-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
+
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
WAP: 12*10*7 cm-es hűtős tárolóedény az út mellett 1 méterre, akácfa bokor tövében téglával és faágakkal takarva.

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
A település busszal a Volán 800-as járatával (leszállóhely: Leányvár Vasútállomás), illetőleg vonattal is megközelíthető. (Leányváron minden vonat megáll.) Buszos és vonatos megközelítés esetén a vasútállomással szemben található Vasút utcáról balra kanyarodva a Panoráma utcába érkezünk. A Panoráma utca jobb oldalán "Kapelle"
N 47° 41,145' E 18° 46,085' 206 m [GCLVR+letérés] táblánál kell letérni a kápolnához vezető ösvényre.
Gépkocsival a 10. sz . főút mellett, Esztergom felé, Pilisjászfalu és Dorog települések között helyezkedik el. A főútról a vasútállomással szemben található Vasút utcáról a Panoráma úton keresztül érhető el.
N 47° 41,025' E 18° 46,274' 198 m [GCLVR+parkoló]
Bevezető
A szép nevű Leányvár a 10. sz. főút mellett, Budapest és Esztergom között található, Budapesttől 33 km-re, Esztergomtól 17 km-re, a Pilis és Gerecse hegység találkozásánál fekszik.
A kálvária kápolna mellett található ládától nagyszerű kilátás nyílik az esztergomi Bazilikára, a Pilis hegységre. Látni lehet innen a felvidéki Sturovót (Párkány), illetve ha a Pilisnek hátat fordítunk, a távolban a Gerecse szelíd lankáit, alattunk pedig a kb. 2 km hosszan elterülő falut.
A település története
Leányvár a török hódoltság utáni évtizedekben, a XVIII. században telepített új község. Középkori történetével kapcsolatban két bizonyítatlan monda is létezik:
Az egyik monda szerint a Kolostorhegyen a Báthoryak vára állt, ahol egy Báthory lány lakott, s innen ered a Leányvár név. A falu védőszentje Szent Erzsébet, emiatt egyes feltételezések Báthory Erzsébettel hozzák összefüggésbe az itt lakó Báthory lányt.
A másik feltételezés szerint a Kolostorhegy tetején egy apácakolostor állt, s az itt élő apácáktól származott Leányvár község neve. Ez a kolostor a török időkben pusztult el.
A feltételezések után jöjjenek a kutatási tények: A Kolostorhegyen álló vár vagy kolostor létezését a Magyar Királyi Állami Térképészet által kiállított 4961/2. sz. 1930-ban kiadott térképen a Kolostorhegyen rom térképjel van feltüntetve. Sajnos ennek a romnak maradványai ma már nem lelhetők fel.
A község területe az óbudai Clarissa apácarend tulajdonaként volt nyilvántartva. 1270-ben V. István király adománylevele is ezt igazolja, amelyben megerősítést nyert IV. Béla által a földre tett adomány.
Bél Mátyás történetíró a következőket írja 1730-as kiadású művében: "Leányvár a budai apácák birtoka, akiktől nevét is kapta, azelőtt ugyanis Ulmodvárnak nevezték." A török hódoltság idején azonban az itt élőket elhurcolták, a földek, a szőlők pusztasággá váltak, így Ulmodvár elnéptelenedett. Ezt igazolja az is, hogy az 1570-es török adóösszeírás meg sem említi a települést.
A török kiűzése után a hivatalos bizottságok állásfoglalása szerint Leányvár egészen elhagyott terület.
Bél Mátyás fentebb említett művében olvasható: "Leányvár Barinyaiak pusztája" Barinyai László Draskovics veje (a királyi tábla igazgatója és a királyi kincstár ügyvédje) Mivel a földesurak érdekében állt a jobbágyok betelepítése, így megkezdődött a tudatos betelepítés a XVIII. század első felében. Azt, hogy Leányvárra mikor és honnan érkeztek lakosok Németországból pontosan még nem tudni, de az viszont bizonyított tény, hogy 1755-ben jegyezték be az első leányvári lakost a csolnoki egyházközség anyakönyvébe.
1757-ben összeírták az új leányvári telepeseket. A falu 198 lakosából 5 család jobbágy volt. Az iparosok között földesúri kocsmáros, községi kocsmáros, kőműves, mészáros, kovács, varga, takács volt nyilvántartva.
Még nem bizonyított az sem, hogy a bajnai gróf Sándor család, vagy a terület bérlője Grassalkovics Antal nevéhez fűződik a község újratelepítése. 1784-ben 500 lakost említenek a korabeli iratok.
Kálvária kápolna és kereszt
A láda közelében lévő kálvária kápolnát és keresztet 1785-ben Paul Scheffer és felesége Jungfrau Mária építtette. 1802-ben Wegner Antal állíttatta fel a kálvária kereszt két oldalára a Szent János és Szűz Mária szobrokat.
Leányvár község honlapja
A kápolna környezetében lévő padon meg lehet kicsit pihenni, s gyönyörködni a panorámában. Jó ládakeresést kívánok!