Mágneses jelszóhordozó (cca 1x5 cm) a MÁFI kerítésén. Közvetlenül a téglafal mellett, alul, között, külsőn.
........................................................................................

A magyar szecesszió kiemelkedő alkotása a Magyar Állami Földtani Intézet Stefánia útön álló épülete. Az épületben az Országos Földtani Múzeum gyűjteményei is helyet kaptak.

A kiállítás és a Lechner Ödön tervezte, 1900-ban felavatott magyaros szecessziós stílusú műemléképület jelenleg kizárólag munkanapokon, vezetéssel, előzetes (legalább egy héttel a tervezett látogatás előtti) bejelentkezés után tekinthető meg. A belépés ingyenes.

Bejelentkezés
Palotás Klára (muzeum@mfgi.hu, +36-30-960-0587)

..........................................................................................................

A környezetről:
Magyarország GEOlógiai kutatását a 18. században kezdték meg hazai és külföldi szakemberek. Az Ausztriával 1867-ben megkötött kiegyezés hatására felmerült egy önálló magyar, a tudományos és gyakorlati célokat egyaránt szolgáló földtani kutatóintézet létesítésének az igénye. Ferenc József 1869. június 18-án jóváhagyta a Magyar Királyi Földtani Intézet megalapítását. Hazánk első állami tudományos kutatóintézete az 1869. szeptember 8-án kinevezett Hantken Miksa igazgató vezetésével kezdte meg működését. Az egyre növekedő társadalmi igények következtében kibővült feladatok szükségessé tették, hogy az intézet kutatói önálló épületben dolgozzanak. Ennek gondolata az állam részéről komolyan 1894-ben, Festetits Andor minisztersége idején merült fel. Nagy lendületet adott az ügynek, hogy az építkezésre Semsey Andor földbirtokos 1895-ben 50 000 forintot ajánlott fel, Budapest főváros közgyűlése pedig 1896-ban ingyen telket biztosított a Stefánia úton. Ugyanabban az évben az országgyűlés is megadta az építkezéshez szükséges pénzt. Darányi Ignác földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1896-ban pályázatti hirdetést tett közzé, a pályázatot, tizenhárom társát megelőzve, a "Versenyezve haladunk" jeligéjű művével Lechner Ödön budapesti építész nyerte meg. A később módosított terv alapján a kivitelezésre a hetvenegy ajánlkozó közül kiválasztott Hauszmann Sándor fővárosi vállalkozó kapott megbízást 1898-ban. Az építkezést 1898. február 9-én kezdték meg és 1899. október 1-re be is fejezték. Az épület ünnepélyes átadására 1900. május 7-én került sor és az új intézetet május 29-én meglátogatta az alapítólevelet egykor aláíró uralkodó, I. Ferenc József császár és király is.
A magyar építészet nagy alakja, Lechner Ödön a XIX-XX. század fordulóján tűnt fel. Néhány éve készült el az Iparművészeti Múzeuma, s éppen 1900-ban követi a Postatakarékpénztár, majd néhány év múlva a pozsonyi úgynevezett kék templom (1907). Lechner Ödön magyar építészetet kíván, a magyarság ázsiai gyökereire hivatkozik, amikor keleti motívumokat is vegyít dekorjába. A historizmus szürkeségét homlokzaton, tetőn és belsőben egyaránt mutatkozó kolorit váltja fel. Épületei bármily merészek, mindig ízlésesek. Lechner Ödön sose vétett az anyag ellen, és díszítő ösztöne sose ragadta őt túlzásba. Szerette a színt, a színes kerámia alkalmazásának új ösvényt vágó mestere volt, de mindig módjával alkalmazta ezt az anyagot. Még ha egészen be is burkolta vele az épületet, akkor sem tette azt rikítóvá. Zsolnay csempeburkolatokkal élénk színeket és tanulságos motívumokat jelenít meg. Színhatása miatt Lechner - utólag - elbírja az összehasonlítást akár a katalán Gaudi csodált épületsajátosságaival.

Az Országos Földtani Múzeum kiállításai nem egy esetben egyedülálló ásvány-, kőzet-, ősmaradvány- és ásványi nyersanyag-minta, földtani térképek, szelvények segítségével mutatják be Magyarország földtörténeti múltját, ásványi nyersanyagait, a földtani kutatások fejlődését. Láthatók továbbá a világhírű ipolytarnóci ősállatlábnyomokat őrző homokkődarabok is.

ORSZÁGOS FÖLDTANI MÚZEUM

Jó szórakozást a geomúltban.

---

A ládába TravelBug nem helyezhető.

---

'