Megye/ország: Pest
Elhelyezés időpontja: 1970.01.01 01:00
Megjelenés időpontja: 2020.10.01 09:48
Utolsó lényeges változás: 2024.03.17 23:26
Utolsó változás: 2024.03.17 23:29
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Csg12
Ládagazda: Csg12 Nehézség / Terep: 2.0 / 1.0
Úthossz a kiindulóponttól: 100 m
Megtalálások száma: 301 + 3 sikertelen + 4 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.3 megtalálás hetente
A rejtésről
Egy domb tetején kivágott fa sarjai között leled. Toll nincs benne.
A gyüjtemény tulajdonosa engedélyével van a láda elhelyezve. Tárlatvezetés Kókai Gábortól kérhető a +36303667049-es telefonszámon. A gyűjtemény megtekintése ingyenes.
A ládába TravelBug nem helyezhető.
Megközelítés
A 31-es számú főúton a Szentmártonkáta tábláig, onnan már látszik a Tölgyes csárda.
Szentmártonkátán a Tölgyes panzió udvarán található a retro-gépjármű múzeum. Több mint 30 autó, több mint 70 kiállított motor, buszok, teherautók várják az ide látogatókat.
A gyűjteményben többek között olyan ritkaságok találhatók, mint a magyar gyártású Alma autó, Velorex, magyar átépítésű Volkswagen buggy-k, vasúti pályamesteri sínautó, régi rendőrségi járművek, tűzoltóautók.
A szabadtéri tárlaton minden kiállított járműnek külön története van.
Szentmártonkáta és a Tölgyes csárda
Szentmártonkáta község Pest megyében, a Nagykátai járásban. Az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál meghúzódó Tápió-vidék települése, Budapest központjától 55 km-re. Szentmártonkátához tartoztak Szunyogos és Tamáskáta puszták, valamint Forró, Homokerdő, Homokimajor, Középerdő és Székes lakott helyek is. A szentmártonkátai Tölgyes csárda a hozzá tartozó területen lévő tölgyes erdőről kapta a nevét. Az 1970-es 1980-as évektől 2002-ig Nagykáta környéke és Pest megye legkedveltebb Csárdájaként tartották számon. 2002-től 2014-ig zárva volt. A 2014 januárban kezdődő felújítás 10 hónapig tartott. 2014 október 10-én ismét megnyitotta kapuit a szentmártonkátai Tölgyes Csárda.
Az Alma autóról
A gyűjtemény érdekessége, és egyben Gábor kedvenc autója a magyar átépítésű Alma autó. Azt, hogy az Alma autóból pontosan mennyit gyártottak, nem tudni, 12-20 darab lehet a hazai állományuk.
Kérjük azokat a kessereket akik tudnak bármilyen állapotban lévő Alma autóról, a gyártásról információval rendelkeznek, vagy esetleg saját élményük is kötődik ehhez az autóhoz, logban, vagy üzenetben írjon róla! Köszönjük.
Az Alma autót Szorcsik Lajos tervező tervezte meg elsőként 1990 körül Papillon (pillangó) fantázianévvel. A külsőleg fiatalos, "buggy-sított" Trabantnak kinéző járművet az 1994-es BNVformatervezési kiállításán is bemutatta, itt látták meg a Pápa testvérek, Pápa Imre és Pápa Zsigmond, akik fantáziát láttak az autóban, amit mediterrán országokban kívántak értékesíteni. A testvérek felvásárolták a Pestvidéki Gépgyár biharkeresztesi üzemét, hogy ott kezdjék meg az autó gyártását. Az autó főbb részei használt Trabant-alkatrészekből állt, míg a meghajtásáról szintén használt, Fiat 128-asból származó, felújított 903 köbcentiméteres, 47 lóerős, karburátoros motor gondoskodott, de felhasználtak Ladakijelzőket a műszerfalon és egyéb egyedi megoldásokat is eszközöltek. Az autóra egyéves, illetve 10 000 kilométeres garanciát vállaltak, míg a (műanyag) karosszéria átrozsdásodás elleni garanciája hat évre szólt. Az autó vételárát 1995-ben 720 000 forintban állapították meg.
A gyártást beindulását egy görög befektető révén kívánták megvalósítani, a tervezett évi 2-300 darabos értékesítést azonban keresztülhúzta a kocsi gyatra műszaki kivitele és az ehhez képest irreális ára. A számos forgalomba helyezési engedély és előírás anyagi hátterét viszont már nem tudták Pápáék kigazdálkodni, így az elsőként külföldre küldött hét autót nem követték újabbak, ezért a vállalkozás csődbe ment. A gyártás ideje alatt összesen nagyjából egy tucat kocsi készülhetett.
forrás: wikipedia
Állapot: kereshető
-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
-
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
gyerekbarát láda
-
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
Nagyon tetszett a rejtés, Ceglédre ment vadásztuk le, biztosan visszatérünk egy jó halászlére. A rengeteg autó,motor, busz és ezért nem kérni belépőt, minden tiszteletem a tulajé. Köszi mégegyszer, szombaton érkezünk. [Geoládák v4.5.2]
Hát én nem vagyok egy nagy autób*zi, de ez a hely nagyon tetszett! Valóságos kis oázis egy különben meglehetősen érdektelen kis településen. Először fölmásztam a dombra, hogy megkeressem a tartalék dobozt (és valóban, a riasztó végig sipákolt, ami eléggé feszélyezett, meg mindig azt vártam, hogy megjelenik valaki, és lezavar onnét). Utána az eredeti rejtésről teljesen meg is feledkeztem, annyira belemerültem a nézelődésbe! Nyilván megvan az is, és el is mentem mellette, de eszembe se jutott már. Rengeteg emléket felidéztek a különböző régi gépjárművek, buszok, motorok... Gyerekkorom! Dacia, Barkas, Simson motorok, régi mentő- és rendőrautók stb. Élmény! Igaz, hogy a gyűjtemény nagyrészt rozsdatemető, de hát ez az ingyenesség hátulütője. És ennek is van egyfajta hangulata. Tetszett továbbá a kis tavacska és a mini állatkert. Viccesek a tájékoztató és figyelmeztető táblák mindenfelé.
Visszafelé az állomásra rolival mentem, közös gyalogos-kerékpáros út vezet oda. Itt beszólt nekem egy nő előzés közben, hogy ne szédelegjek, mert elüt. Az állomáson megint találkoztunk, és folytatta az okoskodást - és persze nem jött rá, hogy ő van tévedésben. Tudniillik én lábbal hajtós rollerrel gyalogosnak számítok, ő viszont elektromos biciklivel jött a gyalogos/kerékpáros úton! Mire föl?! Miért nem ment inkább az autóúton, ami egyébként nem is forgalmas, és jó minőségű! Pláne, ha annyira siet! Feleslegesen veszélyezteti a gyalogosokat. Mert én naná, hogy lassan mentem, kerülgetve a kátyúkat, csatornafedeleket, gyökereket (amik felnyomják az aszfaltot, és prímán föl lehet bennük bukni kis kerekű járművel).
Na, mindegy.
Zalán unokánk elismert szaktekintélynek számít a gépjárművek területén. Ezért is tartottuk hasznos programnak ha meglátogatjuk a múzeumot. Jól érezte magát a rengeteg autó társaságában. Próbált Ő is egy-két muzeális tárgyat elhelyezni. Lebeszéltük! A láda keresésben is segédkezett, mindkettőt megtaláltuk. A csárdában egy finom ebéddel szerettük volna megkoronázni a jól sikerült látogatást de ott épp esküvőre készültek. Éljen az ifjú pár! Köszönjük a rejtést!
Nem jártam szerecsével.
Ahogyan fölmentem a magasabb részre, túlzottan megközelítettem valami riasztó berendezést, ami elkezdett sípolni, s hiába mentem messzebbre, nem hagyta abba.
Próbáltam a logok között megadott koordinátán keresni a fészer alatt, de az meg be volt kerítve, és kiírták, hogy oda aztán nem szabad bemenni.
Egy kicsit tébláboltam még ott, próbáltam a panzió kint dolgozóitól segítséget kérni, de senki semmiről nem tudott.
Mellékelek pár képet, és bízom a rejtő/logbíró jóindulatában, hogy valóban hihető, hogy ott jártam.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.3.0]
Vannak érdekes járgányok a gyűjteményben :) Kisvasútnak is kis vasút, állólámpás Merci halottaskocsi, a terepjáró-Lada-pickup és az izomautó-jellegű Wartburg. Köszi a lehetőséget!