Elhelyezés időpontja: 2016.05.22 11:19
Megjelenés időpontja: 2016.06.16 07:11
Utolsó lényeges változás: 2016.06.16 07:11
Utolsó változás: 2020.03.30 00:21
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: skiccpausz
Ládagazda: skiccpausz Nehézség / Terep: 2.5 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 4200 m
Megtalálások száma: 158 + 1 sikertelen + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.5 megtalálás hetente
A COVID-19 koronavírus miatt kialakult járványügyi helyzet miatt, bizonyító erejű képpel megtámogatott, jelszó nélküli logot is elfogadok megtalálásként. A lényeg, hogy nem kell a ládához hozzányúlnod a jelszóért, elég csak egy fotót készíteni a rejtekről, illetve a környezetéről.
A 15 x 10 x 7 cm-es piros tetejű láda a kisebbik sziklacsúcs északi vége alatt, talajszinten, kövek mögött található.
A ládába TravelBug NEM helyezhető.
NFC tag a ládán. Olvasd le a mobiloddal!
További infók az NFC technológiáról itt.
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
A Szaru-kő
2016 májusában a XXXI. Geocaching Fesztivál és Verseny egyik etapjaként kerestük fel ezt a sziklát. Elsőre beleszerettünk a helyszín hangulatába. A Zemplén vadregényességét és "istenhátamögötti" hangulatát sugallja. Ha időtök engedi pihenjetek meg a Zemplén ezen rejtett zugában.
Kőzettani magyarázat a sziklaformára
A krioplanációs formák a pleisztocén jégkorszakok során keletkeztek, jellemzően a hegységek magas övezetében. A fagypont körüli hőmérsékleten a fagyás-olvadás ismétlődésével a felszínre bukkanó alapkőzet repedéseibe behatoló, majd ott megfagyó víz megrepesztette a vulkáni anyagot. A fagy okozta aprózódás eredményeként a hegycsúcsokon és a meredek hegyoldalakon idővel sziklafalak, sziklatornyok preparálódtak ki. A falakról leváló kisebb-nagyobb kőzetdarabok részben a sziklák előterében halmozódtak fel, részben a hegyoldalakon és a völgyek alján alkotnak vékonyabb-vastagabb törmeléktakarót, ún. kőmezőt. Hazánk legszebb krioplanációs formái a Zempléni-hegységben vannak, mivel a tetőrégióban sokfelé előforduló, lemezes szerkezetű andezit kőzet kedvezett a folyamatnak. A legszebb forma együttesek közül a turistaútvonalak érintik például a Sólyom-bércet, az Amádé-sziklákat, a Szkalka-sziklát a Kerek-kőt, a hejcei Sólyom-kőt, a Nagy-Péter mennykőt, az Ember-kőt és a Pengőkőt.
A Zemplénről
A hegységet hivatalosan Zempléni-hegységnek, a földtani irodalomban Tokaji-hegységnek nevezik. Ez utóbbi pontosabbnak tekinthető, mivel a hegység keleti fele található csak Zemplénben, a nyugati Abaúj területére esik, a névadó Zemplén település pedig ma Szlovákiában található.
Az Északi-középhegységhez tartozik. Legmagasabb hegyeként a Nagy-Milicet (895 m) szokták megjelölni. A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs listáján 4 zempléni található.
Vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit, illetve ezek tufája. A vulkánosság fiatalabb, mint az Északi-középhegység többi tagjáé, a miocén korszak végén alakult ki. Leglátványosabban fennmaradt vulkáni tevékenység tanújelét mutató hegye a Kopasz-hegy (Tokaji-hegy). Délkeleti és délnyugati része puha tufa, amelyet vastag lösz borít, ez a Hegyalja nevű híres szőlőtermő vidék.
A múltkori túrán sikerült begyűjteni a Sólyom-kő ládáját, a környéken már csak ez maradt. A hosszabb utat választva sikerült felbicajoznom, óriási élmény volt! Köszönöm a rejtést! És köszönöm Fazék tanácsait a kerékpáros megtaláláshoz :)
A feljutás pont olyan volt ahogy Zerind írta
A ládát alig találtam meg, végül kiderült hogy a legelőször sejtett odú volt a jó rejtek, csak nem voltam elég figyelmes
Lefelé ugyanarra mint felfelé, mert a két gyereket a turistaútnál támasztottam le
Még megvoltak.. :-)
köszi a rejtést, szuper hely!
Próbáltam a sziklagyepre is ügyelni (az előző napi egész napos locsolás nyoma nem igazán látszott, minden nagyon száraz volt)
Elhatároztuk, hogy a 20 km-es túrás láda teljesítése közben kitérünk ide és a Sólyom-kőhöz is. A térképen apró pöttyökkel jelölt ,,úton'' indultunk föl, de elég hamar kiderült, hogy ott a valóságban semmiféle út nincs. De szerencsére az aljnövényzet nagyon ritka, ezért viszont jól járható az erdő, és érdekes volt, hogy néhol milyen mélyre belesüppedtünk az avarba. A csúcsra való feljutáshoz egy jó meredek lejtőn kellett felmászni a végén, ez nem mindenkinek ajánlott, de aki jól bírja az ilyet, annak nem lesz olyan nehéz. Föntről szép a kilátás, és a szikla is tetszett. Aztán egy kényelmesen járható, széles, vízszintes, sima (de kerülő) úton indultunk tovább a Sólyom-kő felé.
Mi is toronyiránt mentünk a sziklához, nem volt egyszerű a csúszós faleveleken. A Sólyom-kőhöz már a kényelmes szerpentines úton mentünk tovább.
Köszönjük a rejtést.
[g:hu+ 2.8.9]
A 20 éves a geocaching.hu - Zemplén (GC20ZE) kör elejére iktattuk be a Szaru-kő (GCRUKO) és a Sólyom-kő (GCOOKO) pontokat ebben a sorrendben. A sárga turistaútról a Mar-laknál tértünk le a kanyargós "útra", majd mikor már láttuk a sziklát alulról, akkor toronyiránt a meredeken mentünk fel. Lefelé találtunk egy kényelmesebbet. Remek hely, szuper rejtés. Nagyon köszönjük.
a kisebbik sziklacsúcs északi vége alatt, talajszinten, kövek mögött található.
N 48° 25,459' E 21° 25,668' [GCRUKO+Parkoló]
sárga jelzésen, amiről kb. 1 km megtétele után térjetek át jobbra egy földútra, tovább követve a 
N 48° 25,744' E 21° 25,166' [GCRUKO+Letérés]
N 48° 25,803' E 21° 25,120' [GCRUKO+Dérföldi-forrás]
N 48° 26,193' E 21° 24,685' [GCRUKO+Mar-lak]
N 48° 26,288' E 21° 24,960' [GCRUKO+Szaru-kő]
Nagy Érdekes Szikla! Ha kedved szottyan még meg is mászhatod, csak ügyelj arra, hogy le ne pottyanj! Ideális sütkérezőpont, egy nyugis helyen!
