2014.12.14. Új ládát helyeztem ki, a templomkertben kereshető.
WAP: A hagyományos ládát (15x10x8 cm) a templomkertben találod egy tujafa tövénél tégla alatt. A templom főbejárata előtti kis kerítéskapu nyitható, azon keresztül lehet bejutni a ládához.
A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Autóval a Debrecentől 24 km-re lévő Létavértesre érve, a főútról jobbra letérünk a Kassai utcára, az első kereszteződésnél jobbra látható az eklektikus stílusú református templom, melynek kertjében a láda található.
Balra az Irinyi utca kezdődik, ahol Irinyi János bronz mellszobrát, a kiállítótermet és az egykori Irinyi-ház udvarán az általános iskolát és az Irinyi sírkertet találjuk.
A
kék négyzet turistajelzés az Irinyi és a Kassai utcán halad keresztül.
Irinyi János
1817-ben született Hajdú-Bihar megyében, valószínűleg Nagylétán. Nagyváradon, majd Debrecenben tanult. 19 éves korában a bécsi politechnikum hallgatója lett, ahol főleg kémiával foglalkozott. Meissner Pál professzor egyik előadási kísérletének sikertelensége adta azt az ötletet, hogy biztosan és "zajongás nélkül" fellobbanó gyufát kap, ha ólom-dioxidot és fehérfoszfort alkalmaz. Tanulmányát "nem potom összegért" eladta, s a kapott összegből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hohenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.
Berlinben 1838-ban könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Szembeszállt Lavoisier-nak azzal az állításával, hogy a savas karakter az oxigéntől lenne. A következő évben hazajőve a magyar nyelvű kémiai cikkek egész sorát jelentette meg a kémia elméleti és gyakorlati vonatkozásairól (pl. vegyaránytan, lőgyapot). Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta.
Ő alapította az első magyar gyufagyárat 1840-ben Pesten. Tevékenyen részt vett a Schuster-féle "vegytani műnyelv" megreformálásában is. E nyelven írta tankönyvét, amelynek csak az első kötete jelenhetett meg (1847). A 48-as ifjúság vezetői közé tartozott. Testvére, József közreműködött a híres 12 pont megfogalmazásában. A forradalmi hadsereg őrnagyaként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc leverése után rabsággal bűnhődött, kiszabadulva azonban folytatta küzdelmét a kémiai ismeretek terjesztéséért. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett. Vértesen halt meg 1895. december 17-én.
Az emlékező utókor
Emlékét őrzi itt az utca, mely nevét viseli, a háza falán 1955 óta emléktábla van (Irinyi u. 6.). Az utcán tovább haladva, az egykori Irinyi-ház egyik keritésbeugrójában találjuk Irinyi János emlékművét. A márvány falon Ispánki József 1962-ben készült nagyon szép kidolgozású műve, Irinyi János bronz mellszobra látható. Az Irinyi-ház udvarán egy sírkert került kialakításra, benne Irinyi János sírján kívül, a család több tagjának márvány sírkövével.
Nevét viselik általános iskolák, debreceni, kazincbarcikai és budapesti középiskolák, gyógyszertárak. Egész alakos szobra a Műszaki Egyetem mellett látható:
Irinyi János szobra
Muzeális értékű emléktárgyai rokonainál és a helyi kiállító teremben találhatók meg (eredeti gyufájáról pontos másolat, illetve a Vegytan elemei című könyv 1 példánya stb.). 1998-ban tiszteletére arborétumot hoztak létre Vértesen, az egykori lakóházához tartozó földbirtokon:
N 47° 23,155' E 21° 52,143' [GCIRI+Arborétum] A 8 hektár kiterjedésű Irinyi Arborétumban mintegy 1200 fa- és cserjefajta, továbbá egy mesterséges tó található. Csobogók és sétányok szövik át az arborétum területét, valamint kialakított pihenők várják a látogatókat. A park területe gyalogosan és kerékpárral is körbejárható. Az arborétum előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Az Irinyi János Kiállítóterem nyitvatartása
N 47° 23,079' E 21° 52,094' [GCIRI+Kiállítóterem]
Hétfőtől péntekig:
8:00 - 14:00 óra (kulcs az iskolában)
Pihenő- és ünnepnapokon előzetes telefonos bejelentkezés alapján. Telefon: 52/585-062 (iskola)
Múzeumi belépők:
Felnőtt: 400.- Ft
Diák: 200.- Ft
Nyugdíjas: 200.- Ft
Csoportos (15 fő felett): 200.- Ft
Turinform kártyával rendelkezők részére 50 %
Létavértesi lakosok: ingyenes
Az Irinyi Arborétum nyitvatartása
(Bejárat: Kassai u. 8.)
Hétfő: zárva
Kedd - Péntek: 8:00 - 17:00 óra
Szombat: 13:00 - 17:00 óra
Előzetes egyeztetés és a kulcsok fellelhetősége nyitvatartási időben Papp Miklósné iskolai könyvtárkezelőnél: Tel.: 52/250-455
Létavértes
A kisváros Hajdú-Bihar megye keleti peremén, közvetlenül a román államhatár mellett, szép erdős - ligetes környezetben fekszik. 1970. július 1-én, az addig önálló Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre. Írott forrásaink közül 1291-ben a Váradi Regestrum említi először. 1552-ben Báthori András birtokolta, 1614-ben Sólyomkő váruradalomhoz tartozott. Nagyléta 1712-1871 között Biharország 17 mezővárosának egyike. Vértes első írásos említése 1435-ből ismert. A XVII. század folyamán elpusztult, 1772-ben települt újra. A község híres volt a salétromfőzéséről. Létavértes kistérség központi szerepkörét kedvező földrajzi fekvése, lakosságának száma és jól kiépült infrastruktúrája határozza meg. Városi címét 1996. júl. 1-én kapta vissza. Jelentős személyiségei: Irinyi János vegyész, a zajtalanul gyulladó gyufa feltalálója, és testvére Irinyi József, az 1848-as Márciusi Ifjak ismert alakja.
Vízi vágóhíd:
N 47° 23,048' E 21° 52,657' [GCIRI+Vízi vágóhíd]
Itt található az országban egyedülálló a Kék-Kálló (II. számú Főfolyás, helyi elnevezés szerint Zimberi folyó) fölé 1904-ben épített vízi vágóhíd, agrár- és ipartörténeti emlék, egyben műemlék. Benne a hentes-mészáros mesterség egykori szerszámai, eszközei, dokumentumai tekinthetők meg. Az épület boltíves, tégla alapon nyugszik.
Figyelemre méltó a nagylétai görögkatolikus templom ikonosztázionja, a barokk stílusban berendezett református templom. A város központjában áll Győrfi Lajos szobrászművész három alkotása: Kossuth Lajos egész alakos bronz szobra, a Szent István díszkút, valamint a Mátyás király ivókút.
A város északi határában, a nyírségi homokon kifejlődött monokultúrás tormatermesztés (hungaricum), hazánkban egyedülálló. A város északi határában három nagy szőlőtermő zártkert található. A gazdák őrzik a szőlőkultúra több évszázados hagyományát. A műemlék jellegű 100 - 150 éves pajták a népi építészet remekei.
Érdemes megkeresni a szőlőskerteknél található
Létai pajták (GCLEPA) geoládát is.
A 2013-ban már 7. alkalommal megrendezett Irinyi teljesítménytúra méltóképpen emlékezik meg a "zajongásmentes" biztonsági gyufa feltalálójáról.
Források:
irinyi.eu
irinyijanos.atw.hu
letavertes.hu
Ajánlott oldalak:
omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/irinyirov.htm
feltalaloink.hu/tudosok/irinyijanos/html/irijanindex.htm