A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
Székesfehérvár megközelíthető autóval a 7-es, az M7-es, 8-as, 63-as úton, busszal Budapest, Veszprém és Sárbogárd felől, vonattal Budapest, Veszprém, Pusztaszabolcs, Sárbogárd és a Balaton irányából.
A megközelítést leginkább biciklivel ajánljuk a biciklis pihenőhelyig, tehát a láda első pontjáig. Itt az egyik biciklitárolóban hagyjuk a biciklinket és gyalog kezdjünk neki a multinak.
A multi autóval is könnyen megközelíthető. A biciklis pihenőhely mellett nemrég épült meg egy ingyenes parkoló, ezt ajánljuk, csak navigálj az első pontig és oda fogsz jutni.
A multit meg lehet közelíteni még tömegközlekedéssel is a
11, 11A, 40, 41-es autóbusszal a Sóstói temetőnél leszállva. A buszról leszállva a Sóstói stadion felé vesszük az irányt és az első lehetőségnél balra fordulunk a temető melletti utcába (Temető utca) és innen egyenes megyünk tovább kb.400 métert és már meg is érkeztünk a pihenőhelyhez. Menetrend itt található:
Menetrend
Aki tömegközlekedéssel érkezik a városba és nem szeretné igénybe venni a városi tömegközlekedést annak elég hosszú sétára kell számítani hiszen a vasútállomástól és az autóbuszpályaudvartól is 1.8 km-re kb. 25 perc sétára van a multi 1. pontja.
A helyről
A terület minden nap szabadon látogatható!
A Sóstó weboldala
A Sóstói természetvédelmi terület Székesfehérváron helyezkedik el, a város jelentős természetvédelmi területe. Természetvédelmi kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóság.
Elhelyezkedése
Sóstó természet-földrajzilag három eltérő jellegű táj határán fekszik. A terület nyugati oldalát a mocsaras Sárrét, délit az Észak-Mezőföld homokos, löszös tájai, északról Székesfehérvár város, illetve távolabb a Zámolyi-medence határolja.
Története
A Sóstó területének legkorábbi említése 1473-ból, Istvánffytól ered. Székesfehérvár mellett elhelyezkedő két legnagyobb mocsár a Sóstó és az Ingovány volt akkoriban. Nevét vizéről kapta mely sós volt pedig a Sárvíz édes vize duzzasztotta. Dr. Brigelius Máté 1713-ban vizsgálta a Sóstó vizét és a vizsgálat eredményeként alkálisót mutatott ki benne. Már az 1700-as évek közepén tervezték kiszárítását, de ez csak a 19. század második felében valósult meg, magánpénzből.
A reformkorhoz kötődő újító kezdeményezésként Székesfehérváron 1839-ben alakult meg a városszépítő állandó bizottság. Működésük kezdeti időszakában a legtöbb energiát a Sóstó szépítésére fordították.
Az 1850-60 között felvételezett II. katonai felmérés térképén a déli területrészek legeltetéses, illetve katonai hasznosítása olvasható le. A Sóstó területén természetes állapotú száraz és üde gyepeket találunk. A táj és környezetének állapota már nem természetes, jellege agrártájjá alakult.
Egy 1932-es rendezési tervben a Tavat három részre, vízi sport, halászat és strand számára alkalmas területekre osztották. A terv a tó vizének pótlására két mélyfúrású kút létesítését is tartalmazta. A II. világháború után a tó fürdőként való hasznosítása a part nádasodása, valamint a szennyvízzel történő időszakos keveredés miatt megszűnt. A város iparosodásával a Sóstó a II. világháború után, főleg az 1970-80-as években fokozatosan pusztult. A karbantartás hiánya, a szennyvíz közvetlen bevezetése miatti iszaplerakódás, a nem megfelelően gondozott nádas elpusztult szerves részeinek leülepedése, a záporok és a hóolvadások következtében történt bemosódások eredményeként gyorsult a tó feliszaposodása. A Városi szennyvíztisztító Telep korszerűsítése, illetve bővítése után Székesfehérvár város 2000. március 27-én megszüntette a mechanikailag tisztított szennyvíz Sóstóba történő bevezetését.
1999-ben a Zsombék Természetkutató Egyesület (TKE) elkészítette a Sóstó védetté nyilvánítási dokumentációját, amely 2003 januárjában lett helyi jelentőségű természetvédelmi terület.
2001 tavaszán átadták az első 5 km-es tanösvényszakaszt, 8 db információs táblával, 110 méter bürüvel és egy madármegfigyelő kilátóval a Sóstó északi medencéjében, 2002-ben 6 tábla és a sziget körül 150 méter bürü épült. 2003-ban 4 db tábla és 70 méter bürü készült el, valamint bővült a nyomvonal 1,3 km-rel. 2003-ban épült meg a nyitott erdei tanterem a szigeten, valamint a keleti és a nyugati bejáratot őrző "Kócsag-kapuk", melyeket a látogatók "zsiráfnak" becéznek. 2005 tavaszán került átadásra a Szárcsa úti bürü folytatásaként a "Kócsag-torony".
A Sóstói természetvédelmi területet 2016-2018 között rehabilitálták. Kikotorták a tómedret, biztosították a tó vízellátását, felújították a pallósétányokat, új interaktív állomások és információs táblák lettek kihelyezve. Létesült egy új látogatóközpont a sóstói stadionban és egy biciklis pihenőhely is. Emellett megépült egy 50 méter magas torony is ahol 30 méter magasan kilátó is üzemel(ni fog).
Geocachinges története
Az
első ládát a területen Ati rejtette el 2002.07.29-én. Az ő ládájának a koncepciója hasonló volt a miénkhez. Hasonlóan mikroládás/rejtett pontos volt és ugyanígy 4 pontból állt. Az utolsó megtalálását 2015.05.11-én jelentették be. Majd rá pár napra a sorozatos ponteltűnések miatt a láda végleg megszűnt...
CITO
A területen tartották a GCCITO 2. akcióját 2005.04.16-án. A helyen akkor még megtalálható házikót takarították ki a szeméttől. Tudomádom szerint a ház manapság már nem áll.
A láda
Előzetes túraútvonal információk ugyancsak a
Sóstó weboldalán.
Egy 2 km-es sétára invitálunk benneteket Székesfehérvár egyik legszebb és legnagyobb parkjába egy nem szokványos multi erejéig, hiszen bizonyos pontokon számokat fogsz találni melyek a végláda kinyitásához fognak kelleni.
1.
Biciklis pihenőhely
N 47° 10,414' E 18° 25,049' 111 m [GCSTT-1]
Az első ponton egy mágneslapot fogsz találni a jelszórészlettel.
Az első pontnál található a felújított Sóstói stadion, az új 30 méter magas kilátó, biciklis pihenőhely, napozóágyak és a 200 Ft.-ért használható távcsövek.
Innen elindulunk a
(P-) jelzésen Nyugat felé (Bíbic-les felé). Útközben megfigyelhetjük a nádasok környezetének élővilágát. Egy kb. 580 m-es séta után elérkezünk egy elágazáshoz ahol balra kell fordulni(
) (P+) és egy pár méter után már meg is érkezünk a 2. ponthoz.
2.
Bíbic-les
A lesre felérve a sóstó nyugati részét lehet megcsodálni, pihenni. A kilátóban interaktív módon lehet tanulni a helyi élővilág madarairól. Ha végeztünk a nézelődéssel és tanulással akkor indulhatunk tovább Dél felé. A kis ösvény olyan mintha nem is a Sóstónál lennénk hanem egy külön erdőben, pedig végig egy lápos szigeten vagyunk. Egy kb. 150 m-es séta után visszacsatlakozunk a
(P-) ösvénybe és ezt követjük kb. 200 m-ig amíg el nem érünk egy elágazáshoz ahol balra kell fordulnunk és már meg is érkeztünk a 3. ponthoz.
3.
Nádi-berek
Itt is mikroláda van kódrészlettel.
Itt teljes egészében megmaradt a régi pihenőhely csak a körülötte lévő részt újították fel.
Felújították a pallósétányt, interaktív információs táblákat helyeztek el, új esőbeálló épült és úgynevezett "nádirigó függőszékeket" helyeztek el.
Miután megtaláltuk a kódot és kipihentük/kinézelődtük magunkat visszatérünk a piros útra és folytatjuk utunkat immár utolsó pontunk a Kócsag-kilátó felé. Kb. 250 m múlva ismét balra kell fordulnunk és onnan már csak kb. 450 m választ el minket végső célunk a Kócsag-kilátótól. Útközben lesz lehetőségünk a helyi élővilág táplálékláncáról tanulni és a kisebbeknek kipróbálni egy "másik utat" ahol a próbára tehetik ügyességüket (persze csak felügyelet mellett).
4.
Kócsag-kilátó
Amint megérkezünk a Kócsag-kilátó felé vezető pallósétányhoz eldönthetjük hogy felmegyünk (ami kötelezően ajánlott) vagy megyünk rögtön a ládához hiszen a kilátóban nincs jelszórészlet. A láda kinyitásához szükséges kódokat beírjuk a megtalálásuk sorrendjében, kinyitjuk a számzárat, logolunk, (ajándékot cserélünk), felírjuk a jelszórészletet, visszatesszük és VISSZAZÁRJUK. Innen tovább indulunk a
(P-) jelzésen és kb. 450 m múlva vissza is érünk a parkolóhoz.
Ládatörténet
2018.09.01 - A ládát elrejtettük
2018.10.13. - Nmárti az írja hogy a doboz alja le volt feszítve
2018.10.22. - Pontokat ellenőzünk,láda ajándékokkal feltöltve ;) Sajnos az alja tényleg le volt feszítve, de erre készülve hoztunk szerszámokat és sikeresen megjavítottuk
2019.07.19 - Ládakarbantartás. Minden rendben volt.
2020.03.25 környékén - A geoláda lekerült, beteg állapotban van fásítás miatt.
2020.07.12 - A láda visszanyerte eredeti formáját. A kettő eltűnt pont pótolva, a végláda újra a helyén
2020.07.18 - Az 1. pont ismét eltűnt.
2020.08.06 - Első pont pótolva, utolsó megjavítva.
2021.08.04 - A hiányzó logfüzetet pótoltuk. Szerettük volna a QR kódos megoldást is alkalmazni, de sajnos az ID-t elírtuk, így ez csúszik egy kicsit.
2024.09.22 - Két hónap betegség után a láda ismét kereshető.
Reméljük kellemes sétában volt részetek és reméljük hogy a város további látványosságait megtekintitek és a többi ládát is megkeresitek! És még azt is reméljük hogy még viszontlátunk benneteket ebben a gyönyörű városban!
Továbbá bár mi is terveztünk ide rejteni, de szeretnénk megköszönni a rejtési ötletet
V_Gabornak
Emellett köszönjük
zoltotnak aki már egy évvel ezelőtt elkészítette a ládatervet, de átadta nekünk a lehetőséget.
További jó keresést! 
