Rejtés

Két valódi láda egy-egy jelszórészlettel. Mindkét ponton egy 10*16*6 cm-es 0,67 literes zöld fedeles, hagyományos konyhai műanyag dobozt kell keresni. Jelszóképzés: a két jelszórészlet egybeírva.

Az első pont - ahol leginkább összeszűkül a völgy - jobbra fent áthajló sziklafal alatt, annak tövében, kövek mögött avarral fedve keresd: N 47° 12,550'" E 17° 46,310' A kő és sziklafal közé tedd vissza, követ ne tegyél rá, avarral takard be!
A második pont az eresz jobb felén kissé feljebb a sziklafalban lévő üregben egy beékelődött kő mögött van: N 47° 12,702'" E 17° 46,320' Óvatosan tedd vissza a beékelődött kő mögé, a doboz legyen vízszintes, mert élével visszarakva jobban lecsúszik, követ ne tegyél rá!

A szurdokban NEM tökéletes a műholdvétel, amennyiben nem találod, tölts fel fotókat!

---

A ládába TravelBug NEM helyezhető.

---

A láda része a Bakonyi Barlangolások GCCAVE névre hallgató 22 megtalálandó rejtést magában foglaló ládasorozatnak!

Megközelítés és parkolás

Közvetlen buszjárattal Veszprémből és Herendről közelíthető meg. Aki busszal érkezik Veszprém felől, annak a legelső buszmegállóban kell leszállni Hárskút legelején és pár métert visszafelé sétálva a Rózsafa utcában Ény felé tartani a piros sáv jelzésen.

Autóval Márkóról és Lókútról műúton valamint Pénzesgyőr felől földúton közelíthető meg. Utóbbi kettő útvonal télen nem mindig járható! Pénzesgyőr felől pedig csak terepjáróval javasolt a közlekedés! Bár szívem szerint itt csak kerékpárral engedném... Autóval érkezők ugyanott forduljanak be a Rózsafa utcába, majd haladjanak egyenesen az ajánlott parkolóig.  N 47° 11,326' E 17° 47,608' 475 m [GCELVB+parkoló] Eddig személygépkocsival is nyugodtan el lehet jönni, bár az utolsó pár száz méter kátyús, de még aszfaltos. A szennyvízátemelő előtt találunk helyet, de még korábban a falu szélénél a házak előtt is parkolhatunk. Én is így szoktam tenni, tágítsuk ki a tüdőnket kihasználva a remek bakonyi levegőt! Alternatív kiindulási pont lehet a közeli Hudi tanya is.

Utunkat immár gyalogosan folytatva kövessük, vagy a későbbiekben inkább ne kövessük a a piros sáv jelzést, mert általában kimondottan sáros a szekérút nyomvonala. Helyette inkább "harántoljunk" kissé fel a völgy jobb oldalába és a füves réten sétáljunk továbbra is Ény felé. Útelágazáshoz érünk, itt az eddig követett jelzés elfordul és a Hajag tömbje felé kanyarodik.  N 47° 11,793' E 17° 46,950' 465 m [GCELVB+1elágazás] Mi azonban továbbra is egyenesen haladjunk, immár a a piros négyszög jelzésen. Mielőtt elfordul utunk balra és kiérnénk a Németh tanyához ahol a patak keresztezi az utunkat térjünk be az erdőbe jobbra.  N 47° 12,180' E 17° 46,559' 440 m [GCELVB+2elágazás] Figyelmesen szemlélődve kövessük a piros tanösvény és a kék tanösvény jelzéseit. Ha le-le térünk róluk, nem kell pánikba esni, mindvégig a patak medrét követve elérjük a Kőszorost.  N 47° 12,417' E 17° 46,439' 440 m [GCELVB+szurdok kezdete] A Kőszoroshoz érve a legszebb útvonalat akkor járhatjuk be, ha közvetlenül a patakmederben, illetve mellette, azt többször keresztezve haladunk. Az első pont  N 47° 12,550' E 17° 46,310' 430 m [GCELVB-1] közelébe érve mindkét oldalt sziklássá válik a terep. Továbbhaladva lefelé kiszélesedik a völgy, balra 3 forrás fakad alig észrevehetően  N 47° 12,589' E 17° 46,288' 425 m [GCELVB+forrás] és egy kis erdei pihenőhely tűnik fel a legnagyobb meglepetésre. Balkéz felé egy nagyobb és egy kisebb mellékvölgy mellett haladunk el. Még lejjebb ismét beszűkül a völgy, jobbra "komoly" sziklafal tornyosul, benne a Kőszorosi-eresz, még lejjebb pedig a völgytalp felett 4-5 méter magasan a Kőszorosi-hasadékbarlang (leírásukat lásd lejjebb).  N 47° 12,702' E 17° 46,320' 420 m [GCELVB-2] Figyelem, Magyarországon minden barlang védett! A láda nem a barlangban van!

A szurdokban nagyon körültekintően közlekedjünk, sziklás a terep, sok a kisebb-nagyobb kő. Több szakaszán is víz van a mederben és helyenként kimondottan sok a bedőlt fa! A terep nehézsége a szurdokos szakaszra utal.

Kőszoros

További szinonimái: Öregfolyás szurdoka, Öreg-séd szurdoka, Kőszoros-völgy.
Keletkezése szerint epigenetikus-antecedens szurdoknak tekinthetjük, ez azt jelenti, hogy a völgy egy szakaszán végbemenő kiemelkedéssel a völgy mélyülése - vízfolyásának eróziója következtében - lépést tart, a fedőüledékeket átfűrészeli, a völgyképződés a fekü karbonátos kőzetben folytatódik. A folyamat eredményeként szurdokos völgyszakasz képződik.
Hamis a régebbi téves nézet, miszerint a bakonyi szurdokok többek között egykori barlangok felszakadásával jöttek létre. A szurdokok barlangi eredete azonban nem csak azért zárható ki, mert ezen völgyek átöröklődéses eredetűek, hanem azért is, mert az aprólékosan feldarabolódott hegységben a vízfolyások többségének csak kicsi vízgyűjtője alakulhatott ki. A kicsi vízgyűjtőjű vízfolyások nem alakíthattak ki olyan több km hosszúságú barlangokat, amiket a szurdokok hossza alapján várni lehetne. A szurdokok morfológiája sem támasztja alá ezt az elgondolást, hiányoznak a sziklahidak, a víznyelő töbrök, vagy a hajdani víznyelők maradványai.
Az Öregfolyás (Öreg-séd) valamikor állandó vizű patak volt, mára időszakos vízfolyássá vált. Megmaradnak azonban a patakmederben olyan pocsolyák, nedves részek, valamint a patak melletti vizenyős területek, melyek biztosítják egyes vízi állatfajok fennmaradását, ilyen szakaszok vannak a szurdokban is. Ezenkívül a szurdok középső részén, a bal (Ny-i) oldalán, a sziklás hegyoldal tövében három ponton is forrásvíz fakad, s inkább szivárogva, mint folyva tart a völgytalpi mederbe; innen ered az eddig követett csermely, ezért csaknem állandó a vízfolyás. Ismét elértük tehát a mészkő-agyag határt, s azt is megtudtuk, miért nem szivárog be ezen a rövid szakaszon, a meder fenekén a víz: alatta vízzáró agyag húzódik meg. A fakadások előtt 3-4 m-el likacsos, üreges, forrásmészkő anyagú tömbök, tuskók sora húzódik. Rajtuk télen is szép zöld növények tenyésznek, mivel a forrásvíz hőmérséklete hazánkban, mint minden forrásé 11-12 fok körül van, s a fakadó víz csak nagyobb távolságban hűl fagypont alá. A Bakony - nem felszíni karsztosodás során képződött - barlangjai elsősorban a völgyoldalakban csoportosulnak, így van ez az Öregfolyás völgyével is.

Kőszorosi-eresz: a meredek sziklás oldalakban, sziklafalakban tárul elénk a már többször látott Zirci Mészkő szinte teljes rétegsora. A tömör, vastagpados kőzetben egy vékony, laza, könnyen szétfagyó, mészkőgumós réteg látható. Ennek mentén szakadtak le a repedésekkel, kőzetrésekkel átjárt, alámosott mészkőrétegek, míg a fölötte települő tömör, erősebb mészkő ereszként nyúlik ki. A leomlott darabokat a víz apránként elhordta és most állva is elférünk az eresz alatt. A kifagyásnak szerepe volt az eresz kialakulásában is.

Kőszorosi-hasadékbarlang: a törések nem mindig okoznak jelentős függőleges elmozdulást. Az eresztől néhány lépésre látható törés két oldalán a már említett gumós mészkő réteg csaknem ugyanabban a szintben van. Itt a törés egy szakaszán, ahol a mészkő erősen összetöredezett, hasadék alakult ki. A kőzetdarabkákat az átáramló víz elmozdította, részben feloldotta, közben oldással a hasadék falát is tágította. Ennek nyomai ma is láthatók a hasadék hegy felőli oldalán, míg a völgy felőli oldalon a hasadékot kifagyás is tágította, egyúttal az oldási nyomokat is eltüntetve. A hasadék hossza kb. 5 méter.

Hárskút

A Bakony és a Dunántúl legmagasabban fekvő települése, átlagos tengerszint feletti magassága 499,5-520 méter között van. Veszprémtől északnyugatra található az Északi-Bakonyban a róla elnevezett fennsíkon. Veszprémtől 18 km-re, Zirctől 12 km-re fekszik közúton. A falu szerkezete olyan, mintha három zsákfalu összenövéséből jött volna létre. Hárskút számos természeti kincset rejt magában: ilyen például az országban csak néhány helyen fellelhető medvefül, vagy cifra kankalin. A mai Hárskút két pusztából jött létre Gyertyánkútból és Hárságypusztából 1956. július 1-én. A két apró település fokozatosan jött létre a XVIII-XIX. században. Német ajkú telepesek vándoroltak ide, akik főként mész- és hamuzsírégetéssel foglalkoztak, valamint makkoltató sertéstartásból, fakitermelésből éltek. Hárságypusztának 1820-ban már saját iskolája volt. Gyertyánkút 1780 körül keletkezett, 1804-ben került először említésre, utalva a gyertyánfára és a bővizű forrásokra.

A Hajag-hegycsoport és a Hárskúti-(fedett karszt) fennsík

A Séd, a Gella és a Gerence patakok völgyei között helyezkedik el a Hajag-Papod mészkő és dolomit anyagú hegycsoportja, amelynek a 400 m fölé emelkedő részét tekinthetjük a Hárskúti-fennsíknak. A fennsík két részre osztható: egy külső és egy belső területre. A kettő között a határ a belsőn egységesen kifejlődött lösztakaró elvégződése, amelyet kb. az 500 m-es szintvonal jelöl ki. A lösz elvégződésének határát az erdőhatár is követi, mivel a lösz nélküli területeken erdőgazdálkodás folyik. A külső területen a karbonátos kőzetek többnyire a felszínre bukkannak. A meredek oldalú völgyekkel, árkokkal felszabdalt térszínből közel sík tetejű sasbércek különülnek el. A belső területet az említett sasbércek fogják közre, bár a sasbércek pl. délen és északon hiányoznak, ill. alacsonyabbak. A fennsíkon különböző korú mészkövek - a triásztól az eocénig az egyes földtani korok mészkövei (főleg kréta korúak) képviselve vannak - foltokban és különböző magasságokban települtek. A mészkövet a központi területen laza anyagok borítják: a völgyek által még fel nem darabolt térszíneken kavicstakaró foszlányok és lepelszerűen a lösz az utóbbi mindössze 1-2 m vastagságban. A lösz a csapadékbeszivárgás és az áthalmozás során vályogosodott. A vizsgálatok szerint lefelé agyagtartalma nő, ill. ott magas az agyagtartalom, ahol a felszínen a legtöbb víz folyik A központi terület felszínét az innen induló vízfolyások elsősorban az Öregfolyás és a Gerence déli ága - feldarabolták. Az Öregfolyás esetében figyelhető meg, hogy az erózió lefékeződött, mivel a völgytalp a fennsík külső zónájában elérte a magasabb helyzetű kemény mészkövet. így az Öregfolyás vízgyűjtőjén kicsi esésű, lankás oldalú, széles, tál alakú völgyek váltakoznak széles hátakkal. Általában a relief itt kicsi. A laza anyagok megmaradásának itt és még néhány más hasonló jellegű területen van meg a lehetősége a fennsík központi részén. A fennsík összességében fedett karszt, ahol a karsztosodás igen változatos kifejlődésű, attól függően, mennyire pusztult le, ill. vékonyodott ki a kavics és a lösz. Az évi átlag csapadékmennyiség: 750-800 mm között változik.

Tanösvények a környéken

Pangea Tanösvény
A Pangea Egyesület önkéntesei által létrehozott 16,5 km hosszú, 27 bemutatóhelyből álló tanösvény Pénzesgyőr és Hárskút között.
A kék tanösvény jelzést követve járható végig.
Bemutatja a terület 200 millió éves múltjának emlékeit és a botanikai értékekben gazdag élővilágát. A túrához az oktatóházban vezetőfüzetet adnak. Az oktatóház címe: Pénzesgyőr, Béke u., Pénzesgyőr-Hárskút közti terület 57. Breuer László Oktatóközpont N47° 14.156'" E17° 47.042'"

Ráktanya Tanösvény
A Ráktanya tanösvény 10,4 km hosszú, de csillagtúra jelleggel kisebb szakaszokban is bejárható. 15 db bemutatóhelyet vonultat fel. A piros tanösvény jelzést követve járható végig. A környék bővelkedik látnivalókban: sziklaormok, barlangok, víznyelők tarkítják az utat, de az állat- és növényvilág szépségeit is megleshetjük. Ami mégis kiemelkedő ezen a tanösvényen, hogy saját szemünkkel, természetes lelőhelyükön csodálhatunk meg mészkőbe zárt, ősi - elsősorban kréta-kori - leleteket.

A mi úticélunkként is szolgáló Kőszorosban a két tanösvény közös vonalon halad, de még így is igen nehéz követni a megkopott jelzéseket.

A bakonyi tanyákról

A tanyás településszerkezet inkább az Alföld sajátja, a Bakonyra nem jellemző, kivéve a szentgáli határt, amely történelmi okokból (királyi adomány) nagyobb területű volt, mint a veszprémi. Északtól délre mintegy 40 km hosszan húzódott, északon ma is csaknem Bakonybélig ér ...



Végezetül a környék turistaútjainak kaotikus helyzetéről itt P+ turistaút lezárása és itt Dunántúli Piros túraútvonal egy szakaszának lezárása
olvashatunk. (Csak egy vélemény - mint magánember: hogyan fordulhatott elő hogy bárki lekerítsen 400 ha-t és az ott futó turistautat és tanösvényt előzetes tájékoztatás nélkül lekerítse, a vadak évszázados közlekedési útvonalait elvágja? Ha már megtörtént, nem sopánkodni kellene, hanem egyelőre a kerítésnek megfelelően új utakat kijelölni. Még is csak vicc, hogy a Bakony szívében egy fontos korridort hagyunk megszűnni!)

Felhasznált források: vehir.hu, wikipedia, kirandulo.blog.hu, Balatonfelvidéki Nemzeti Park

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok a P1-hez Tibi1983-nak!