A ládát a barlang bejáratától jobbra, kicsit távolabb, a völgy felé néző sziklafal alatti résben, kövekkel álcázva lelitek. Jól rejtsétek vissza a fokozott mugli-veszély miatt!

---

NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.

---

---

Sötét Izgalmas Barlang! FejLÁMPA vagy szentjánosbogár ajánlott a barlang bejárásához!

---

Megközelítés

Megközelítése gyalogosan, több irányból, Lillafüred, valamint a Csanyik-völgy felől is lehetséges.
Azonban a legrövidebb útvonal a felsőhámori templom melletti lépcsőnél kezdődik. Az ajánlott parkolási lehetőség a templom alatt, a Palota utcában van:  N 48° 6,414' E 20° 37,679' [GCSEBA+Parkoló] A lépcsőkön feljutva, a főút mellett kell 100 méter gyalogolni, majd a "semmiből megjelenő" piros négyzet turistajelzésen induljunk fel a hegyre.  N 48° 6,429' E 20° 37,568' [GCSEBA+Itt fel] Amint -egy információs táblánál- elérjük a piros barlangjelzést  N 48° 6,505' E 20° 37,867' [GCSEBA+Leágazás], azt követve kb. 50 méter ereszkedés után már a barlang bejáratánál is vagyunk.

Az útvonalon több levágási lehetőség is van, ezek garantáltan rövidebben, de meredekebbek(!), mint az ajánlott útvonal.

Két kilátópont is található a Szeleta-tetőn, innen szép kilátás nyílik Lillafüredre és az alattunk húzódó Garadna-patak völgyére.
 N 48° 6,525' E 20° 37,785' [GCSEBA+Kilátás]
 N 48° 6,502' E 20° 37,861' [GCSEBA+Kilátás2]

A barlangról

A Szeleta-barlang az országút fölött 96 m magasságban, a hegy gerincén helyezkedik el. A sziklák között meghúzódó barlang a XX. század elején Herman Ottó sürgetésére megkezdett ásatásoknak köszönheti hírnevét. A barlangból, a jégkorszakbeli ősember hasított kőeszközeinek (medve-, oroszlán-, hiéna- és mamutcsontok) tömegét hozták felszínre.

A barlang közel 100 méterrel a Szinva völgye felett nyílik triász mészkőben, 347 méter tengerszint feletti magasságban, éppen szemben a hámori temetővel, ahol Herman Ottó síremléke található. A barlangban a bejárat utáni lejtőn leereszkedve abban a mélyedésben állhatunk meg, amely az egykor 12 méterig hatoló feltárás helyén maradt. Az oldalfalon több méter magasságban láthatunk egy fekete vonalat, amely azt jelzi, hogy a feltárás megkezdése előtt hol volt a kitöltés eredeti szintje. A bejárati csarnokból balra a rövidebb, egyenesen pedig a hosszabb barlangágba juthatunk. Hossza 115 méter, mélysége 3, magassága 13 méter. Szabadon látogatható, fokozottan védett inaktív forrásbarlang.

Ásatások a barlangban

Kadić Ottokár 1906 őszén kezdte meg barlangkutató munkáját a Bükkben. Első teendője a Szinva-völgy akkor ismert barlangjainak bejárása volt. Közel húsz barlang közül a Kecske-lyuk, a Büdös-pest és a Szeleta-barlang tűnt ígéretesnek. November 14-től 20-ig próbaásatásokat végzett a három barlangban, de egyedül a Szeletában bukkantak a pleisztocénben itt élt ősember nyomára. A barlang előcsarnokába vágott 12x2 méteres és 6,5 m mély kutatóárok pleisztocén rétegeiben rengeteg barlangi medve csont mellett tűzhely nyomára bukkantak. A csontokon található törés és kopás nyomokat emberkéztől valónak tulajdonította Kadić, amit az 1907. évi tavaszi bécsi tanulmányútján a cs. kir. udvari múzeum szakembereivel történt konzultáció után elvetett. A bemutatott faszénnyomok azonban egyértelművé tették, az ősember szeletai előfordulását.

A Magyar Királyi Földtani Intézet Kadić kérésére elrendelte az ásatás folytatását 1000 korona költséggel. 1907. május 15-től június 30-ig folytatódott a munka a barlangban. Rendkívül fontosnak tartotta a leletek rétegtani rögzítését, hogy korukat bizonyítani lehessen ezért nagyon gondosan járt el az ásatás során. A barlang előcsarnokában felásandó területet 2x2 méteres négyzetekre osztva rétegenként minden lelet helyét gondosan rögzítve haladtak. A holocén rétegekben cserépedény töredékeket, csiszolt kőeszközöket talált. A pleisztocén rétegekből végre előkerültek a keresett paleolit kőeszközök, összesen 40 darab.

A talált leletek indokolták az ásatás folytatását, amit október 18-tól december 3-ig folytatott. A számos kőeszközön kívül a legfontosabb eredmény a főfolyosó hátsó részén talált pleisztocén kultúrréteg.

Mivel Magyarországon nem volt leletanyag, amivel össze lehetett volna hasonlítani, 1908 februárjában az összegyűjtött anyaggal Kadić Ottokár Bécsbe utazott, ott azonban kellemetlen meglepetés érte. Hugó Obermaier a különösen szépen megmunkált babérlevél hegyek valódiságát kétségbe vonta, ugyanis a kőeszközökről hiányzott a máshonnan előkerült leleteken található "patina", úgy néztek ki, mintha nemrég készítették volna őket. A leletek többségét azonban kétséget kizáróan valódinak ismerte el.

Az ásatásokat 1909 tavaszáig folytatták a Földtani Intézet költségén, ami összesen 4000 koronát tett ki, ekkor az Intézet a kutatást befejezettnek tekintette. Az munkák során azonban főleg a felső rétegeket kutatták át, ezért megnyerte a Miskolci Múzeum vezetőségét az ásatás anyagi támogatására. Földtani Intézeti hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott folyamatosan a helyszínen tartózkodni, ezért 1909 tavaszán felkérte Hillebrand Jenő antropológust munkatársnak, aki ezt örömmel elvállalta, és még ebben az évben részt is vett az ásatásokon. Az ásatás során elérték a barlang fenekét 12,5 méter mélységben, így már rendelkezésükre állt a barlangi üledék teljes rétegsora.

Kadićot meghívták a Tübingiában ülésező nemzetközi paleontológiai kongresszusra, ahol előadást tartott az elért eredményekről. Az augusztus 4-én tartott előadás meghozta az elismerést, a nagyhírű szakemberek az addig hamisnak tartott kőeszközök valódiságát elismerték, és kiemelték a leletek tudományos fontosságát, az ásatás módszerét pedig mintaszerűnek, példamutatónak nevezték.

A Bükk

A Bükk hegység az Északi-középhegység része, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe 1977 óta nemzeti park (Bükki Nemzeti Park). A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről (Fagus silvatica) kapta.
Magyarország egyik legcsapadékosabb területe, amelyre évi átlag 700-800 mm csapadék hullik. Itt dőlt meg Jávorkúton a Magyarországon valaha mért legnagyobb csapadék rekordja 2010-ben, ahol 1550 mm-t regisztráltak.
A Bükk az ország tüdeje, védett és gondozott, nagy kiterjedésű vadon, amelynek tájképi szépsége és élővilága felejthetetlen élményeket nyújt a kirándulóknak.

Ládatörténet