Elhelyezés időpontja: 2013.07.28 16:11
Megjelenés időpontja: 2013.07.31 16:26
Utolsó lényeges változás: 2024.09.29 08:39
Utolsó változás: 2024.09.29 09:19
Rejtés típusa: Virtuális geoláda
Elrejtők: Klári és Lehel
Ládagazda: Adoptálható ládák Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 8100 m
Megtalálások száma: 78 + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.1 megtalálás hetente
A jelszó a megadott ponton lévő villanyoszlop fémalkatrészén huzallal rögzített műanyag lapon található.
Parkoló itt a ládánál, de csak 1-2 autó számára.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Természeti Park
Az 5002 ha-os új természetvédelmi terület a román-magyar határ mentén, Nagyváradtól (Oradea) 30 km-re délnyugatra helyezkedik el, Cséffa (Cefa) és Oláhszentmiklós (Sânnicolau Român) Bihar megyei községek határában és közvetlenül kapcsolódik a Körös-Maros Nemzeti Park területeihez, egy összefüggő, határon átnyúló, közel 13 ezer hektáros védett területet alkotva.
Megközelítés
Az E671-es műúton haladva, Inánd (Inand) községben kell letérni nyugat irányában itt ( N 46° 53,754' E 21° 45,436' 100 m [GCBA12+1Letero]) majd továbbhaladunk a 797-es megyei úton (DJ797) Cséffa nyugati határáig ahol belépünk a Természeti park területére.
Történet
Az új védett terület létrehozásának gondolata már a kilencvenes évek során felmerült: 1997-ben Magyarország és Románia környezetvédelmi minisztériumai államközi megállapodást kötöttek a cséffa-biharugrai nedves élőhelyeket és mesterséges halastavakat felölelő, határon átnyúló területek védelem alá helyezésére. Jelentős szerepet játszott magyar részről a már létező Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága, amelynek Biharugrai Tájvédelmi Körzet (utólag Kis-Sárrét) néven ismert határszomszédos területe 1990 óta védelem alatt áll. Román oldalról jelentős lépés volt 2004-ben az Erdélyi-szigethegység Természeti Park Adminisztrációjának (Administraţia Parcului Natural Apuseni) létrehozása, amely felvállalta a cséffai területek védetté nyilvánításának "harcát" és ezáltal a biodiverzitás védelmének szempontjából nagyon fontos zöldfolyosó (ökológiai folyosó) létrehozását a magyar-román határ mentén. Ehhez a célhoz kötődik egy Phare-program keretein belül elnyert európai uniós, kb. 2,6 millió eurós támogatás, mely segítségével sikerült megépíteni és felszerelni a Cséffai Természeti Park Látogatóközpontját. Egyéb pályázati forrásokból sikerült az élővilágra vonatkozó információs táblákat és madármegfigyelő tornyokat is kihelyezni. Ezzel párhuzamosan az elmúlt évek során komoly kutatások folytak Cséffán, amelyek az élővilág (növény- és állatvilág) minél átfogóbb és pontosabb megismerését célozták, így sikerült összeállítani egy terjedelmes tudományos dokumentációt és jól megalapozni a védetté nyilvánítási kérelmet.
Természeti értékek
A terület védetté nyilvánítását elsősorban az itt található értékes élőhelyek (nedves-mocsaras rétek, pannon szikesek, a közel 200 hektáros Radványi-erdő), valamint a 700 hektáros mesterséges halastavakhoz kötődő gazdag madárvilág indokolta.
Az új park területén eddig összesen 1021 növény- és állatfajt sikerült azonosítani, amelyek közül 118 mind a román, mind az uniós jogszabályok által szigorúan védett. Hat különböző élőhelytípust sikerült beazonosítani, amelyek közül a pannon szikesek uniós szinten kiemelt, rendkívül értékes élőhelyek és európai védettséget élveznek. Ezek a szikesek több, a Magyar Alföldre jellemző ún. pannon bennszülött (endemikus) növényfajt rejtegetnek. A nyár végére kiszáradó és szikesedő nedves-mocsaras rétekhez kötődik egy igen értékes pannon endemizmus, a kisfészkű aszat, amelynek jelentős, több ezer tövet számláló állománya található meg Cséffán. A növényfajok közül külön említést érdemel még egy érdekes, rendkívül ritka vízipáfrány, a mételyfű, amely kis állományban ugyan, de megtalálható a halastavak környéki néhány csatornában. Mindkét növényfaj uniós szinten védett.
A "Tetemre hívás" című Arany János balladában is megörökített "radványi sötét erdő" az egykori Körös menti ártéri keményfás ligetek maradványa. Uralkodó fafajai a kocsányos tölgy, a közönséges gyertyán, a mezei juhar, a magas kőris, a mezei szil és a hegyi szil. A Radványi-erdőben közel 800 fészket számláló vegyes gémtelep található, amelynek lakói a szürke gém, a kis kócsag és a bakcsó; ez utóbbi gémféle a Cséffai Természeti Park szimbólummadara, a park logójában is megtalálható.
A cséffai halastavak és nádasok változatos táplálékforrást és költőterületet biztosítanak az itt található gazdag madárvilágnak. Összesen 187 madárfajt sikerült megfigyelni, ezeknek nagy része átvonuló vízi- és parti madár, de jelentős részük itt is költ. Ez nem kis szám, ha arra gondolunk, hogy a Duna-delta "madárparadicsomát" kb. 320 madárfaj képviseli. A Cséffai Természeti Park méltán kiérdemli a "Körös menti delta" megnevezést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.0.2]
Nem tudom kell-e ide láda. A virtuális jelszó jól olvasható és feltehetőleg tartós is lesz, azonban látnivaló nem igazán van, az is magánterületen. Egy találatnak jó, de élményt nem ad a hely.
Májusi szabadnapon erre portyáztunk, sem a ládát, sem a feliratot nem találtuk. Egy műanyag jelszóhordozót az eredeti rejtés helyére huzallal felrögzítettünk.
Sajnos nem a legszebb arcát mutatta a vidék. Leginkább szarvasmarhák dagasztották a kiszáradófélben lévő tófenék sarát. Többfelé láttunk - korlátozott román nyelvtudással is érthető - "Magánterület. Bemenni tilos!" tartalmú feliratokat. Lehet, hogy van ennek a vidéknek más arca is de most rozsdás csónakot, használaton kívüli takarmánysilót és egy láthatóan mezőgazdasági hasznosítás alatt lévő területet láttunk. Gazdag madárvilágot és bármi mást amiért érdemes lenne idezarándokolni, sajnos nem.
A rejtő már nem aktív, lemondott a rejtésről. A környezet - nyilván ízlésfüggő - de minimum véleményes. A legjobb dolog, ami az ilyen rejtésekkel történhet, hogy megszüntetjük és áttesszük a rejtési ötletek közé, hátha valaki lát benne fantáziát és feléleszti szebben, jobban.