A helyszín:
Egyik, mondhatni a világon egyedülállóan ritka képződményünk az atkári periglaciális talaj, amelynek forma-, és színvilágában különlegeset alkotott a természet.
A szelvény anyagának fő összetevői: finoman porló fehér mész, vörös agyag, sárga agyagos vályog és szürke nehéz agyag. A vörös agyagos talajanyag a Pliocén kor meleg, nedves időszakában képződött, eltemetett talaj maradványa. Ez a vörös talajanyag igen intenzív állati fúró és keverő tevékenység által került a mélyebb rétegekbe. A mész csak később került ezekbe a mélyebben húzódó rétegekbe a területre hullott meszes löszből való kilúgzás útján. Az atkári képződmény egyedisége a helyszínen is jól megfigyelhető nehéz agyagréteggel magyarázható. Ez nemcsak a mész felette történő felhalmozódásához, hanem az agyagréteg fölötti talajanyagnak a gyakori vízzel való telítettségéhez is vezetett. A Pleisztocén kor fagyási és olvadási folyamatai az egyes rétegek és a járatkitöltések megszakadásához, gyúródásához és keveredéséhez vezettek. A melegebb időszakokban a felengedett, vízzel telített anyagban a keményebb konzisztenciájú illetve nagyobb térfogattömegű anyagok, a rájuk nehezedő felsőbb rétegek nyomása alatt deformálódtak, kenődtek, létrehozva a hullámos, cseppszerű és csóvás formákat. A nagyobb nedvességtartalmú, plasztikus, meszes anyag a felsőbb rétegek terhelése alatt hozta létre a felszökésszerű csúcsosabb hullámokat. Ezek a folyamatok hosszú időszakon keresztül, több periódusban zajlottak és alakították ki a színekben és formákban gazdag, igen ritka természeti jelenséget.
Az atkári szelvényhez hasonló felépítésű és rendkívüli formagazdagságot mutató szelvényt sem az irodalmi adatok között, sem a témával foglalkozó szakemberek terepi megfigyelései során nem találtak, ezért a képződmény különleges és egyedi jelenségnek tekinthető. ÓVJUK!!!
A szakmai körökben egyöntetűen védettnek tekintett természeti érték közvetlen szomszédja sokáig egy szeméttelep volt. Szerencsére rekultivációjával a szelvény környéke is új 'köntöst' kapott. egy mini tanösvény formájában (talán az ország legrövidebb tanösvénye címre is pályázhatna). Mindez fából és úgy, hogy magát a szelvényt immáron csak erről az ácsolt és fedett ösvényről lehet megszemlélni.
Megközelítés:
A szelvény megközelíthetősége is jelentősen javult: nem az országút szélén kell parkolni és nem is a szántóföld szélén haladva kell a szelvényt megközelíteni. Az M3-as autópálya Gyöngyös-nyugat, Hort leágazásától indul Atkár felé az út. Erről ágazik le egy rozsdás, kissé megviselt, nyitott sorompónál ( N 47° 42,513' E 19° 52,812' [GCATKR+letérő]) az immáron kocsival is járható út a tanösvény felé. A sorompó és a tanösvény kezdőpontja ( N 47° 42,431' E 19° 52,726' [GCATKR+tanösvény]) közti mintegy 200 méteren szinte akárhol lehet parkolni, a maradék részen pedig sétálni.
Rejtés:
A láda a pallók alatt keresendő, könnyen elérhetően. A lépcsőtől számított második oszlop magasságában, a szelvény felőli oldalon érdemes benyúlni (a gerenda tetején lenne a helye).
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.0]
Hamarabb jött a pótjelszó szembe, mint a láda, de mindkettő meglett. Bár meg kell hagyni, hogy az itteni jó agyagos talaj instant rátapadt a cipőmre - az esős idő miatt nedves volt - amíg a ládáért leléptem a pallókról.
Köszi a lehetőséget!
Meglett! Köszi a rejtést!
Sajnos a helyszín már nem olyan mint a képeken, sokkal elhanyagoltabb. Kár lenne érte ha az enyészeté lenne. Igaz otlétemkor éppen a bekötőút mellett vágták a füvet.