4247. A Rinya alsó folyása (GCRINY)
18 (1-16) > >>
18 (1-16) > >>
Az összes képet kérem!
A 19. század végén (II. Katonai Felmérés)
A malom felújítás alatt 1
A malom felújítás alatt 2
Feltámadásra várva
Épült 1810-ben
1920-as felújítás R.G. az akkori tulajdonos, Ratalics Géza
Felújítva a Darányi-terv keretében
Az egyik turbinakamra
Új életre kelve
Belső tér
Az újabb idők emléke: kőjárat helyett hengerszék
A nagy tölgy tavaszelőn
A nagy tölgy tavasszal
Egy másik ent
Függőhíd
Hódok munkája
Az összes képet kérem!
Állapot: kereshető
Szélesség N 45° 59,794'
Hosszúság E 17° 20,856'
Magasság: 110 mHosszúság E 17° 20,856'
Multipontok:
46° 0.382' 17° 21.588' 108m RINY:M 45° 59.794' 17° 20.856' 108m RINY:M2 45° 59.907' 17° 20.311' 108m RINY:M3 45° 59.779' 17° 20.270' 108m RINY:M4Segédpontok:
46° 0.390' 17° 21.608' 110m RINY:M+malom
46° 0.165' 17° 21.730' 110m RINY:M+1. útpont 45° 59.870' 17° 21.093' 110m RINY:M+2.útpont 45° 59.922' 17° 21.028' 110m RINY:M+3.útpont
45° 59.738' 17° 20.303' 106m RINY:M+Hódok 45° 57.400' 17° 20.944' 100m RINY:M+Élő-DrávaKoordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák / Közeli pontok
Megye/ország: Somogy
Elhelyezés időpontja: 2017.03.25 12:00
Megjelenés időpontja: 2017.03.25 15:36
Utolsó lényeges változás: 2025.03.14 18:30
Utolsó változás: 2025.05.27 17:39
Rejtés típusa: Multi geoláda (2H+2V)
Elrejtők: Ajtony & Zerind HUN
Ládagazda: Ajtony
Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 2600 mMegtalálások száma: 86 + 1 sikertelen + 2 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.2 megtalálás hetente
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
-
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
+
túraruházat szükséges
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell
A geoláda megtekinthető a geocaching.com-on is.
A Rinya alsó folyása
A Rinya folyócska Belső-Somogy déli felének (a Rinya-vidéknek) vizeit vezeti a Dráva holtágába, majd azon át a Drávába. A torkolat vadregényes vidékét az óriásfáiról ismert péterhidai legelőnél találhatod. A jelszóhoz az alábbi helyeken található részleteket ebben a sorrendben írd egybe:
1. Matrica a malom turbinakamrájának gerendáján N 46° 0,382' E 17° 21,588'
Nem kell bemenni a malomba! A régi mederben közelítve belépsz a turbinakamrába, és balra nézel2. Főláda (18*11*7 ccm): óriás tölgyfa töve N 45° 59,794' E 17° 20,856'
A fa kidőlése miatt megsemmisült, a jelszórészlet nem szükséges!
3. Geotéglácska a Rinya függőhídjánál, a hídfő betontömbjének tövén borostyánlevelek között N 45° 59,907' E 17° 20,311' Pótjelszó: matrica a hídfőhöz közel a deszka alsó felületén.
4. Valós doboz (6*6*10 ccm) fatörzs üregében a Rinya és az Ó-Dráva egybefolyásánál N 45° 59,779' E 17° 20,270'
A főládába TravelBug helyezhető.
Megközelítés és útpontok
1. A multi első állomása a malom, gondozott pihenőhelyen parkolhatsz N 46° 0,390' E 17° 21,608' 110 m [GCRINY+malom].
Az ezredfordulóra teljes végromlásra jutott, de mára újjáépített vízimalom turbinakamrájának gerendázatán matricát találsz a jelszó első részletével N 46° 0,382' E 17° 21,588' 108 m [GCRINY-1]. Az egykor a Rinyára települt malom alól a vízrendezések lopták ki a vizet.
A homlokzaton lévő eredeti tábla szerint a malom 1810-ben épült, az épület Széchényi Ferenc gróf erdőcsokonyai uradalmához tartozott. A malom részletes leírása az 1814-es birtokösszeíráskor készült, amikor Ferenc gróf a fiai között felosztotta birtokait.
"Épületek: malomház, műhelyszoba az őrlők számára, deszkametsző. A lisztőrlő malom háromkerekű, a deszkametsző pedig egy. A Rinya vize hajtja."
Az 1848-as földreformot követően a malmot molnár iparosok sora birtokolta. A 1869-es leírás szerint a malom alulcsapott vízkerékkel, két hengerszékkel, egy rostával és egy koptatóval üzemelt.
A malmot 1920-ban felújították, és továbbra is, egészen a Rinya eltereléséig jellemzően vízerővel működött, de a rossz hatásfokú alulcsapott vízikerék helyett 2 darab, a 2...3 méteres vízszintkülönbség mellett is kielégítő hatásfokkal üzemelő, jól szabályozható, függőleges tengelyű Francis turbinát szereltek fel. Ezek ma is a turbinakamrákban, de a Rinya 1965-ös teljes elterelése óta szárazon állnak.
A hagyománytisztelő gazdák a közeli vidéken is szaporodó gőzmalmokat mellőzve messziről is Péterhidára hordták az őrletnivalót, mivel a közfelfogás szerint a lassú járású vízimalom köve nem melegíti túl a lisztet, jobb minőséget állít elő.
Az aszályos idők kivédésére időközben a Diesel-meghajtást is lehetővé tevő gépházzal egészítették ki a malmot. A második világháború során Péterhidát is elérte a front, amikor a megszálló bolgár katonák kézigránátköteggel rongálták meg a turbinakamrát.
A malomban 1951 óta nem őröltek lisztet, de az 1982-es műemléki védettséget megkapó malom darálóként még 1991-ig üzemelt.
A védettség nem akadályozta meg a malom fokozatos pusztulását, és amikor a Darány-terv keretében a lokálpatrióták nekifoghattak a felújításnak, a düledező épület egyik-másik falát legelőször is az égerfa-cölöpökre épült alapokig le kellett bontani, majd közel eredeti formában újjáépíteni.
Ez a malom a megmaradt vízkerekes malmokkal szemben különösen értékes ipartörténeti emlék a ritkának számító vízturbinás meghajtása miatt2. Az év legnagyobb részében autózható úton éred el a vasúti kereszteződést, az átkelő előtt út szélén parkolhatsz N 46° 0,165' E 17° 21,730' 110 m [GCRINY+1. útpont].
Egyelőre nagyon rossz állapotú út vezet tovább a magántulajdonban lévő majorig, itt N 45° 59,870' E 17° 21,093' 110 m [GCRINY+2.útpont] jobbra letérve a szántóföld és erdő határán kerüld meg az erdőt, érintve a N 45° 59,922' E 17° 21,028' 110 m [GCRINY+3.útpont] pontot.
Hamarosan a fás legelőre, a csodálatos entek földjére érünk, és csak itt indulj toronyiránt! Az elhanyagolt legelőn a rejtő óriásfa közelében sarjadó szederindák miatt nem mindig könnyű a járás!
A második állomás a 736 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Hazánk legnagyobb tölgyei közé tartozik, él és virul, állapota alapján további erősödése várható [1]. A főláda N 45° 59,794' E 17° 20,856' 108 m [GCRINY-2] ennek tövén lapul. Kérlek, hogy az eredeti helyre rejtsd vissza! Sok lehetséges rejtőhely van itt, de a láda szempontjából nem mind biztonságos. A fa kidőlése miatt megsemmisült, a jelszórészlet nem szükséges!
3. A harmadik állomás a Rinyán átívelő nem mindennapi gyaloghíd N 45° 59,907' E 17° 20,311' 108 m [GCRINY-3]
4. A negyedik állomás N 45° 59,779' E 17° 20,270' 108 m [GCRINY-4] közelében találod a Rinya egykori torkolatát a hódok birodalmának határvidékén A 19. század vízrendezései nyomán csatornázott Rinya új medre itt csatlakozott a Dráva egykori mellékágába, amely holtággá változott, lassanként részlegesen feltöltődött, és a Dráva helyett ma a Rinya vizét vezeti. A 4. pont megközelítése a folyócska partját pár méternyire követő útvonalon a legkönnyebb.
A folyót követve a szorgalmas gátépítő hódok munkájának árulkodó nyomait fedezhetjük fel N 45° 59,738' E 17° 20,303' 106 m [GCRINY+Hódok]
A húsáért (a hódfarok fejedelmi fogásnak számított) és prémjéért folytatott kíméletlen vadászat miatt századokkal ezelőtt kipusztított hódok visszatelepítése nagy erőfeszítések árán sikerült a közeli évtizedekben, de a többnyire semmilyen értéket nem képviselő vízparti gyomfák kirágása felkeltette az elkötelezetten természetvédő vadászkamara figyelmét, és hivatalosan lobbizni kezdtek a hódok vadászhatóvá tételéért (Kapos televízió 2017.03.13-i híradó). Nem is olyan régen még abszurd viccként terjedt: "Védjük a fákat, együnk hódot!"
Rinya-vidék
A Belső-Somogy (4.3. középtáj) déli felét bejárókat meglepetésként éri, hogy Rinya nevű patakkal [2], [3] lépten-nyomon találkoznak. Ennek oka egyrészt, hogy egy másik, az "igazi Rinyától" vízrajzilag független patak (Kis-Rinya, más néven Barcs-Komlósdi-Rinya) is a Drávába folyik Barcsnál. Másrészt az igazi Rinya négy nagyobb mellékágat egyesít, hogy végül Péterhida térségében mint Babócsai-Rinya a vizét a Drávába juttassa. Ezek a mellékágak hivatalosan előnevükben különböznek (Taranyi-, Lábodi-, Segesdi- és Szabási-Rinya), de azok mindegyikét a mellettük lakók közönségesen csak Rinyának ismerik, ráadásul gyakran azok kisebb mellékpatakjait is.
A Rinya 921 négyzetkilométeres vízgyűjtője túlnyomórészt síkvidék, amelynek tengerszint feletti magassága nagyjából 140 m-ről csökken a Dráva völgyének szintjéig. A vízgyűjtő felszínén a Pannon-tavi üledékekre települt folyami homok a jellemző, amelyet az Ős-Duna hagyott hátra.
Alsó folyásánál a vízrendezések és malomcsatornák kialakítása miatt már régóta mesterséges mederben folytatja útját a Dráva felé. A mesterséges medrű folyót Bakházától jó 13 kilométeren át legfeljebb néhányszáz méternyi távolságban követi a Malom-csatorna, amely több helyen is összeköttetésben áll vele.
Az ismétlődő szabályozások Péterhida környékétől kezdve okozták a legnagyobb változásokat*.
Maga a Rinya századokkal ezelőtt Péterhida nyugati szélén folyt déli irányban a falu déli végéig, ezután keleti, majd délkeleti irányt vett, és áttekinthetetlen kanyargások, elágazások, időszakos tavacskák és mocsarak útvesztőjén át Barcs térségében ömlött a Drávába. 1810-ben tehát a híres-nevezetes malom a Rinya akkori fő folyására települt, vagyis a Rinya hajtotta meg a malom járókerekét, a vízhozam döntő része a malom alatt elfolyva haladt Barcs felé. A biztonságos üzemelés érdekében a malomtól kiindulva még egy alvizi csatornát ástak, amely a Hármas-szigetnél folyt az Ó-Drávába.
A Rinya elterelése
Péterhidától északra már századok óta egy árapasztó csatorna indult délnyugati irányba az Ó-Dráva felé. Az újabb vízrendezések során ennek kibővítésével hozták létre a Rinya új medrét, és a régi meder vált a malmot működtető csatornává.
1965 óta ez a Malomcsatorna száraz mélyedés, vízellátását megszüntették.
A Rinya délnyugatra tartó új mederszakasza a Dráva mederrendezései nyomán nem közvetlenül a Drávába csatlakozik. A Dráva elképesztően tekergő meanderezését a kanyarok egy részének átvágásával csökkentették, így Péterhida alatt is erősen kanyargó holtág jött létre. A Rinya vize ma a holtágba érkezik, és ebben a régi Dráva-mederben igyekszik a nagy folyóba. A holtág felső vége már nincs kapcsolatban az élő vízzel, mert a Rinya beömlése előtti szakasza jórészt feltöltődött. A Rinya beömlése után is elég hosszan csak Rinya-medernek számít az egykori Dráva-ág széles ágya, amelyet az alsóbb szakaszán az Ó-Drávának nevezett, szertelenül kanyargó morotvató széles vize tölt ki. Lehet találgatni, hogy meddig Rinya, és honnantól Ó-Dráva. Mi több, a morotvatóból a Rinya vize végül a Fekete-árok nevű keskeny csatornán keresztül jut az élő Drávába N 45° 57,400' E 17° 20,944' 100 m [GCRINY+Élő-Dráva]. A Rinya és Ó-Dráva meder mai találkozási pontjától ez a torkolat légvonalban 4,5 kilométer, de a meder kanyargása miatt 18 kilométert kellene megtenni az Ó-Dráva töltésén, néha nehezen leküzdhető terepen a kanyargós országhatár közvetlen közelében, mindvégig hazai földön.
A Rinya vízjárása
Belső-Somogy viszonylag kiegyenlített időjárása és csapadékviszonyai nyomán a Rinya alsó folyásának vízjárása nem mutat túlzott szélsőségeket.
Átlagos vízhozama 4,5 köbméter/s körüli - szélső esetben nagyjából 0,5 és 45 köbméter/s között változik [4]. Ágaira duzzasztott tavak gyakran füzérszerű sokasága települt.
A Rinya mellékágai mentén az egykor mocsaras részeken a vasgyűjtő baktériumok munkája nyomán gyepvasérc képződött, amelynek rögei a mai termőtalaj alatt rejtőznek. Ez ma csak érdekesség, de a honfoglalás utáni századokban a somogyi gyepvasérc [5] volt eleink fejlett kohászatának alapja.
*Megjegyzés:
Az egykori Péterhida-Barcs szakaszon a vízrendezések alapvető változásokat hoztak. A kanyargós medret helyenként egyenes csatornaszakasszal helyettesítették, máshol újonnan ásott vízgyűjtő árkok kötik össze a régi medret a térség patakjaival, megint máshol a régi medret teljesen felszámolták, míg Barcs közelében a régi meder nyomvonalában már a Kis-Rinya folydogál. A II. Katonai Felmérésen szereplő, részben ma is vizes élőhelyet jelentő nyomvonal a GoogleEarth felvételein még követhető a környezettől elütő növényzet alapján.
Ehhez a multihoz a GC72Y27 és a GC73VBW gocaching.com láda tartozik.
Források
[1] Totoro blogja
[2] Rinya-vidék
[3] Tudnivalók a Rinyáról
[4] A Rinya vízhozamai
[5] A Rinya-vidéki gyepvasérc
A Rinya folyócska Belső-Somogy déli felének (a Rinya-vidéknek) vizeit vezeti a Dráva holtágába, majd azon át a Drávába. A torkolat vadregényes vidékét az óriásfáiról ismert péterhidai legelőnél találhatod. A jelszóhoz az alábbi helyeken található részleteket ebben a sorrendben írd egybe:
1. Matrica a malom turbinakamrájának gerendáján N 46° 0,382' E 17° 21,588'
Nem kell bemenni a malomba! A régi mederben közelítve belépsz a turbinakamrába, és balra nézel2. Főláda (18*11*7 ccm): óriás tölgyfa töve N 45° 59,794' E 17° 20,856'
A fa kidőlése miatt megsemmisült, a jelszórészlet nem szükséges!
3. Geotéglácska a Rinya függőhídjánál, a hídfő betontömbjének tövén borostyánlevelek között N 45° 59,907' E 17° 20,311' Pótjelszó: matrica a hídfőhöz közel a deszka alsó felületén.
4. Valós doboz (6*6*10 ccm) fatörzs üregében a Rinya és az Ó-Dráva egybefolyásánál N 45° 59,779' E 17° 20,270'
A főládába TravelBug helyezhető.Megközelítés és útpontok
1. A multi első állomása a malom, gondozott pihenőhelyen parkolhatsz
N 46° 0,390' E 17° 21,608' 110 m [GCRINY+malom].Az ezredfordulóra teljes végromlásra jutott, de mára újjáépített vízimalom turbinakamrájának gerendázatán matricát találsz a jelszó első részletével
N 46° 0,382' E 17° 21,588' 108 m [GCRINY-1]. Az egykor a Rinyára települt malom alól a vízrendezések lopták ki a vizet.A homlokzaton lévő eredeti tábla szerint a malom 1810-ben épült, az épület Széchényi Ferenc gróf erdőcsokonyai uradalmához tartozott. A malom részletes leírása az 1814-es birtokösszeíráskor készült, amikor Ferenc gróf a fiai között felosztotta birtokait.
"Épületek: malomház, műhelyszoba az őrlők számára, deszkametsző. A lisztőrlő malom háromkerekű, a deszkametsző pedig egy. A Rinya vize hajtja."
Az 1848-as földreformot követően a malmot molnár iparosok sora birtokolta. A 1869-es leírás szerint a malom alulcsapott vízkerékkel, két hengerszékkel, egy rostával és egy koptatóval üzemelt.
A malmot 1920-ban felújították, és továbbra is, egészen a Rinya eltereléséig jellemzően vízerővel működött, de a rossz hatásfokú alulcsapott vízikerék helyett 2 darab, a 2...3 méteres vízszintkülönbség mellett is kielégítő hatásfokkal üzemelő, jól szabályozható, függőleges tengelyű Francis turbinát szereltek fel. Ezek ma is a turbinakamrákban, de a Rinya 1965-ös teljes elterelése óta szárazon állnak.
A hagyománytisztelő gazdák a közeli vidéken is szaporodó gőzmalmokat mellőzve messziről is Péterhidára hordták az őrletnivalót, mivel a közfelfogás szerint a lassú járású vízimalom köve nem melegíti túl a lisztet, jobb minőséget állít elő.
Az aszályos idők kivédésére időközben a Diesel-meghajtást is lehetővé tevő gépházzal egészítették ki a malmot. A második világháború során Péterhidát is elérte a front, amikor a megszálló bolgár katonák kézigránátköteggel rongálták meg a turbinakamrát.
A malomban 1951 óta nem őröltek lisztet, de az 1982-es műemléki védettséget megkapó malom darálóként még 1991-ig üzemelt.
A védettség nem akadályozta meg a malom fokozatos pusztulását, és amikor a Darány-terv keretében a lokálpatrióták nekifoghattak a felújításnak, a düledező épület egyik-másik falát legelőször is az égerfa-cölöpökre épült alapokig le kellett bontani, majd közel eredeti formában újjáépíteni.
Ez a malom a megmaradt vízkerekes malmokkal szemben különösen értékes ipartörténeti emlék a ritkának számító vízturbinás meghajtása miatt2. Az év legnagyobb részében autózható úton éred el a vasúti kereszteződést, az átkelő előtt út szélén parkolhatsz
N 46° 0,165' E 17° 21,730' 110 m [GCRINY+1. útpont].Egyelőre nagyon rossz állapotú út vezet tovább a magántulajdonban lévő majorig, itt
N 45° 59,870' E 17° 21,093' 110 m [GCRINY+2.útpont] jobbra letérve a szántóföld és erdő határán kerüld meg az erdőt, érintve a N 45° 59,922' E 17° 21,028' 110 m [GCRINY+3.útpont] pontot.Hamarosan a fás legelőre, a csodálatos entek földjére érünk, és csak itt indulj toronyiránt! Az elhanyagolt legelőn a rejtő óriásfa közelében sarjadó szederindák miatt nem mindig könnyű a járás!
A második állomás a 736 cm törzskerületű kocsányos tölgy. Hazánk legnagyobb tölgyei közé tartozik, él és virul, állapota alapján további erősödése várható [1]. A főláda
N 45° 59,794' E 17° 20,856' 108 m [GCRINY-2] ennek tövén lapul. Kérlek, hogy az eredeti helyre rejtsd vissza! Sok lehetséges rejtőhely van itt, de a láda szempontjából nem mind biztonságos. A fa kidőlése miatt megsemmisült, a jelszórészlet nem szükséges!3. A harmadik állomás a Rinyán átívelő nem mindennapi gyaloghíd
N 45° 59,907' E 17° 20,311' 108 m [GCRINY-3]4. A negyedik állomás
N 45° 59,779' E 17° 20,270' 108 m [GCRINY-4] közelében találod a Rinya egykori torkolatát a hódok birodalmának határvidékén A 19. század vízrendezései nyomán csatornázott Rinya új medre itt csatlakozott a Dráva egykori mellékágába, amely holtággá változott, lassanként részlegesen feltöltődött, és a Dráva helyett ma a Rinya vizét vezeti. A 4. pont megközelítése a folyócska partját pár méternyire követő útvonalon a legkönnyebb.A folyót követve a szorgalmas gátépítő hódok munkájának árulkodó nyomait fedezhetjük fel
N 45° 59,738' E 17° 20,303' 106 m [GCRINY+Hódok]A húsáért (a hódfarok fejedelmi fogásnak számított) és prémjéért folytatott kíméletlen vadászat miatt századokkal ezelőtt kipusztított hódok visszatelepítése nagy erőfeszítések árán sikerült a közeli évtizedekben, de a többnyire semmilyen értéket nem képviselő vízparti gyomfák kirágása felkeltette az elkötelezetten természetvédő vadászkamara figyelmét, és hivatalosan lobbizni kezdtek a hódok vadászhatóvá tételéért (Kapos televízió 2017.03.13-i híradó). Nem is olyan régen még abszurd viccként terjedt: "Védjük a fákat, együnk hódot!"
Rinya-vidék
A Belső-Somogy (4.3. középtáj) déli felét bejárókat meglepetésként éri, hogy Rinya nevű patakkal [2], [3] lépten-nyomon találkoznak. Ennek oka egyrészt, hogy egy másik, az "igazi Rinyától" vízrajzilag független patak (Kis-Rinya, más néven Barcs-Komlósdi-Rinya) is a Drávába folyik Barcsnál. Másrészt az igazi Rinya négy nagyobb mellékágat egyesít, hogy végül Péterhida térségében mint Babócsai-Rinya a vizét a Drávába juttassa. Ezek a mellékágak hivatalosan előnevükben különböznek (Taranyi-, Lábodi-, Segesdi- és Szabási-Rinya), de azok mindegyikét a mellettük lakók közönségesen csak Rinyának ismerik, ráadásul gyakran azok kisebb mellékpatakjait is.
A Rinya 921 négyzetkilométeres vízgyűjtője túlnyomórészt síkvidék, amelynek tengerszint feletti magassága nagyjából 140 m-ről csökken a Dráva völgyének szintjéig. A vízgyűjtő felszínén a Pannon-tavi üledékekre települt folyami homok a jellemző, amelyet az Ős-Duna hagyott hátra.
Alsó folyásánál a vízrendezések és malomcsatornák kialakítása miatt már régóta mesterséges mederben folytatja útját a Dráva felé. A mesterséges medrű folyót Bakházától jó 13 kilométeren át legfeljebb néhányszáz méternyi távolságban követi a Malom-csatorna, amely több helyen is összeköttetésben áll vele.
Az ismétlődő szabályozások Péterhida környékétől kezdve okozták a legnagyobb változásokat*.
Maga a Rinya századokkal ezelőtt Péterhida nyugati szélén folyt déli irányban a falu déli végéig, ezután keleti, majd délkeleti irányt vett, és áttekinthetetlen kanyargások, elágazások, időszakos tavacskák és mocsarak útvesztőjén át Barcs térségében ömlött a Drávába. 1810-ben tehát a híres-nevezetes malom a Rinya akkori fő folyására települt, vagyis a Rinya hajtotta meg a malom járókerekét, a vízhozam döntő része a malom alatt elfolyva haladt Barcs felé. A biztonságos üzemelés érdekében a malomtól kiindulva még egy alvizi csatornát ástak, amely a Hármas-szigetnél folyt az Ó-Drávába.
A Rinya elterelése
Péterhidától északra már századok óta egy árapasztó csatorna indult délnyugati irányba az Ó-Dráva felé. Az újabb vízrendezések során ennek kibővítésével hozták létre a Rinya új medrét, és a régi meder vált a malmot működtető csatornává.
1965 óta ez a Malomcsatorna száraz mélyedés, vízellátását megszüntették.
A Rinya délnyugatra tartó új mederszakasza a Dráva mederrendezései nyomán nem közvetlenül a Drávába csatlakozik. A Dráva elképesztően tekergő meanderezését a kanyarok egy részének átvágásával csökkentették, így Péterhida alatt is erősen kanyargó holtág jött létre. A Rinya vize ma a holtágba érkezik, és ebben a régi Dráva-mederben igyekszik a nagy folyóba. A holtág felső vége már nincs kapcsolatban az élő vízzel, mert a Rinya beömlése előtti szakasza jórészt feltöltődött. A Rinya beömlése után is elég hosszan csak Rinya-medernek számít az egykori Dráva-ág széles ágya, amelyet az alsóbb szakaszán az Ó-Drávának nevezett, szertelenül kanyargó morotvató széles vize tölt ki. Lehet találgatni, hogy meddig Rinya, és honnantól Ó-Dráva. Mi több, a morotvatóból a Rinya vize végül a Fekete-árok nevű keskeny csatornán keresztül jut az élő Drávába
N 45° 57,400' E 17° 20,944' 100 m [GCRINY+Élő-Dráva]. A Rinya és Ó-Dráva meder mai találkozási pontjától ez a torkolat légvonalban 4,5 kilométer, de a meder kanyargása miatt 18 kilométert kellene megtenni az Ó-Dráva töltésén, néha nehezen leküzdhető terepen a kanyargós országhatár közvetlen közelében, mindvégig hazai földön.A Rinya vízjárása
Belső-Somogy viszonylag kiegyenlített időjárása és csapadékviszonyai nyomán a Rinya alsó folyásának vízjárása nem mutat túlzott szélsőségeket.
Átlagos vízhozama 4,5 köbméter/s körüli - szélső esetben nagyjából 0,5 és 45 köbméter/s között változik [4]. Ágaira duzzasztott tavak gyakran füzérszerű sokasága települt.
A Rinya mellékágai mentén az egykor mocsaras részeken a vasgyűjtő baktériumok munkája nyomán gyepvasérc képződött, amelynek rögei a mai termőtalaj alatt rejtőznek. Ez ma csak érdekesség, de a honfoglalás utáni századokban a somogyi gyepvasérc [5] volt eleink fejlett kohászatának alapja.
*Megjegyzés:
Az egykori Péterhida-Barcs szakaszon a vízrendezések alapvető változásokat hoztak. A kanyargós medret helyenként egyenes csatornaszakasszal helyettesítették, máshol újonnan ásott vízgyűjtő árkok kötik össze a régi medret a térség patakjaival, megint máshol a régi medret teljesen felszámolták, míg Barcs közelében a régi meder nyomvonalában már a Kis-Rinya folydogál. A II. Katonai Felmérésen szereplő, részben ma is vizes élőhelyet jelentő nyomvonal a GoogleEarth felvételein még követhető a környezettől elütő növényzet alapján.
Ehhez a multihoz a GC72Y27 és a GC73VBW gocaching.com láda tartozik.
Források
[1] Totoro blogja
[2] Rinya-vidék
[3] Tudnivalók a Rinyáról
[4] A Rinya vízhozamai
[5] A Rinya-vidéki gyepvasérc
Intelligens logszűrés
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.10]
dzsindzsadzsindzsadzsindzsa!!!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! A malmon kívűl, nem sok látnivaló volt!
Megtaláltam. -tuk. 3-as póttal, átmentünk a hídon. Nagy gyűrődés volt, a rendkívül erős aljnövényzet miatt, és az összefolyás sem látszott.
Köszönöm, hogy megmutattad.
[g:hu+ 2.10.16]
Köszönöm, hogy megmutattad.
[g:hu+ 2.10.16]
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést! [Geoládák v4.5.8]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.8]
[Jóváhagyta: Ajtony, 2025.03.14 18:31]
Újra klassz látnivaló és színvonalas (csak a távoli végeken kissé érthetően magára hagyott) rejtés, ahol ismét NZS-t követem egy-másfél éves késéssel. Most a lányokat is bevontam az utóbbi időkben kitalált kitérősen ingázós ládázásba - barcsi kalandozás után jöttünk ide tovább.
A malomnál megcsodáltuk a szokatlan turbinás megoldást, aminek működését nem is igazán értem a látott formában - biztos hiányoznak már innen fontos elemek, ami világossá tennék. Innen kiautóztunk a vasúti átkelőig, és utólag akár tovább is mehettünk volna, mert a rögtön az elején riasztó, de azért még leküzdhető sártócsáknál súlyosabb később sem volt. A túra érdemi része fáslegelővel, függőhíddal, patakparttal igazi geokaland! Nagy várakozással közelítettük a nevezetes fát, melyről még fel is olvastam lelkesítőleg a lányoknak telefonról, hogy milyen nagy, és hogy "él és virul", mikor a helyszínen már csak a láthatóan nem tegnap kidőlt romjait találtuk (és még a doboz szilánkjait is) - de így is mutatja a méreteket, hogy a törzs csonkjában táborozni lehetne. A veszteséghez képest apróság, hogy a leírás nem követte ezt pontosan (a telefonomon akkor az állomás kihagyásáról szóló megjegyzés sem látszott). A függőhíd buli (tavaly nyáron Lentinél a Kerka hasonló hídjánál is voltam) - átmentünk-visszajöttünk, és emlékeztünk a nyári sátoraljaújhelyi élményre a nagy testvérnél. Itt a pótlejszó működött, a tégla minimum elbújt. Az utolsó pont volt az egyetlen, ahol ténylegesen pontos GPS-mérésre lett volna szükség, de sajnos épp addigra merült le (és természetesen nem hoztam a kocsiból tartalék elemet). Ráadásul itt a térerő is hosszú időre elveszett a rejtői segítség felé, így bár itt akár meg is lehet a doboz, nekem nem sikerült megtalálni - de legalább jól bejártam a nevezetes torkolat környékét. Bár itt már nem könnyű a terep - a végén zűrössé váló partról vadcsapáson behatoltunk az erdőbe. Ijesztő pengedrótos műszaki zárat is találtunk, amiről először azt hittem, vadkerítés, de aztán rájöttem, hogy inkább országhatár lehet.
Összességében jó kaland volt, és meg is maradt egyetlen találatnak, mert a sötétedéssel Vízvárt már nem erőltettük. Köszönöm a rejtő telefonos segítségét és az elfogadást.
[Jóváhagyta: Ajtony, 2025.03.14 18:31]
Újra klassz látnivaló és színvonalas (csak a távoli végeken kissé érthetően magára hagyott) rejtés, ahol ismét NZS-t követem egy-másfél éves késéssel. Most a lányokat is bevontam az utóbbi időkben kitalált kitérősen ingázós ládázásba - barcsi kalandozás után jöttünk ide tovább.
A malomnál megcsodáltuk a szokatlan turbinás megoldást, aminek működését nem is igazán értem a látott formában - biztos hiányoznak már innen fontos elemek, ami világossá tennék. Innen kiautóztunk a vasúti átkelőig, és utólag akár tovább is mehettünk volna, mert a rögtön az elején riasztó, de azért még leküzdhető sártócsáknál súlyosabb később sem volt. A túra érdemi része fáslegelővel, függőhíddal, patakparttal igazi geokaland! Nagy várakozással közelítettük a nevezetes fát, melyről még fel is olvastam lelkesítőleg a lányoknak telefonról, hogy milyen nagy, és hogy "él és virul", mikor a helyszínen már csak a láthatóan nem tegnap kidőlt romjait találtuk (és még a doboz szilánkjait is) - de így is mutatja a méreteket, hogy a törzs csonkjában táborozni lehetne. A veszteséghez képest apróság, hogy a leírás nem követte ezt pontosan (a telefonomon akkor az állomás kihagyásáról szóló megjegyzés sem látszott). A függőhíd buli (tavaly nyáron Lentinél a Kerka hasonló hídjánál is voltam) - átmentünk-visszajöttünk, és emlékeztünk a nyári sátoraljaújhelyi élményre a nagy testvérnél. Itt a pótlejszó működött, a tégla minimum elbújt. Az utolsó pont volt az egyetlen, ahol ténylegesen pontos GPS-mérésre lett volna szükség, de sajnos épp addigra merült le (és természetesen nem hoztam a kocsiból tartalék elemet). Ráadásul itt a térerő is hosszú időre elveszett a rejtői segítség felé, így bár itt akár meg is lehet a doboz, nekem nem sikerült megtalálni - de legalább jól bejártam a nevezetes torkolat környékét. Bár itt már nem könnyű a terep - a végén zűrössé váló partról vadcsapáson behatoltunk az erdőbe. Ijesztő pengedrótos műszaki zárat is találtunk, amiről először azt hittem, vadkerítés, de aztán rájöttem, hogy inkább országhatár lehet.
Összességében jó kaland volt, és meg is maradt egyetlen találatnak, mert a sötétedéssel Vízvárt már nem erőltettük. Köszönöm a rejtő telefonos segítségét és az elfogadást.
A hétvége legküzdelmesebb pontja volt.
Nem volt tervben ez a multi, de úgy alakult, hogy mégis erre kanyarodtunk.
A pontok nem voltak benne a GPS-ben, de pozitív hozzáállás (micsoda duplázások vannak ebben a szóban) az volt. A terepet látva aztán mégis bepötyögtem a koordinátákat biztos, ami biztos.
Az első pont "ujjgyakorlat" volt. A malom már felújított állapotban pompázik, a közeli kúria még romokban. A hátsó részre is bebátorkodtam, amit egy jó nagy macska őriz. A katonai objektumig elsétáltunk, majd elolvastuk a leírást, és a segédpontok mentén haladtunk. A szép ligetes, fás terület nagyon szépen pompázott, de nem találtuk a hatalmas fához a letérőt. Forgattuk a fejünket, hogy hátha megtaláljuk a többi közül kimagasodva a 736 cm törzskerületű kocsányos tölgyet, de nem. Egy ösvényt csak találtunk, és egy ideig jónak is tűnt, de végül zsákutca volt. Visszamentünk az erdő szélére újabb lehetőség után kutatva. Néhány fájó lépés után egy keskeny csapáson végül a fához értünk, ami darabokban van. A nyomokból úgy láttuk, hogy villám csaphatott bele, mert a közepe megégett. A környezetét nagyon benőtték a szúrós növények, így nehéz volt lefényképezni. A dobozt viszont nem találtuk meg, pedig sokáig keresgéltük.
A 3. ponton, a függőhídon remek móka volt átmenni, bohóckodni. Itt elmentem a híd alá, és az alternatív jelszót olvastam le. Az összefolyásig itt-ott megint küzdeni kellett az elemekkel, de az ottani doboz a remek rejtekben hamar előkerült.
Közben rengeteg élménnyel gazdagodtunk. [Geoládák v4.1.2]
[Jóváhagyta: Ajtony, 2023.10.23 16:00]
Köszönjük.
Nem volt tervben ez a multi, de úgy alakult, hogy mégis erre kanyarodtunk.
A pontok nem voltak benne a GPS-ben, de pozitív hozzáállás (micsoda duplázások vannak ebben a szóban) az volt. A terepet látva aztán mégis bepötyögtem a koordinátákat biztos, ami biztos.
Az első pont "ujjgyakorlat" volt. A malom már felújított állapotban pompázik, a közeli kúria még romokban. A hátsó részre is bebátorkodtam, amit egy jó nagy macska őriz. A katonai objektumig elsétáltunk, majd elolvastuk a leírást, és a segédpontok mentén haladtunk. A szép ligetes, fás terület nagyon szépen pompázott, de nem találtuk a hatalmas fához a letérőt. Forgattuk a fejünket, hogy hátha megtaláljuk a többi közül kimagasodva a 736 cm törzskerületű kocsányos tölgyet, de nem. Egy ösvényt csak találtunk, és egy ideig jónak is tűnt, de végül zsákutca volt. Visszamentünk az erdő szélére újabb lehetőség után kutatva. Néhány fájó lépés után egy keskeny csapáson végül a fához értünk, ami darabokban van. A nyomokból úgy láttuk, hogy villám csaphatott bele, mert a közepe megégett. A környezetét nagyon benőtték a szúrós növények, így nehéz volt lefényképezni. A dobozt viszont nem találtuk meg, pedig sokáig keresgéltük.
A 3. ponton, a függőhídon remek móka volt átmenni, bohóckodni. Itt elmentem a híd alá, és az alternatív jelszót olvastam le. Az összefolyásig itt-ott megint küzdeni kellett az elemekkel, de az ottani doboz a remek rejtekben hamar előkerült.
Közben rengeteg élménnyel gazdagodtunk. [Geoládák v4.1.2]
[Jóváhagyta: Ajtony, 2023.10.23 16:00]
Köszönjük.
Két pontot sikerült megtalálnunk: a malmot és a függőhidat. Mindkettő tetszett, a függőhíd különösen lenyűgöző volt a dzsungelszerű patakparti környezetben. A jelszódarabok is meglettek ezen a két ponton, de a fákat nem sikerült megközelítenünk. Pedig a fáslegelőn több irányból is türelmesen próbálkoztunk, és a szederrel még csak megküzdöttünk volna, de volt ott mindenféle más bokor, fa, amik olyan sűrű védőfalat alkottak, hogy látni sem láthattuk a fát, pedig a gps szerint 40-50 méterre voltunk tőle. A patakpart sem volt végig járható, ott 100 méterre sikerült megközelítenünk a pontot (tehát ezt a fát sem láttuk). Ezzel együtt nagyon tetszett a környezet, úgyhogy szívesen vissza fogunk jönni ide más évszakban, hátha többet láthatunk. Köszönjük a rejtést, igazán nagyszerű, eldugott és különleges helyet láthattunk!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! Egész a volt határőr laktanyáig bementem kocsival, majd onnan gyalog. A szántóföld melletti út csupa sár volt, így az első párszáz méter kínkeservesen telt. Mikor elértem a legelőig, onnan már minden rendben ment, leszámítva, hogy a 2. ponton az óriás fánál a ládát nem találtam. A 4. pontnál a gyodát nem értettem, mert mellette simán el lehet sétálni, ahogy erre a nyomokból ítélve az állatok is rájöttek.
Szeretem az ilyen "geokessing nélkül soha" helyeket.
A jelszőrészlet tekintetében köszönöm a rejtő segítségét, úgy pláne, hogy utólag vettem észre, hogy a segítségkérő emailembe véletlenül irreleváns fényképeket csatoltam, mint bizonyíték...
James [Geoládák v3.12.10]
Szeretem az ilyen "geokessing nélkül soha" helyeket.
A jelszőrészlet tekintetében köszönöm a rejtő segítségét, úgy pláne, hogy utólag vettem észre, hogy a segítségkérő emailembe véletlenül irreleváns fényképeket csatoltam, mint bizonyíték...
James [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]
Vizvári látogatás keretében. Élmények kavalkádja. sár, szeder, malom, fák, függőhíd, torkolat, fás legelő. Nagyszerű hely, tavaly már jártunk az első kettő pontnál, de akkor is hatalmas esőt kaptunk.
Köszi szépen a lehetőséget.
Köszi szépen a lehetőséget.
A második ponton csak egy irányból lehet átjutni a a dzsungelen. Ahogy a rétre értek rögtön balra és egyenesen amig a láda vonalába nem értek. Én próbálkoztam a tisztás felől is, de a harmadik nekifutásra úgy megszúrt egy szederinda, hogy percekig csepegett a fejtetőmről a vér... Vigyázzatok. A többi pont rendben van. Köszi a lehetőséget! [Geoládák v3.12.10]
Köszönjük a rejtést.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]
Köszönöm,kalandos túra volt mikor megláttam a nátódrótot egy pillanatra megtorpantam, de aztán elfogyott megkerültem, és minden rendben lett
Köszönet a rejtésért!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.5]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
Kalandos volt. :D Este fejlámpával a 2. ládához izgalmas volt az odajutás. Sajnos először nem találtuk a ládát és ezért a ládagazda segítségét kértük, akinek ezúton is köszönjük a segítséget! Aztán ezután jött a fordulat! Miközben kifelé küzdöttük magunkat, egyszer csak a legnagyobb bozótban a fejlámpa fénye megvilágította a ládát. Valószínűleg egy vad túrhatta ki a fa üregéből és vitte el magával messzebbre. Természetesen visszavittük a helyére, szóval keressétek bátran! :)
Kalandos volt. :D Este fejlámpával a 2. ládához izgalmas volt az odajutás. Sajnos először nem találtuk a ládát és ezért a ládagazda segítségét kértük, akinek ezúton is köszönjük a segítséget! Aztán ezután jött a fordulat! Miközben kifelé küzdöttük magunkat, egyszer csak a legnagyobb bozótban a fejlámpa fénye megvilágította a ládát. Valószínűleg egy vad túrhatta ki a fa üregéből és vitte el magával messzebbre. Természetesen visszavittük a helyére, szóval keressétek bátran! :)
Köszönöm szépen a rejtés. Sajnos Én a 2. ponton a ládát nem találtam meg. Köszönet a Ládagazdának a segítségért. A 2. pontra haladva nem érdemes bemenni az erdőbe, hanem egy kicsit kerülve az úton, a legelő felől támadni a pontot, mert így kevesebb a bozót.
Végigjártuk. Minden pontját "könnyedén" megtaláltuk.
Persze még nehezítésképpen jó nagy esőzés után jöttünk. Katonai kétéltű jármű hiányában gumicsizma segítségével gyalogoltuk le a pontokat.
Persze még nehezítésképpen jó nagy esőzés után jöttünk. Katonai kétéltű jármű hiányában gumicsizma segítségével gyalogoltuk le a pontokat.
TFTC!
Dráva mentén jártunk
Nem rinyáltunk és ha nem is könnyen de meglett minden pont:)
[Geoládák v3.12.2]
Dráva mentén jártunk
Nem rinyáltunk és ha nem is könnyen de meglett minden pont:)
[Geoládák v3.12.2]
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.11.3]
Köszönöm a segítséget!
Az első pontot találtuk meg. [Geoládák v3.11.3]
Az első pontot találtuk meg. [Geoládák v3.11.3]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (89 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amit bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.