Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
A Szaru-kő
2016 májusában a XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny egyik etapjaként kerestük fel ezt a sziklát. Elsőre beleszerettünk a helyszín hangulatába. A Zemplén vadregényességét és "istenhátamögötti" hangulatát sugallja. Ha időtök engedi pihenjetek meg a Zemplén ezen rejtett zugában.
Kőzettani magyarázat a sziklaformára
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat, a Szkalka-sziklát a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt, az Ember-kőt és a Pengőkőt.
A Zemplénről
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Ismét szülőföldemen, imádott hegyeim között. Ma a Csattantyú-hegyen, a Szaru-kőn és a Sólyom-kőn csodáltuk a színes kilátást. Ez egy örömtúra volt!
Ez is egy tényleg szép kilátással bíró hely. A hosszabb úton jöttünk, úgyhogy itt nem volt probléma az emelkedővel. Sőt ezen a körsétán Rostallótól nagyon sok helyen széles, néhol még aszfaltos úton jöttünk. Az emelkedőt könnyen le tudtuk küzdeni... Mert ugye siettünk vissza Kőkapuhoz, a kis vonathoz.
Köszi a rejtést!
Megtaláltam, köszi! :)
Nyugat felől közelítettem. A TuHu jelöl itt utat, de nem sikerült beazonosítani, így bekapcsoltam az iránytűt és követtem a ládáig. Utána inkább kelet felé mentem tovább körbe a Sólyom-kőig.
a kisebbik sziklacsúcs északi vége alatt, talajszinten, kövek mögött található.
N 48° 25,459' E 21° 25,668' [GCRUKO+Parkoló]
sárga jelzésen, amiről kb. 1 km megtétele után térjetek át jobbra egy földútra, tovább követve a 
N 48° 25,744' E 21° 25,166' [GCRUKO+Letérés]
N 48° 25,803' E 21° 25,120' [GCRUKO+Dérföldi-forrás]
N 48° 26,193' E 21° 24,685' [GCRUKO+Mar-lak]
N 48° 26,288' E 21° 24,960' [GCRUKO+Szaru-kő]
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
