WAP: 12*10*7 cm-es hűtős tárolóedény a kereszt közelében, bokor tövében kővel és faágakkal takarva. Megköszönöm a gondos visszarejtést! Pótjelszó filmes dobozban a Kápolna falánál lévő pad, ajtóhoz közelebbi lába mögött, fal tövében, kővel takarva. N 47° 40,956' E 18° 46,199'

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

Megközelítés

A település busszal a Volán 800-as járatával (leszállóhely: Leányvár Vasútállomás), illetőleg vonattal is megközelíthető. (Leányváron minden vonat megáll.) Buszos és vonatos megközelítés esetén a vasútállomással szemben található Vasút utcáról balra kanyarodva a Panoráma utcába érkezünk. A Panoráma utca jobb oldalán "Kapelle"  N 47° 41,145' E 18° 46,085' 206 m [GCLVR+letérés] táblánál kell letérni a kápolnához vezető ösvényre.

Gépkocsival a 10. sz . főút mellett, Esztergom felé, Pilisjászfalu és Dorog települések között helyezkedik el. A főútról a vasútállomással szemben található Vasút utcáról a Panoráma úton keresztül érhető el.

 N 47° 41,025' E 18° 46,274' 198 m [GCLVR+parkoló]

Bevezető

A szép nevű Leányvár a 10. sz. főút mellett, Budapest és Esztergom között található, Budapesttől 33 km-re, Esztergomtól 17 km-re, a Pilis és Gerecse hegység találkozásánál fekszik.

A kálvária kápolna mellett található ládától nagyszerű kilátás nyílik az esztergomi Bazilikára, a Pilis hegységre. Látni lehet innen a felvidéki Sturovót (Párkány), illetve ha a Pilisnek hátat fordítunk, a távolban a Gerecse szelíd lankáit, alattunk pedig a kb. 2 km hosszan elterülő falut.

A település története

Leányvár a török hódoltság utáni évtizedekben, a XVIII. században telepített új község. Középkori történetével kapcsolatban két bizonyítatlan monda is létezik:

Az egyik monda szerint a Kolostorhegyen a Báthoryak vára állt, ahol egy Báthory lány lakott, s innen ered a Leányvár név. A falu védőszentje Szent Erzsébet, emiatt egyes feltételezések Báthory Erzsébettel hozzák összefüggésbe az itt lakó Báthory lányt.

A másik feltételezés szerint a Kolostorhegy tetején egy apácakolostor állt, s az itt élő apácáktól származott Leányvár község neve. Ez a kolostor a török időkben pusztult el.

A feltételezések után jöjjenek a kutatási tények: A Kolostorhegyen álló vár vagy kolostor létezését a Magyar Királyi Állami Térképészet által kiállított 4961/2. sz. 1930-ban kiadott térképen a Kolostorhegyen rom térképjel van feltüntetve. Sajnos ennek a romnak maradványai ma már nem lelhetők fel.

A község területe az óbudai Clarissa apácarend tulajdonaként volt nyilvántartva. 1270-ben V. István király adománylevele is ezt igazolja, amelyben megerősítést nyert IV. Béla által a földre tett adomány.

Bél Mátyás történetíró a következőket írja 1730-as kiadású művében: "Leányvár a budai apácák birtoka, akiktől nevét is kapta, azelőtt ugyanis Ulmodvárnak nevezték." A török hódoltság idején azonban az itt élőket elhurcolták, a földek, a szőlők pusztasággá váltak, így Ulmodvár elnéptelenedett. Ezt igazolja az is, hogy az 1570-es török adóösszeírás meg sem említi a települést.

A török kiűzése után a hivatalos bizottságok állásfoglalása szerint Leányvár egészen elhagyott terület.

Bél Mátyás fentebb említett művében olvasható: "Leányvár Barinyaiak pusztája" Barinyai László Draskovics veje (a királyi tábla igazgatója és a királyi kincstár ügyvédje) Mivel a földesurak érdekében állt a jobbágyok betelepítése, így megkezdődött a tudatos betelepítés a XVIII. század első felében. Azt, hogy Leányvárra mikor és honnan érkeztek lakosok Németországból pontosan még nem tudni, de az viszont bizonyított tény, hogy 1755-ben jegyezték be az első leányvári lakost a csolnoki egyházközség anyakönyvébe.

1757-ben összeírták az új leányvári telepeseket. A falu 198 lakosából 5 család jobbágy volt. Az iparosok között földesúri kocsmáros, községi kocsmáros, kőműves, mészáros, kovács, varga, takács volt nyilvántartva.

Még nem bizonyított az sem, hogy a bajnai gróf Sándor család, vagy a terület bérlője Grassalkovics Antal nevéhez fűződik a község újratelepítése. 1784-ben 500 lakost említenek a korabeli iratok.

Kálvária kápolna és kereszt

A láda közelében lévő kálvária kápolnát és keresztet 1785-ben Paul Scheffer és felesége Jungfrau Mária építtette. 1802-ben Wegner Antal állíttatta fel a kálvária kereszt két oldalára a Szent János és Szűz Mária szobrokat.

Leányvár község honlapja

A kápolna környezetében lévő padon meg lehet kicsit pihenni, s gyönyörködni a panorámában. Jó ládakeresést kívánok!