WAP
Szobron négy karakteres felirat.

Parkolni a Petőfi utcában (fizető parkoló övezet) lehetséges.

Láda leírása

A ládával a magyar irodalom két nagyjának, az egyaránt Szabadkán született Kosztolányi Dezsőnek, és unokatestvérének Csáth Gézának szeretnék emléket állítani.

Szabadka város és község Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban. Az Észak-bácskai körzet adminisztratív központja.
Újvidék mögött a Vajdaság második legnépesebb városa, lakosainak száma 97 910 fő, a környező településekkel együtt megközelíti a 150 000 főt. A város a vajdasági magyarok, a vajdasági horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelven működő közép- és felsőfokú oktatási intézménynek is otthont ad.
Részletesebb leírás Szabadkáról itt olvasható.

Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja, 1885. március 29.-én született Szabadkán. Unokatestvére, Csáth Géza (eredeti nevén Brenner József) író, orvos, és zenekritikus, 1887. február.20-án, ugyancsak a Vajdasági településen látta meg a napvilágot.
Egymástól mindössze egy saroknyi távolságra laktak, Kosztolányi a Széchenyi  N 46° 6,003' E 19° 39,666' 132 m [GCkdcs+emléktábla], míg Csáth a Petőfi utcában  N 46° 6,016' E 19° 39,538' 132 m [GCkdcs+emléktábla2] töltötte fiatalkorát. Mindét helyre emléktábla hívja fel az arra járók figyelmét.
Bővebb információk Kosztolányi Dezsőről, illetve Csáth Gézáról a nevükre klikkelve olvashatóak.

Szabadkán a Petőfi utca tkp. két egyirányú utcából áll, melyek egy mintegy 15-20 méter széles parkot fognak közre. E parkban került 1985-ben felállításra egy jugoszláv-magyar államszerződés alapján Kosztolányi Dezső mellszobra, mely Almási Gábor szabadkai szobrászművész alkotása.

Szintén a parkban került felállításra Kosztolányi egész alakos bronzszobra  N 46° 6,041' E 19° 39,624' 132 m [GCkdcs+szobor], mely "A gimnazista" címet viseli. Szarapka Tibor alkotását 2014. március 29-én, Kosztolányi születésének 129. évfordulóján Magyarország miniszterelnöke leplezte le. A szobor mintegy két méter magas, és hat oszlop öleli körül. Felállításhoz a magyar állam nyújtott pénzügyi segítséget.
Az alkotás annak a gimnáziumnak a közelében áll, amelyben az író tanult, és ahonnan engedetlenség miatt kirúgták. Azt a pillanatot ábrázolja, amikor Kosztolányi elhagyja a gimnáziumot, mert úgy érzi, ő többre hivatott.

Végül idézze a művész Szabadkához kötődését a Ha volna egy kis remény című verséből kiválasztott idézet:

"Mert vén Szabadka, áldalak,
mint hosszú, bús évek alatt
hittem sorsnak, hazának,

te álom voltál és regény,
poros hársfája "A szegény
kisgyermek panaszá"-nak."

Csáth Géza pedig prózai műben emlékezik meg szülővárosáról, melynek címe: Szabadka "szépségeiről"

Források: Wikipédia, Magyar szó, Youtube.