Röviden
A láda (15x10x5 cm-es konyhai doboz) a pihenőhely közelében, talajszinten lett elhelyezve.

---

A ládába TravelBug helyezhető.

---

Megközelítés
Ajánlott a ládát a Remete-rét irányából megközelíteni, ahol parkolni a  N 46° 6,634' E 18° 11,063' 427 m [GCINKE+parkoló] koordinátán, és közelében lehetséges.

A láda megközelítése a parkolóként megadott koordinátáknál nyugatra tartó kék sáv, majd a  N 46° 6,724' E 18° 10,313' 513 m [GCINKE+kereszteződés] ponttól a kék rom turistajelzésen ajánlott.
A Nyugati-Mecsekben, a Vörös-hegyen, a Rózsahegyen is túl, állt egykor egy faház. A faháznak pedig volt négy lakója, mely közül mind a négy jelentős szerepet játszott a Mecsek túratörténelmében. Ők építették, toldozgatták-foldozgatták a házat, és idejük nem elhanyagolható részét töltötték itt. Az idő elszállt, tevékenységük történelemmé lett, ma már a Cinke-tanya sem áll. Emlékét egy 2003-ban felállított kőtömb jelzi emléktáblával, valamint egy, a ház helyén kialakított pihenőhely. Túrázó, ki erre jársz, pihenj meg egy kicsit, és szánj időt a négy nagy természetbarát; Baranyai Jenő, Csokonay Sándor, Millner Jenő és Millner Pál emlékének.

A négy barát
CSOKONAY SÁNDOR (1898 - 1983) Sándor bácsi a források, a mecseki utak és a legprímább somfanyelek atyja. Állandó szabad bejárása volt minden turistaházba, hiszen ott volt mindegyik alapításánál a két keze munkájával, gazdag természeti és technikai tapasztalatával ötven kerek esztendeig. Ő lopta a mánfai Árpád kori templom szomszédságában húzódó erdőszélről a farkasboroszlánt, a januárban már virágzó Daphnét, meg a Zengő-alji bánáti bazsarózsát a nyugati Mecsek platóira. Ő nyomdokolta az új sétautakat az egész hegységben évtizedek óta személyesen ismert öreg fák útmutatása nyomán, és ő az akinek a legszebb forrásokat köszönhetjük a pécsi hegyekben. Mielőtt a források atyja lett, középiskolai testnevelő tanár volt. Testnevelő tanár volt, de az életet a mecseki erdő jelentette neki. Saját kedvére, mások örömére építette a forrásokat. A hátizsákjában állandóan hordott cementet, kőműveskanalat és más forrásépítő segédeszközöket, hogy amikor szükség van rá, elővegye és "munkához lásson". A források elnevezéséhez előbb információkat gyűjtött a környékről. Sok geológus, erdész ismerőse volt, kikérdezte őket a terület érdekességeiről és ezek alapján nevezte el a forrásokat. A forrásokhoz sok helyütt merítős medencét készített, amiből az erdőt járók a vizet kimerhették. Évtizedekig volt használatban az általa készített, kezelt mecseki forrás-nyilvántartás. Nevét és fényképét a Bazsarózsa-kulcsosház kertjében emlékkereszt viseli, de van a Virágos-völgyben Csokonay-kút is. A Négybarát-forrás CS monogramja közül az ő szikár alakja sejlik fel. Évente Sándor-nap környékén emléktúrát szerveznek a tiszteletére.

BARANYAI AURÉL (1903-1983) gyógyszerész, tudománytörténész. 1925-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet Budapesten. Évtizedeken keresztül kutatta a Mecsek gyógynövényflóráját, emellett gyógyszerészet-történettel foglalkozott. Írásait a Dunántúli Napló, a Jelenkor, az Új Tükör és a Gyógyszerészet című lap közölte. Mi, természetjárók azért is megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel őrizzük az emlékét, mert a hegy szerelmeseként számtalan gyönyörű gondolatot vetett papírra, melyeknek máig ható igazsága útmutatóként szolgál.

MILLNER FIVÉREK (JENŐ ÉS PÁL) Vezető banktisztviselő gyermekeiként Pécsett születtek és a Magyar Nemzeti Bank Apácai utcai székházában laktak, itt nőttek fel. Ők egy fedél alatt laktak, mindketten szenvedélyes erdőjáró, és különösen az orchideák iránt érdeklődő agglegények voltak, akik a Mecsekkel jegyezték el magukat. Pali bácsi műkedvelő botanikusként tagja volt a PAB természetvédelmi munkabizottságának. 1972 szeptember első napjaiban a Jakab-hegy déli letörésének tövében a hazai orchideák között a legkésőbb virágzó Spiranthes spiralis-okat talált, amiről a "Botanikai Közlemények"-ben számolt be.

A ládaoldal fő információi a Mecsek Egyesület honlapjáról származnak.

Egyéb megtekinteni valók a közelben:

Cserkesz kereszt:  N 46° 6,534' E 18° 10,104' 487 m [GCINKE+kereszt]
Dr. Horvát Adolf Olivér emlékkő:  N 46° 6,482' E 18° 10,215' 471 m [GCINKE+emlékkő]
Dr. Horvát Adolf Olivér (1907-2006) A Mecsek Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, a Mecsek flórájának kutatója volt. Pécs város díszpolgára, a biológiai tudományok doktora, a pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. Széchenyi díjas egyetemi tanár, Jávorka Sándor díjas botanikus, Ciszterci rendi szerzetes, a Szent István Akadémia tagja. Kutatta a Mecsek és környéke növénytársulásait, tudományos cikkeket írt, kongresszusokon vett részt Európában, USA-ban és Japánban is. Nála jobban senki sem ismerte a Mecsek növényzetét. Megértő, közvetlen, kedélyes ember volt. Életének 100., szerzetességének 82., áldozópapságának 77. évében 2006. augusztus 17-én hunyt el. Valójában pap volt, a ciszterci rend szerzetes tanára, nemzedékek lelki atyja, sok pécsi tisztelőjének vigasztalója. Az istenhit és a természet szeretete élete utolsó percéig elkísérte. Az emlékhelyet 2007.10.10-én avatták.
További érdekességek Dr Horvát Adolf Olivérről a
Mecsek Egyesület honlapjáról.

Mindenkinek kellemes túrát, és szerencsés megtalálást kívánok!

Karbantartás
2021.09.11: Logbook és jeszócsere.
2022.04.09: Ellopott logbook pótlása