Elhelyezés időpontja: 2016.05.22 11:19
Megjelenés időpontja: 2016.06.16 07:11
Utolsó lényeges változás: 2016.06.16 07:11
Utolsó változás: 2020.03.30 00:21
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Felhasználó: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 4200 m
Megtalálások száma: 80 + 1 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.3 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda a kisebbik sziklacsúcs északi vége alatt, talajszinten, kövek mögött található.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
A Szaru-kő
2016 májusában a XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny egyik etapjaként kerestük fel ezt a sziklát. Elsőre beleszerettünk a helyszín hangulatába. A Zemplén vadregényességét és "istenhátamögötti" hangulatát sugallja. Ha időtök engedi pihenjetek meg a Zemplén ezen rejtett zugában.
Kőzettani magyarázat a sziklaformára
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat, a Szkalka-sziklát a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt, az Ember-kőt és a Pengőkőt.
A Zemplénről
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
Sólyom-kő után egy hasonlóan remek láda. Ide már szinte panoráma út vezetett. A láda kissé nedves volt, de megszárítottam. :) A kilátás innen is csodás. Köszönöm a rejtést!
96 kilométeres kerekezés a Zemlénben 1700 méter szintemelkedéssel.
Egy Bózsva közeléből induló makadám utat néztem ki a láda megközelítéséhez. Az út minősége változó volt, egyes szakaszokon nagyon sok zúzott kő volt, de azért végig nyeregben tudtam maradni.
A leírás alapján könnyű volt megtalálni a ládát is.
Négynapos pünkösdi túra a gyönyörű Zempléni-hegységben, szebbnél-szebb és érdekes helyeken kitkat0123, Robogó és tabletta társaságában.
Egy újabb fantasztikus csúcsra érkeztünk, nagyon szép a Szaru-kő sziklaformája is. Ahogy az OOKO meredek csúcsára a feljutás, innen a meredeken lejutás igényelt óvatosságot. Élmény volt itt lenni, köszönet a rejtésért.
A GCOOKO felkutatása után a dózerúton visszaindulva, majd a megfelelő helyen letérve kényelmes sétával megkerestük ezt a skiccpausz rejteket is: persze ez sem okozott csalódást! Bár nem volt olyan széles panoráma a belógó fák miatt, mint a Sólyom-kőnél, de azért át lehetett látni a lombokon és az enyhén vörösbe, barnába, sárgába hajló dombok, hegyek kiváló hátteret adtak a pihenőnkhöz!
A geoláda felkutatása után pár métert visszafele indultunk, majd a vízmosás vonalát követve leereszkedtünk a domb tövéhez, így kicsit megkurtítva a visszafelé vezető sétát.
Zempléni nyárzárás elmaradt ládák felkeresésével. 7. állomás. (3. nap)
Rostallótól indulva kerestem fel a két szomszédos skiccpausz-féle követ és az ottani ládákat. Nem kellett csalódnom. A ládaoldal méltó a felkeresett helyekhez.
Naná, hogy megmásztam, nem is bírtam volna ki, hogy ne tegyem.
Egy apróság. A rövid letéréstől induló erdei út nem csak egy idő után fogy el, hanem az utóbbi idők lezúduló csapadéka már a kezdetén eltüntette, egy mély vízmosás maradt a helyén.
Újabb Skiccpausz-láda, újabb remek hely. Kicsit ugyan mászós (legalábbis az az útvonal, amin sikerült végül megközelíteni), de nem annyira vészes. A kilátást ugyan pár tölgy már lerontja (a másik láda helye sem nagyon látszik), illetve a sziklák körül eléggé degradált a lejtő (elkezdtek különböző gazosító növények is megjelenni, illetve muflon is - bár a kettő valószínűleg összefügg), ettől függetlenül remek hely, örülök, hogy megint nem kellett csalódnom a Skiccpausz-rejtésekben. :)
Sajnos a szintén betervezett Sólyom-kőre már nem jutott idő, azt majd legközelebb.