletet. Ebben az évben 36 ásványfajt ismertek a lelőhelyről. Az átütő siker elmaradása miatt 1956. július 15-én a Vegyi és Energiaügyi Minisztérium Ércbányászati Igazgatósága leállította a börzsönyi bányászati kutatást.
A '90-es években ismét volt szó a bányák újbóli megnyitásáról, de a tervek a nagyon alacsony (nemes)fém-tartalom miatt sem váltak valóra.
Néhány ásványtani adat a nagybörzsönyi ércesedéssel kapcsolatban:
+ közel 200-ra tehető az itt valaha előforduló ásványfajok száma;
+ 1996 óta 15 olyan ásványfajt írtak le hazánkból, melyek első példányait itt találták;
+ a 2006-ban publikált (de 2004-ben leírt) jonassonit [Au(Bi,P)₅S₄] első ismert lelőhelye.

Egy másik érdekes összegzés olvasható a Sulinet oldalán.

A nagybörzsönyi érclelőhelyek ismertetése

1. A terület lehatárolása

Az érces területet Ny-ról a peremhegyek (Hegyeshegy-orom - Magyar-hegy - Várbükk), K-ről a Nagy-Inóc - Nagy-Hideg-hegy vonulata fogja közre. A központnak a Rózsa-hegy tömege tekinthető. A kutatások elsősorban a patakvölgyek (Kuruc-patak, Börzsöny-patak [Bányapuszta], Kovács-patak [Ludmilla- és Rózsa-bányák] és a Kereszt-patak [Fagyosasszony-bányák]) vízrendszerében folytak. Érces előfordulás ezen területen túlról is ismert, ezeket azonban most figyelmen kívül hagyjuk.

2. Általános jellemzés

Az ércelőfordulás egységesen alig jellemezhető. Az egymást követő kiválási szakaszokban nagyon különböző hőmérsékletű, fémtartalmú és eloszlású ércesedés fejlődött ki. Azt, hogy a hegység egyetlen ismert szulfidos ércesedése milyen tényezők fennállása miatt jött létre, s mi az oka annak, hogy a hegységben máshol nem jött létre hasonló volumenű, főként csak találgatni lehet. Ami biztos: az érc, az egykori ősvulkán beszakadásos területén lépett fel, s nem a nagy kiterjedésű lávakőzetekhez kapcsolódik, ahogy erre máshol (Selmec-Körmöci-érchegység, Mátra) is látunk példát.

a/ Rózsabánya
A Rózsa-hegy ÉNy-i lejtőjén biotit-amfiboldácitban és magas hőmérsékletű hipersztén-andezitben vékony erek, fészkek és impregnációk formájában van jelen az érc, melyet az Alsó- és Felső-Rózsa-táró, valamint az ezeket összekötő Rózsa-akna tárnak fel. A néhol meglepően dús ércesedést már a 17. században huzamosan és rendszeresen bányászták.
+ Felső-Rózsa-táró  N 47° 56,404' E 18° 53,670' 537 m [GCNbAu+FR-táró]: bejárata 537 méteres magasságban nyílik, mely a legmagasabb szint volt, ahol az ércesedést vizsgálták. Középkori kihajtású, vésett táró, mely a legutolsó kutatások előtt 73 méter hosszan bejárható volt. Ebből ma is kb 50 méter járható. A bal oldali ága ma is végig járható, a jobb oldali ág - az akna után - törmelék által teljesen eltömődött. Újranyitás itt nem történt.
+ Alsó-Rózsa-táró  N 47° 56,452' E 18° 53,663' 521 m [GCNbAu+AR-táró]: bejárata a patakvölgy talpáról nyílt. Hossza egyes adatok szerint nagyjából 340 m volt. Nem készült róla részletes bányaföldtani vizsgálat. Főként az I. világháború alatti kutatások alkalmával használták, akkor is újranyitás által. Feltehetően 1852 előtt nyitották meg, de biztosan nem középkori.
+ Rózsa-akna: az Alsó-Rózsa-tárót és Altárót kötötte össze függőlegesen. A legércesebb szakaszban indították meg. Csaknem teljesen függőleges és 122,5 méter hosszú volt, melyben 4 szinten (35, 70, 96 és 122 méteren) kutatóaknákat indítottak.

b/ Fagyosasszonybánya
A Rózsa-hegy DNy-i részén és a Kereszt-völgyben húzódó, döntően teléres kifejlődésű ércesedés, melyen legkorábban indult meg a bányászkodás. Ezen a területre koncentrált az utolsó, 1948-as kutatás, de a nagy remények ellenére elmaradt a várakozástól.
+ Felső-Fagyosasszony-táró: 538 méteren található az egykori bejárata. A valaha 185 méter hosszú vágat középkori eredetű, vésett táró. Bontott andezitbe vésték, ezért bejárata nem omlott be, így, mint a terület leghosszabb szakaszon bejárható feltárását látogatták a szakemberek. Itt volt a legjelentősebb az ezüst-tartalom.
+ Alsó-Fagyosasszony-táró: a bányaföldtani vizsgálatok alapján az érckutatás legfontosabb tennivalója 1948-ban ennek a tárónak az újranyitása volt. Mivel azonban az 508 méter magasan nyíló, 290 méternyi táróban lévő érc mennyisége jelentősen elmaradt a várakozásoktól, így a kutatás máshol folytatódott.
+ István-táró: bejárata 488 méteren nyílt. 1949-ben 90 méteres hosszban újranyitották. Sajnos ebből kevés maradandó adatot sikerült nyerni. Igen hasonló környezetű, mint az Alsó-Fagyosasszony.
+ Ludmilla-táró  N 47° 56,263' E 18° 53,410' 492 m [GCNbAu+Ludmilla-táró]: a Kovács-patak mellől indított táró, a legmélyebb szintű régi feltárás, melyet főként a többi táró vízelvezetőjének nyitottak meg 492 méteres magasságban. 1931-ben még 379 méteres hosszban volt járható a korábbi több, mint 800-ból. Az 1950-es újranyitás alkalmával már 395 méterig jutottak, de ott a korábban kifejtett telér laza tömedéke kifogyhatatlan omlással ellehetetlenítette a további munkát. Ez utóbbi tény egy igen nagy méretű kifejtett üregre enged következtetni. A kihordott anyagban igen gyakoriak voltak az érces tömbök is, melyek mérete és szerkezete jelentős telérvastagságot feltételez.
+ Istenáldás-táró  N 47° 56,332' E 18° 53,474' 503 m [GCNbAu+Istenáldás-táró]: csak a teljesség kedvéért említjük meg a Ludmilla-tárótól 120 méterre É-ra, 503 méteres magasságban, a Nagy-Pogány-hegy dácit-tömbjébe hajtott tárót is. (A tuhu térképén Klinger-táróként szerepel.) 1949-50-ben 60 méter hosszan újranyitották. A kőtengerrel borított hegyoldalban ma már nem látjuk nyomát az érc egykori felszíni kibújásának, vagy a felszíni kutatásnak, mely alá hajtották a tárót a 19. században.
+ Altáró  N 47° 56,261' E 18° 52,369' 384 m [GCNbAu+Altáró]: ezzel a táróval a Fagyosasszony ércesedését szerették volna alulról megkutatni. 1951 őszén indult meg a kihajtása és 1956. július 15-ig húzódott el. Ez idő alatt 1162 méternyi vágatot hajtottak a Nagy-Pogány-hegybe. A magasabb szintekhez sokban hasonló, azonos genetikájú, de sokkal jelentéktelenebb érces kifejlődéseket tárt fel. 4 nagy harántvágatot indítottak belőle. Az egykori meddőhányójáról néhány évente sikerül újabb és újabb, hazánkban eddig ismeretlen ásványokat kimutatni. Egykori bejáratát a Katalin-forrás sziklája mögött láthatjuk.

c/ Bányapuszta
Az itteni bányászhagyományok egészen a II. világháborúig éltek. A helyi erdész-múlt, s vele a szájhagyomány is, hogy a helyi tárókból nemesérceket bányásztak, apáról fiúra szállt. Egykor 12 bányász dolgozott itt, de számuk folyamatosan apadt, míg végül a puszta kihalt. Ez a hely azonosítható Szabó József 1852-es terepbejárásának Szlávabányájával, de ezek alapján akkor már itt nem folyt termelés. Állt itt egy régi bányaépület, ami a mai erdészház őse lehetett. Az itteni érces zónát egy több, mint 1 km széles, a felszíni adatok szerint teljesen ércmentes zóna választja el a Rózsa-hegy ércösszletétől. Kiterjedésére nincs pontos adat, de legtávolabbi pontjai nem lehetnek messzebb egymástól, mint 3-400 méter. Az érc itt teléres kifejlődésű volt, de felszíni kibújásait horpákkal bányászták le. Maga a fejtés középkori eredetű, de közben többször hosszabb ideig szünetelt a bányászat. A XIX-XX. század fordulójára gyakorlatilag mindegyik tárna beomlott. 1946-ban 7 tárót volt ismert a területről, melyek közül az egyiket 40 méterig be lehetett járni. A meddőhányók jelentéktelenségéből következtethetünk arra, hogy a termelés volumene igen alacsony lehetett. 1950 őszén itt is történt újranyitás. A 2. számú tárót 120 méter hosszan tisztították meg, de 1953 őszére már ismét járhatatlanná vált.

d/ Kuruc-patak
A terület ércesedésének középpontja a patak főágának felső folyásán, a Kis-Hideg-hegy és a Pintér-bérc nyergének ÉK-i lejtőjén lehet. Itt két kutatási fázis nyomait találták meg. A régebbit 4 táró nyoma bizonyítja, melyeket a teléres ércesedésre hajtottak ki. Az 1930-ban végzett újabb kutatásokra két (egy 10 és egy 2 méter mély) kutatóakna emlékeztet. A felszíni megfigyelések alapján inkább csak nemesfém-tartalmú vasásványokról tudunk. Itt sem történt újranyitás.

3. Összefoglalás

Az 1948-56-ig végzett átfogó bányászati és a geofizikai kutatásoknak köszönhetően sikerült a terület részletes és pontos megismerése. Egyértelműek az adatok az ércelőfordulás kiterjedését és képződési körülményeit illetően. Akadt ugyan lehatárolásbeli hiányosság, de ez a kutatások lezárására nem volt hatással. A bányászati kutatás elég információt szolgáltatott arra nézve, hogy a nagybörzsönyi ércelőfordulásban ne lássanak a tömegtermelés igényeit kielégítő előfordulást. A kutatások feltárták az ércesedés optimális övét és itt olyan és akkora ércképződést mutattak ki, melyekből a középkori kézműves bányászat meg tudott élni, de amelyre nagyipari termelés nem alapozható. A kutatás ilyen szempontból negatív eredménnyel zárult.

Irodalom:

- Pantó Gábor - Mikó Lajos: A nagybörzsönyi ércesedés; MÁFI évkönyve 50. kötet 1. füzet. Műszaki könyvkiadó, Budapest 1964.
- dr. Liffa Aurél - dr. Vígh Gyula: Adatok a Börzsöny-hegység bányageológiai viszonyaihoz; MÁFI évi jelentés 1929-32-ről, 235-269 oldal.

Aki kicsit elmélyedne az ásványok titokzatos és gyönyörű világában, azoknak ajánljuk a Magyar Minerofil Társaság és a Geománia honlapokat.
Állapot: kereshető

KRW értékelés (18 db): környezet: 4.47 rejtés: 4.14 web: 4.56 átlag: 4.39

+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
-
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
+
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell


justancsi 2021.09.26 10:29 - Egyéb
A negyedik ponton a romok alól némi pakolással előkerítettük a koordinátát (így 190 helyett 10 cm-en van) , de a végláda már nem fért bele az időnkbe, majd legközelebb. [Geoládák v3.12.1]

Macusa 2021.08.30 23:59 - Egyéb
Az elmúlt - számunkra - meghosszabbított hétvégén Nagybörzsönyben voltunk és az egyik napot ennek a rejtésnek a megkeresésével töltöttük. A 3. pontig simán ment minden, de a 4. ponton nem sikerült megtalálni az 5. pont koordinátáit. Vagy benéztük a rejtést, vagy a rejteket adó "hely" (nem akarom elárulni, hogy mi az) eltűnt/megsemmisült.

mura 2021.07.27 10:36 - Megtaláltam
Három túra alatt begyűjtve, köszönet a rejtésekért!

stikli08 2021.06.04 20:38 - Megtaláltam
Köszönöm rejtést! Sokszor jártam a közelben, de most már itt is jártam. Kicsit többet vártam ettől a multitól... Patakmederben bóklászni a sárban és a derékig érő csalánt utólag kihagytam volna. Jobban meg kellett volna nézni az útvonalat is, mert rózsa tárolótól a közeli GcArtk ládát felkerestem, majd le bányapusztára, gondoltam kanyarodik vissza a multi. Hát nem. Ott jöttem rá, hogy nem kört ír le az útvonal... vissza fel Újra a GcArtk láda felé a végládáért...
Ismét igazolódott bennem, hogy a pontról pontra multik, nem a szívem csücskei. Nem tervezhető az útvonal és ha nincs meg egy pont, borul minden. Mivel nem a közelben lakom, így igen nagy bosszúságot okoz.

kerol 2021.04.10 12:22 - Megtaláltam KRW környezet: 4.5 rejtés: 4.5 web: 4.5 átlag: 4.50 súly: 3.62
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.10.2]

kobcikrajci 2021.03.07 11:40 - Megtaláltam KRW környezet: 4 rejtés: 4.5 web: 5 átlag: 4.50 súly: 4.68
Reggeli indulás Nagybörzsönyből a multi látnivalóinak felderítésére. Az éjszakai fagyok jót tettek a talajnak, alig volt egy kis sár. Túrának jó, a látnivaló ma már csekély. Három óra alatt kényelmes tempóban eljutottam a záróládáig, közben az Aklokréti-kúttal is megismerkedtem.

GeoEvike 2021.02.13 23:09 - Megtaláltam
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! Évi ♡ Toti [Geoládák v3.9.6]

Toti 2021.02.13 15:15 - Megtaláltam KRW környezet: 4.5 rejtés: 4.5 web: 5 átlag: 4.67 súly: 4.21
Aktív barlangkutatóként nagyon szeretjük a mesterséges üregeket is, pláne ha van információ a történetükről. Ezért terveztük be ennek a multinak a végigjárását túracsapatunkkal. Igen hideg, de szép napsütéses időben érkeztünk Nagybörzsönybe. Volt néhány centi hó, a településen jég az utakon, de nem fújt a szél így egy igen látványos téli túra kerekedett a napból. A bányásztemplom jó állapotban van, az első pontot könnyen megtaláltuk. Innen átautóztunk a megadott parkolóhoz, majd elsétáltunk a 2. ponthoz. A patak partján mentünk a fagyott, havas talajon, mert a jégcsapok és megfagyott formák csodálatosak voltak a patakban. Nem győztük fotózni a szépségeket. Az altáró bejáratánál könnyen megtaláltuk a tábla hátulján a harmadik pont javított koordinátáját. Ez jó lett a jelszóképzéshez is. Innen a Kovács-patak mellett haladtunk a Rózsa-tárókig. Sok volt a bedőlt fa, lassan haladtunk, de kalandos ilyenkor az út. Ha felolvad, sáros lesz és nyárra kinő az aljnövényzet, akkor ne számoljon senki gyors haladással. Mára az Altáró, Ludmilla és Alsó-Rózsa táró bejárata is be van omolva, de legalább a Felső-Rózsa táróba be tudtunk mászni. Persze nagyon vigyáztunk a bent telelő denevérekre. A kinti -10 fokból nagyon jól esett bemenni a +10 fokba. A harmadik ládapontot is könnyen megtaláltuk, jó hogy értelmes helyre tette egy hónapja a rejtő csapat. Innen Bányapuszta felé vettük az irányt, ahol könnyen megtaláltuk a 4. pontot, az ötödik koordinátájával. Nem szeretném elárulni a pontok helyét, ha már nem nyilvános, de azért szeretem jobban a nyilvános koordinátájú multikat mert lehet tervezni az útvonalat a rövidebb téli nappalokon is. Az előző logokból sejtettük, hogy ez lesz a jó sorrend, így Bányapusztáról másztuk meg a Pintér-hegyesét a kilátás miatt. Innen pedig be tudtuk cserkészni az ötödik ponton a jó rejtekben lévő záróládát. Logolás után irány vissza a parkolóhoz az Aklokréti-kút érintésével. Az most is folyik és lehet belőle inni. Sajnos itt az erdészet tarvágást csinál, az utak olvadás után nagyon nehezen lesznek járhatóak a hatalmas sárban. Bányapusztától a jelzett, kövezett úton már gyorsabb a haladás. A tervezett módon pont naplementére értünk vissza az autókhoz. 18km és 700m szint lett a mai téli túra hossza. Nagyon köszönjük a területet bemutató ládát: Toti és a barlangász/túra csapat

20210213_12414120210213_105733
20210213_13090220210213_143704
20210213_155752 
Pazuzu 2021.02.13 15:15 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.67 súly: 3.74
Ezt a multit érdemes télen, száraz hideg időben is bejárni. Most kapargatni nem volt lehetőség az összefagyott mindenség miatt. Felüdülés volt a táróban a +10 fok. Toti csapatával közös találat. Köszi a rejtést!

Geroven 2021.02.13 15:14 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.9.6]

19izsi73 2021.01.16 16:11 - Megtaláltam
Gépkocsival az ajánlott parkolótól indultunk a havas úton. Anno még terveztem egy bringás utat, persze nem innen. Szerintem nem kicsit lett volna nehéz dolgom; a Kovács-patak mentén oldalazva, kidőlt fák, és a hó nehezítette utunkat. Bányapusztán pihentünk egyet, nemsoká favágókat láttunk, az erdö egy részét tarrá vágják. Amikor elszállítják a sok fát, még ennél is nagyobb sárra lehet készülni! Gondoltuk visszafelé könnyebb lesz, de most nem a sár, hanem a jeges út fárasztott ki minket.

IMAG1919IMAG1920
IMAG1923IMAG1925
WP_20210116_10_45_49_ProWP_20210116_10_46_09_Pro
WP_20210116_11_06_38_ProWP_20210116_11_09_49_Pro
WP_20210116_11_17_16_ProWP_20210116_11_47_43_Pro
WP_20210116_11_47_54_ProWP_20210116_12_12_40_Pro
WP_20210116_12_37_42_ProWP_20210116_12_37_48_Pro
Koszt Andi 2021.01.16 15:10 - Megtaláltam
Köszönöm, megtaláltam!

Grezno 2021.01.16 15:10 - Megtaláltam
Kedvenceimmel. :)

Dudu 2021.01.16 15:10 - Megtaláltam
Gazdiséta :)

Kokó 2021.01.16 15:10 - Megtaláltam
Télies túra - hóban, hidegben. A 3. pontot a patak mellett indulva kerestük fel, majd a Ludmilla-táró után a kidőlt fák miatt feljebb kapaszkodtunk. Többnyire csapásokon, majd a régi utat követve jutottunk el a Felső és Alsó Rózsa-táró közé, az egykori légakna mellé. A 3. pont kisméretű PET előformáját felköltöztettük a járható táró bejáratához.
A Bányapusztára vezető út elötti patakátkelés most viszonylag egyszerű volt, de amint olvadni kezd szinte járhatatlanná fog válni. Az Aklokréti-kút és az 5. pont közötti szakasz - a régi K3 Kék háromszög turistaút - jelenleg a fakitermelés rakodója. Amint elkezdik elszállítani a rönköket, itt is borzalmas körülmények lesznek.
Bányapuszta és Nagybörzsöny közötti utat jegesre taposták a járművek. Sikerült is dobnom egy hátast, de csak egy javító doboz esett áldozatul.
A néhány centiméteres hó sokkal átláthatóbbá tette a lombtalan erdőt, ugyanakkor elrejtette bemutatásra szánt meddőhányók köveit is.

Ácsolt oszlopLudmilla-táró
Alsó-Rózsa-táróFelső-Rózsa-táró
LégaknaAknabelső
IMG_20210116_114455IMG_20210116_114529
FakitermelésAZ utolsó meddőhányó
Ancs 2021.01.16 15:10 - Megtaláltam
Karbi séta 2.
Mára extrém hideget mondtak, de szerencsére nem jött be. -4 fokban, többé-kevésbé szélcsendben sétáltunk 17km-t karbantartási céllal, 3-4-5-2-1 sorrendben.
Az előző napokban leesett hó sajnos eltakarta a lényeget, a Felső-Rózsa táróba meg ilyen körülmények között nem kúsztunk be.
A 3. pontot a nehezebb úton közelítettük meg, csak hogy legyen egy kis kihívás. :). A 4. és 5. közé beiktattuk a GCARTK-t, majd visszafelé a kocsihoz a 2. és végül, már autóval az 1. pont következett.
Nekem sajnos nem áll rá a szemem a földtani dolgokra, de Kokó azért segített.
Köszi

IMG_20210116_104054IMG_20210116_104322
IMG_20210116_105835IMG_20210116_111951
IMG_20210116_114515IMG_20210116_115034
IMG_20210116_120808IMG_20210116_122627
IMG_20210116_122800IMG_20210116_123214
IMG_20210116_124653IMG_20210116_141936
IMG_20210116_141949IMG_20210116_150855
IMG_20210116_150858IMG_20210116_150938
james 2021.01.02 16:12 - Megtaláltam
Megtaláltam.
Köszönöm a lehetőséget.

James
[g:hu+ 2.4.9]

N.Zs. 2020.12.12 13:01 - Egyéb
A mai kör.
A Bizmut-tellurid (pilsenit) ismerősen csengett, így utána néztem. Meg is találtam a Vadregényes Erdőtáj a Börzsöny című könyvben.
Állítólag Nagybörzsöny mellett Mariä Empfängnis táróból került elő a "molibdénes ezüst".

naposőszi
ködösfagyos
kööd-fagyosA Kuruc-patakhoz itt érkeztünk
patak környezetkidőltek
IMG_0362IMG_0363
IMG_0364 
N.Zs. 2020.12.12 13:00 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 3 web: 3 átlag: 3.67 súly: 4.50
Röviden: A helyszínek nagyon tetszettek, a rejtett pontos kivitelezés és a ládaoldali leírás kevésbé.
2020.12.06.
A 2. ponton mindkét helyen (kövön, fakitermelés táblán) olvashatóak a koordináták az előző megtalálók jóvoltából. Köszi.
A 2. és 3. útpont közötti szakasz a Kovács-patak völgyében tettük meg, hiszen erről szól a multi. Aki Bányapusztáról megy át a 3. pontra, majd vissza Bányapusztára, annak pont a lényeg marad ki. Nagyon vadregényes út vezet az egykori tárók mentén. Tul. képp nincs is út, meredek, köves völgyoldal van, kidőlt fákkal, és az egykori távvezeték porcelán darabjaival (arany helyett) és a táró lejáratának darabjaival.
A sokaknak bosszúságot okozó 3. pont a táró rom oldalán van, ha szembe állsz vele, akkor jobbra, kb. tíz méterre kicsit felkapaszkodva találod a rejtekadó fát.
Jó lett volna előre tudni a pontok helyét, mert akkor nem a 3. pont után megyünk tovább a Aklokréti-kúthoz (GCArtk), majd le a 4. ponthoz, ahol a koordináták megszerzése után először a guta ütött meg, hogy a 2,4 km-re lévő 5. pont környékén jártunk. Itt eldöntöttük, hogy egy másik kanyarba beillesztjük az 5. pontot, hogy ne esteledjen ránk. Így is lett. Egy újabb 20 km-es kirándulás alkalmával ma a Kis-Hideg-hegyről leereszkedtünk hozzá, így egy sokkal szebb részét láttuk az 5. pont helyszínének, mint aki az Aklokréti-kúttól a régi kék háromszögön közelít.

A mai (2020.12.12.) időkép olyan változatos volt, amilyet még nem tapasztaltunk eddig. Szitáló eső, szeles őszi idő, napsütéses ragyogó, ködös, téli fagyos. Volt minden 7 órában.
Patakos nap volt. Sorrendben: Hosszú-völgyi patak, Kereszt-völgyi patak, Kuruc-patak, Bánya-patak és közeben 2X kereszteztük a Kovács-patakot :-)
A nap végén egy muflon csoportot pillantottunk meg. Egy darabig közelebb engedtek, majd felszaladtak a meredek hegyoldalra, de csak annyira, hogy a lássanak. Szép sorba rendeződtek és néztek le ránk. Vicces volt.

falakkezdetek
a völgyIMG_0214
egészen jól járhatóbeszakadás
beszakadásősz
egy rumlisabb részközöskép
a múlt darabjaiIMG_0248
IMG_0250 
Wilka74 2020.12.05 11:26 - Megtaláltam
Sokat készültem a multira. Elolvastam a leírást, megterveztem az útvonalat, ami a logokból, fotókból jól kikövetkeztethető. Az 5. pont szerintem nagyon szép helyre esik, bár a kapcsolódást nem értem a tematikához. Azoknak, akiket elriaszt a 3. pont vadregénye javaslom, hogy a pataktól délebbre futó Rózsa hegy oldalában keressék meg az erdészeti utat és azon mehetnek kényelmesen. Innen a 3. pontért a hegyoldalban lefelé tudnak menni a patak felé, felfelé pár méterre pedig a Felső-Rózsa-tárót érik el. Emellett az út mellett van a horpa is... A multi szép útvonalon vezet, de nekem a remélt látványosságokat nem hozta, pl. a tárók egyikébe sem lehet bemenni (ha csak ki nem ásod :) ). A másik gondom a rejtett pontos megoldás a térerőtlen helyen, ami ebben az esetben nekem semmi pluszt nem adott hozzá és igen, a 3. pontnál -11 és -1 a koo-kból. A 2. ponton nem találtuk a kapszulát, szerencsére a sziklára rakott feliratos kő meglett. Köszönöm, hogy a Börzsöny ezen szegletébe elhoztál!

IMG_7302IMG_7303
IMG_7304IMG_7305
IMG_7306IMG_7307
IMG_7308IMG_7310
IMG_7311IMG_7312
IMG_7313 
KP1965 2020.12.05 11:26 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.16
A multi nem sokat mutat, minimális a láda témájához kapcsolódó látnivaló, de maga a túra nagyon élvezetes a Börzsöny kevésbé ismert tájain. A harmadik pont megközelítéséhez a nehezebb, de izgalmasabb utat választottuk, a Kovács-patak menti botorkálást. A korábbi bejegyzések elolvasásának köszönhetjük, hogy megtaláltuk a 3. ponton a fiolát, mert a rejtő koordinátái a patak túloldalára mutattak és igen sok vastag bükk van a környéken. Kíváncsiak voltunk és terveztük a Felső-Rózsa-táró megtekintését belülről is, de a rókalyuk méretű bejárat eltántorított. Nem igazán találtunk semmilyen elfogadható indokot az 5. pont létére, de becsülettel megkerestük azt is az Aklokréti-kúti láda közbeiktatásával. Végül 16,8 km-t mutatott az óra, mikor visszaértünk Nagybörzsönybe.
A ládaoldal engem inkább emlékeztetett egy szakmai dolgozatra, mint egy túraleírásra, az átlagkessert szerintem ilyen mélységben nem érdekli az ércbányászat. Nem hiszem, hogy sokan egyáltalán végigolvassák ezt a hosszú szöveget. (Én igen!)

20201205_08153720201205_123135
20201205_09214620201205_092637
20201205_09444720201205_094548
20201205_10044320201205_102744
20201205_112940 
ErdőCsöndje 2020.10.25 13:46 - Megtaláltam
Csendes, őszi esőben jártam végig a pontokat, az nem is zavart csak a sár volt kellemetlen. Én alapvetően szeretem a rejtett pontok által okozott plusz izgalmat, és nem zavarnak az ezzel járó plusz kilométerek. A korábbi logok alapján a 2. ponton a tábla hátáról olvastam le a koordinátákat, a 3. pontot pedig úgy kerestem, hogy levontam 11 ezredpercet az északi és 1-et a keleti koordinátából. Így minden meglett elég gyorsan. Köszönöm!

Csaba & családja 2020.10.20 15:00 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.67 súly: 4.64
Alaposan felkészültem mielőtt elindultam. Szükség is volt rá, mert a második pont után mehettem volna haza. A koordinátákat felírtam 2 kőre az utánam jövőknek. A Kovács-patak mentén mentem tovább, és nagyon tetszett a patak parti botladozás. Út nincs, olyan mintha évek óta nem járt volna erre senki. A harmadik pont kb. 20 perc után lett meg Stn72 logja segített. A negyedik és az ötödik pont már könnyen meg lett. A rejtések jók a 4-est a rejtett pontok miatt adtam. Jól elfáradtam és ismét egy nagyon kellemes napot töltöttem a Börzsönybe. Köszönöm a rejtést és a segítséget.

fkmaster 2020.09.06 16:35 - Megtaláltam KRW környezet: 4 rejtés: 3 web: 4.5 átlag: 3.83 súly: 4.35
A mai napomat szinte ennek a multinak a keresésével töltöttem, bő másfélszer végigjárva az útvonalat. A 2.pontot az előttem logolókhoz hasonlóan én sem találtam meg, térerő híján segítséget sem tudtam kérni a következő koordinátához. Feljebb gyalogoltam az Aklokréti-kút ládája felé, de térerőt arra sem találtam. Mivel délután 2 körül már visszaértem az autóhoz, ahol már volt jel, beszéltem a rejtővel, aki készségesen megadta a 3.pont koordinátáját, így nagy sóhajokkal újra nekiálltam a multinak.
Közölte velem azt is, hogy az előző megtalálók felírták a 3.pont koordinátáját egy "Fakitermelés veszély" tábla hátuljára kb. 30m-rel a 2.pont után. Ha ezt tudtam volna, 10 km-rel rövidebb lett volna a mai túra:)

Innentől már szinte gyorsan mentek a dolgok, a 3.pont valóban el van mérve, akosgy logja segített a gyors megtalálásban. Az 5.pontnál a GPS ismét félrevitt, de a kettéágazó bükkfás segítséggel meg lehet találni a végládát.

SzantoA 2020.08.27 14:30 - Megtaláltam KRW környezet: 3 rejtés: 3 web: 3 átlag: 3.00 súly: 3.91
SagiK társaságában


A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (50 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.

Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]