15x10x5 cm-es, négyfülű doboz két fa között, hídrész alatt.
A ládába TravelBug nem helyezhető.

Megközelítés
A Pálházát Telkibányával összekötő országút mellett találhatunk az Erdész-Bányász Barátság Pihenőre, ahol járművünkkel meg tudunk állni  N 48° 29,330' E 21° 24,220' 280 m [GCMKJB+parkoló].
A pihenőtől a célunk felé haladva először az emléktárót láthatjuk. Az országúton óvatosan haladjunk át! A másik oldalon a SO jelzést követve kicsit lépcsőznünk kell, és a hidakon átjutva érjük el a forrást, a sírt és a barlangot, egyszóval az emlékhelyet.

Mátyás király-kút
Mátyás Király idején a falu fénykorát élte. Híres Fekete Seregének finanszírozását részben az itt bányászott arany jelentette. Uralkodásának kezdetén gyakran járt Kassán és környékén. (Első feleségével - Podjebrad Katalinal - kötött házasságát is innen intézte.) Többször járt Telkibányán is, hiszen történetírója is megemlékezik az itteni bányászatról és vártemplomról. Többször járt Telkibányán is, hiszen történetírója is megemlékezik az itteni bányászatról és vártemplomról. A király sokat vadászott a környéken, és ez a terület pihenőhelyül szolgált a számára. Talán ez miatt nevezték el a forrást Király-kútnak. A Mátyás király-kút nevet megválasztásának 550-ik évfordulóján kapta

A még ma is jéghideg vizet adó forrást és Szép Ilonka sírhelyét Tóth Bálint gönci útbiztos építette ki 1932-ben. Az esőbeálló, szalonnasütő helyek, pihenőpadok, a patakon átvezető hidak igazi feledhetetlen élményt nyújtanak a kirándulóknak.

Jegesbarlang
A jegesbarlang a 375 m magas Király-hegy északi lejtőjének lábánál fekszik 290 m tengerszint feletti magasságban. A jégképződés tulajdonképpen nem is a barlangban, hanem a mesterségesen kialakított üregben történik. Eredetileg kutatótárónak vájták a XVIII. században, de ércet nem találtak. A táró mai formáját és méretét többszöri bővítés által nyerte el: a főágat kiszélesítették, 23 méter hosszúra növelték, és a jobb oldalán egy 5 méteres mellékágat vágtak még hozzá. A bővítéssel és egy nagyobb bejárat kialakításával a barlang eredeti mikroklímája végérvényesen megváltozott, így a mennyezetet és az oldalfalakat borító ácsolaton nagyméretű jégcsapok helyett azóta néhány centiméteres, zúzmarára emlékeztető jégkristályok képződnek; kisebb méretű jégcsapokat leginkább a barlang alján találunk a januártól május végéig terjedő időszakban.

Különleges természeti jelenség
Geológiai és domborzati tényezők speciális összhatásának eredményeképpen jön létre ez a különleges természeti jelenség, mely ilyen alacsony tengerszint feletti magasságban, egész Európában egyedülálló. A Király-hegyet alkotó riodácit nevű vulkanikus alapkőzet fagy hatására könnyen aprózódó tulajdonságával járul hozzá a jegesedés kialakulásához. A töredezetté vált kőzetréteg repedéshálózatán keresztül a tavasszal elolvadt hó és a lehulló csapadékvíz befolyik a hegy belsejébe, ott összegyűlik és a téli hideg hatására megfagy. Az így keletkezett jégréteg a fölötte lévő repedéshálózatot kitöltő levegőtömeget alulról folyamatosan hűti, emiatt a felszínen a hegyoldal átlaghőmérséklete éves viszonylatban 10-15 °C-kal alacsonyabb a völgytalpban mérhető léghőmérséklettől. Az alacsony felszíni hőmérséklet kialakulásában az északi kitettségű meredek hegyoldal és a hegy lábánál kanyargó szűk patakvölgy is jelentős szerepet játszik.

Tavaszi jegesedés
A jegesbarlang hőmérsékleti viszonyai kiegyenlítettek: télen a legnagyobb hidegben sem süllyed -7°C alá a hőmérő higanyszála; nyári kánikula idején viszont ritkán mérhető 6°C-nál magasabb hőmérséklet. A napi hőingás sem jelentős, nyáron 1°C, télen 4°C körüli értéket mutat. Bár a barlangban már decemberben 0°C alá süllyed az átlaghőmérséklet, januárban és februárban a levegő alacsony nedvességtartalma miatt nagyon kevés jég képződik. Az intenzív jegesedés márciusban kezdődik el, és általában április elejéig-közepéig tart, amikor a külső levegő felmelegedése és az erős olvadás miatt a levegő relatív páratartalma magas. Április második felétől már az olvadás jelei kezdenek mutatkozni; a barlangban lévő jég általában június közepére olvad el teljesen. A folyamatos jegesedés a terület vegetációjára is hatással van: a forrás és a jégbarlang környékén számos olyan védett virágos növényfaj él, melyek eredeti termőhelye a Kárpátok jóval magasabb régióiban helyezkedik el; úgy mint: ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum subsp. gracile), havasi ribiszke (Ribes alpinum), havasalji rózsa (Rosa pendulina). Így a Király-kút környéke magashegyvidéki-alhavasi növényfajai révén egyike a Tokaj-Eperjesi hegység kiemelt figyelmet és védelmet érdemlő reliktum jellegű területeinek. Jelenleg kiépített, de nem látogatható, az erdészet kezelésében, csemete és magtárolóként működik.

A sír
Mátyás királyról számos történet, monda kering, melyek közül soknak színhelye a Zemplén. Ezek egyike Mátyás király és Szép Ilonka románcáról szól, melyről
Tompa Mihály és Vörösmarty Mihály is írt költeményt. A legenda szerint a lány itt halt meg bánatában, és itt temették el.

Források, ajánlott oldalak
- Helló Zemplén!
- Turistamagazin
- Vaskarika
- Brainman pictures