FAQ
4723. Rezi szurdoktúra (és Sziklahíd) (GCARCH)

Dolomit sziklahíd (Ángyán Krisztián képe)

Dolomit sziklahíd (Ángyán Krisztián képe)

A sziklahíd formációja

A sziklahíd formációja

Gímpáfrányok minden mennyiségben

Gímpáfrányok minden mennyiségben

Kocor-gödör

Kocor-gödör

Lovaskatona 3 sz. barlangja

Lovaskatona 3 sz. barlangja

A barlang első terme

A barlang első terme

Változatos terep

Változatos terep

A patakmederben kell haladnunk

A patakmederben kell haladnunk

Kocor-patak völgye

Kocor-patak völgye

Magyarország egyetlen dolomit sziklahídja

Magyarország egyetlen dolomit sziklahídja

Kanyarulat

Kanyarulat

Közel a láda

Közel a láda

A rejtek is látható

A rejtek is látható

A Mohosi-árok és a Kocor-patak összefonódása

A Mohosi-árok és a Kocor-patak összefonódása

Mohosi-árok

Mohosi-árok

4-es nehézségű terep

4-es nehézségű terep

Kocor-patak a Mohosi-árok felett

Kocor-patak a Mohosi-árok felett

A sziklahíd alatti nehezen járható szakasz

A sziklahíd alatti nehezen járható szakasz

Lovaskatona

Lovaskatona

Szurdok

Szurdok

A Mohosi-árok egyik járhatatlan szűkülete

A Mohosi-árok egyik járhatatlan szűkülete

Lovaskatona 1 sz. barlangja

Lovaskatona 1 sz. barlangja

Lovaskatona 3 sz. barlangjának térképe

Lovaskatona 3 sz. barlangjának térképe

Lovaskatona 1 sz. barlangjának térképe

Lovaskatona 1 sz. barlangjának térképe

Térképrészlet

Térképrészlet
Szélesség N 46° 50,185'
Hosszúság E 17° 12,464'
Magasság: 182 m
Megye/ország: Zala
Térképen: TuHu - OSM - GMaps
Koordináták letöltése GPS-be
Közeli ládák
Közeli pontok

Elhelyezés időpontja: 2020.12.26 14:30
Megjelenés időpontja: 2021.01.01 05:00
Utolsó lényeges változás: 2021.01.01 05:00
Utolsó változás: 2021.11.27 23:45
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Hörcsög
Ládagazda: Hörcsög
Nehézség / Terep: 2.0 / 3.5
Úthossz a kiindulóponttól: 1450 m
Megtalálások száma: 114 + 1 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 1.1 megtalálás hetente


Rejtés

A 16x11x6 cm-es, 680 ml-es átlátszó konyhai műanyag doboz a Lovaskatona impozáns sziklaformációjával szemben azzal ellentétes oldalon a patak jobb oldalán, a patak szintjénél 2-3 méterrel magasabb térszínen lévő azzal párhuzamos fatörzsben bújik meg! Kérlek, gondosan takard vissza a ládát!


A ládába TravelBug NEM helyezhető.


Köszönöm Gyombinak hogy felhívta a figyelmem - a rejtési ötletek oldalon/térképen - a látnivalóra!

Megközelítés és parkolás

Keszthely irányából a Betyársíroknál GCBEVI letérve az országútról, azonnal érdemes is leparkolni.  N 46° 49,728' E 17° 11,870' 125 m [GCARCH+1-es számú parkoló]
Tovább is lehet menni a keskeny aszfaltos úton a 2-es számú parkolóig az OKT mentén  N 46° 49,864' E 17° 12,023' 153 m [GCARCH+2-es számú parkoló] de érdemes megjegyezni hogy a 2-es számú parkoló valójában az út szélén lévő füves sávot jelenti. Megkérek mindenkit hogy a pár méterrel lejjebb található murvás területet NE használja, mert az MAGÁNTERÜLET és mezőgazdasági gépek állnak, illetve forgolódnak ott!

Figyelem! A szurdokhoz nem vezet ösvény és a szurdokban sincs kiépített út, hol a mederben, hol pedig a patak valamely partján kell haladnunk. Sok a bedőlt fa is. Hosszú nadrág, túrabakancs és túrabot erősen ajánlott! Csak nappal vágjatok neki a túrának! A terep nehézsége (3,5) csak a Kocor-patak-szurdokára vonatkozik! Ha a Sziklahidat is meg szeretnéd tekinteni, akkor készülj fel, mert a Mohosi-árok nehézségi fokozata helyenként 4-es, időjárástól függően néha járhatatlan!

Ajánlott útvonal

Autónkat hátrahagyva indulunk tovább az aszfaltos úton a kék sáv Kék sáv jelzésen. Körülbelül 70 méter megtétele után az OKT Kék sáv jelzése elválik  N 46° 49,874' E 17° 12,030' 151 m [GCARCH+1 leágazás] az úttól, ezt tábla is jelzi. Egyenesen tovább haladva magánterületre tévednénk! Jobbra vesszük az irányt és még könnyű terepen haladunk kacskaringózva felfelé az ösvényen. Nagyjából a megadott ponton  N 46° 49,908' E 17° 12,141' 169 m [GCARCH+2 leágazás] letérünk bal kéz felé az erdei útról és a szintvonalat követve, vagy kissé lefelé tartva közelítünk a patakhoz. A Kocor-patakot elérve kezdetben maradjunk a bal partján és folytassuk az utunkat a folyásiránnyal szemben felfelé. Innentől szabadon választott a járás, csak végig felfelé haladjunk a patakmederben, a szurdok oldalába kikapaszkodni felesleges!

Mindenképpen ajánlatos a láda megkeresését követően folytatnunk a túrát és felfedezni a Kocor-patak szurdokának felső szakaszát és ha kellő elszántságot érzünk magunkban, akkor a Mohosi-árkot is, annál is inkább mert itt található az ország egyetlen dolomit sziklahídja!

Rezi szurdok

A Cartographia térképén Kocor-gödörnek nevezik, de szerintem a Kocor-patak-völgye, vagy Kocor-patak-szurdoka, esetleg Rezi-szurdok sokkal romantikusabban hangzik. Egy kis gyöngyszeme a Keszthelyi-hegységnek. Sehol sem láttam még ekkora mennyiségben előforduló gímpáfrányt az országban, főleg ilyen kis területen. A szurdokot kialakító és még napjainkban is formáló patak Rezi község belterületéhez tartozó un. Suttonban ered. A patak által kialakított mederben DNy - i irányban a Rezi fennsík egyik nagy csapadékvíz elvezető rendszere alakult ki. A patakmederben szurdokszerű képződmények kerültek felszínre (dolomitszikla kibúvások - helyenként kisebb vízeséseket is képezve, Lovaskatona, Kőhíd). A Kocor-patak és mellékágai az erősen repedezett triász korú dolomitra települő, agyagos - homokos, részben szenes pannon - korú rétegeket tár fel, melyekben nagy mennyiségben vasszulfidos gumók fordulnak elő, valamint a patakban még ma is fellelhető a víz által kimosott kalkopirit "szegények aranya". A patakmederben Rezi Zöldmező Mezőgazdasági Termelőszövetkezet idejében lapos homokkő bányászat folyt az 1980 -as évekig. A patak vize a szurdokvölgy végén elnyelődik, amely valószínűsíthető, hogy a Hévízi medence karsztvíz rendszeréhez csatlakozik. A "civilizáció" itt is kifejti káros hatását, mivel három oldalról is lakott területekkel határolt sajnos helyenként találkozhatsz hulladékkal is, amit maga a Kocor-patak és oldalfolyása is magával sodorhatott.

Gímpáfrány

A hazai páfrányok között mindössze egyetlen faj van, melynek levéllemeze osztatlan. Levelének alakja állítólag a gímszarvas nyelvére emlékeztet, innen kapta magyar elnevezéseit: gímnyelv, gímpáfrány, és tudományos nevét: Phyllitis scolopendrium. Az egész világon elterjedt növény. Hazánkban elsősorban a középhegységek mészkő szurdokerdeinek jellemző faja, de a sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében is előfordul. Az Alföldön és alacsonyabb dombvidékeinken igazi kuriózumnak számít, itt néha kövezett falú öreg kutakban telepszik meg. A gímpáfrány jellegzetes levelei fotóról is azonosíthatóak. Középhegységi termőhelyein talán egyszerűbben és veszélytelenebbül is fényképezhetjük. A Kárpátokban 1700 méteres tengerszint feletti magasságig fordul elő. Dekoratív, fényes és örökzöld leveleit régen koszorúkötéshez használták, ma már védett növény. A nemzetségnek 8 faja ismert, melyek Európában, Kelet-Ázsiában és Amerika trópusi területein élnek.

Látnivalók a szurdokban

Lovaskatona 3.sz. barlangja  N 46° 50,148' E 17° 12,388' 175 m [GCARCH+1barlang]

14 méter hosszú hévizes eredetű barlang. Első tágasabb terméből egy szűkebb járat indul. Ottjártamkor egy denevér telelt benn, éppen ezért télen semmiképpen ne másszunk be, ne zavarjuk, hiszen neki ez az életébe kerülhet! Barlangkataszteri száma: 4440-28.

Lovaskatona 1.sz. barlangja

5 méter hosszú, szintén hévizes eredetű barlang. Barlangkataszteri száma: 4440-25. A szurdokban további három kisebb barlang található még elszórtan a völgytalpon és magasan a völgyoldalban.

Hazánkban valamennyi barlang ex-lege védett. Ezt azt jelenti, hogy megismerésének pillanatától kezdve óvja a törvény hatalma, és nem szükséges külön védetté nyilvánítási eljárás. Az egyszerű védettségen túl a jelentősebb barlangok megkülönböztetetten védett, a legkülönlegesebbek és legféltettebbek pedig fokozottan védett címet is kaphatnak.

Lovaskatona szikla  N 46° 50,181' E 17° 12,469' 181 m [GCARCH+1szikla]

Impozáns 10-15 méter magas szikla, a szurdok legmarkánsabb látnivalója, szinte minden irányból függőleges az oldalfala, nagyon hasonlít a formája a cukorsüvegre.

Sziklahíd  N 46° 50,225' E 17° 12,646' 212 m [GCARCH+2szikla]

A Mohosi-árokban található nehezen megközelíthető helyen. Távolabbról szemlélve először fel sem tűnik a sziklahíd, beleolvad a befoglaló sziklafalba. Csak megközelítve fedi fel magát. Magyarországon ez az egyetlen dolomit kőzetben kialakult természetes sziklahíd. Méretében természetesen nem veszi fel a versenyt sem az amerikai társaival, sem pedig a cseh kőhíddal, mely Európa legnagyobb ilyen látnivalója.

Rezi

Rezi első említése 1236-ból való. Ekkor királyi szolgák lakták a települést. A helység legjelentősebb épülete, a vár később épült. A forrásokban legkorábban 1335-ben fordul elő mint királyi vár. Az 1370-es évek során a Laczfiak kezére szállt a vár, ám hűtlenségük miatt a király elkobozta a tulajdont. 1427-ben Zsigmond király a gersei Pethőknek adományozta, ezúttal a településsel együtt. A 16. században a települést sok csapás érte. 1538-ban a veszprémi érsek familiárisai fosztották ki. 1555-től a törökök birtokolták a települést, amelyet többször is leromboltak, ám pusztán nem maradt. A vár eközben védelmi funkciókat látott el, annak ellenére, hogy nem számított végvárnak. Így lényegében csak a katonák hatalmaskodásai ismertek a környék lakói felett. Végül 1586-ban a elrendelték a vár lebontását egyrészt a lakosok érdekében, másrészt félve, hogy a törökök kezére kerül. A törökök kiűzése után hamar a Pethő család egyedüli földesúrrá vált a településen. A 18. században rövid időre az Esterházy család kezére szállt a birtok, ám a század közepétől a Festeticsek jobbágytelepülése lett Rezi egészen 1945-ig. Ez egyben a falu életének fellendülését is jelentette, lakosságszáma nagyban nőtt, azonban a 20. század közepéig nagyrészt mezőgazdasági település maradt Keszthely szolgálatában. Az 1950-es években kiépült a település infrastruktúrája. Az 1960-as években a század elejétől jellemző kőipar nagyban meglódult, a kőfaragó iparosok termékei országszerte híressé váltak. Az 1980-as évek során azonban az iparág lehanyatlott, 1988-ban megszűnt a helyi kőbánya is. Az 1990-es évek végén, egy csendes időszak után, a település ismét fejlődésnek indult. Ezúttal az idegenforgalom vált Rezi elsődleges profiljává, amelyben fontos szerepet játszik egyrészt Keszthely és Hévíz közelsége, másrészt kedvező adottságai a falusi turizmus számára, végül a település komoly borkultúrája. Mellyel a GCROSZ geoláda foglalkozik.

Keszthelyi-hegység

A Keszthelyi-fennsík a Dunántúlon található, a Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati kistája. A fennsíkot egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül. A Keszthelyi-fennsík területe kb. 350 négyzetkilométer. Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Ez utóbbiban található a fennsík legmagasabb csúcsa, a Köves-tető (444 m). A másik vonulatban a Rezi-tető (431 m) a legmagasabb, de a Rezi vár magaslatához kapcsolódó Meleg-hegy is 425 m-es. A Keszthelyi-fennsík hegyei főleg mészkőből, dolomitból, kihűlt bazaltlávából és a Pannon-tenger egykori üledékeiből állnak. A triász időszakban, mintegy 180 millió éve tenger borította ezt a területet. Az ebben élő alacsonyrendű állatok mészvázából több ezer méter vastag dolomit-mészkő lerakódás keletkezett. A mai felszíni kőzetek és talajok kialakulásában a Pannon-tenger is meghatározó szerepet játszott, amely fokozatosan édesvizűvé vált, és a miocén kor végére, mintegy 10 millió éve feltöltődött. A pliocén kor végén, mintegy 5 millió éve a kéregmozgások következtében a fennsík területe is kiemelkedett: ekkor jött létre a magyar középhegységi rendszer, amelynek legnyugatibb láncszeme a Keszthelyi-fennsík. A kéregmozgások vulkáni tevékenységgel is jártak, ennek következménye például a Kovácsi-hegy és a Tátika létrejötte Zalaszántó közelében. A pleisztocén korban alakult ki a Keszthelyi-fennsík mai, rögökre töredezett tönkfelszíne, és akkor keletkezett a területen is több helyen előforduló lösz. A Keszthelyi-fennsíkra a dolomit a jellemző. Dolomittömege változatos mikroreliefjével tűnik ki, ahol kipreparált dolomit kőoszlopok és látványos természetes kőzetfeltárások is megtalálhatók. A változatos karsztjelenségeket (barlangok, víznyelők, töbrök) mutató terjedelmes hátakat helyenként vad szurdokvölgyek választják el. A Kovácsi-hegy és a Tátika a Keszthelyi-fennsík bazaltvidéke. Tanúhegyek, bazaltplatók, sokszög alakú bazaltoszlopok, 10 m-nél is magasabb falak díszítik a tájat. Ritka jelenségnek számítanak és ezért érdekes látnivalók a Bazaltfolyosó (Kovácsi-hegy) és az álkarsztos jelenségként számontartott bazaltdolinák, melyek mélyedéseiben apró tavacskák húzódnak meg. Legnagyobb barlangja a Csodabogyós-barlang, mely jelenleg (2020) 6150 méter hosszú és 144 méter mély.

Kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást kívánok! :)

Gratulálok a P1 találathoz targonczas-nak!
Állapot: kereshető
3 játékos jelölte kedvenc ládájának

KRW értékelés (44 db): környezet: 4.85 rejtés: 4.70 web: 4.82 átlag: 4.79

-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
-
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
-
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
gyerekbarát láda
+
igénybe veszi a cipőt, ruhát a környék (csalános, bogáncsos, sáros)
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
+
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
-
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
+
kereshető egész évben
+
kereshető 24 órában
-
a látnivalóért fizetni kell


DoAt 2022.11.21 13:14 - Megtaláltam
Megtaláltuk, köszönöm a rejtést!
DonkóDani, D. Zsozsó, D Péter, D Attila és a haverok. köszönjük



[Geoládák v3.12.10]

A két Sanyi 2022.11.03 15:38 - Megtaláltam
Jó kis bevágás. Sajna a patakmeder ki volt száradva, így nem volt akkora kihívás. Bár így legalább nyugodtan válhatott enyészetté a vélhetően kecsketetem, amit útközben találtunk, nem mosta el a víz. Mindenesetre horrorisztikus élmény volt, nem a mi idegeinknek való. A rejteket gyorsan bemértük, bár az erózió kicsit közelebb vitte a tengerszinthez a rejtés óta, de most is megbízhatóan őrzi a ládát. Visszafelé gyakorlatozási célból, meg hogy jobban megszemlélhessük a sziklákat toronyiránt felkapaszkodtunk a völgyoldalon. Érdekes vidék a sok szőlő közt eldugva.

Párduc50 2022.11.03 14:29 - Megtaláltam
Nagyon szur(do)koltunk, hogy végig tudjam csinálni, de nem volt ez olyan nehéz. A rejtek tényleg csak térdmagasságban van, a rejtést köszönjük!

james 2022.10.07 13:12 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
A patakmeder jelenleg végig járható, csak egy-két pocsolya volt. A láda könnyen meglett, bár a farönk szinte a meder szélén van, nem 2-3 méter magasan.

James [Geoládák v3.12.10]

Mariann és Bánk 2022.08.18 11:47 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.55
Megtaláltuk, köszönjük a rejtést!

aDoc 2022.07.25 23:26 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.96
Gyakorlatilag csontszaraz a patakmeder. Dobbenet, van olyan resz, mintha markolo asta volna a medret. Tokeletes.
A barlang inkabb a Legyeke, mint a lovas katonae. :)
Rejtes plusz ket pajzskovet kapott. A biztonsag kedveert.

melinya 2022.07.11 13:10 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.11
Köszönjük a munkád és a lehetőséget :-) [Geoládák v3.12.10]
A mederben most jól lehetett haladni itt-ott volt víz és sár! A láda könnyen meglett, de nagyon közel van már a mederhez a rejteket adó fa, egy nagyobb esőzés veszélybe sodorhatja! Gondasan visszarejtettem, ahogy a rejtő kérte, remélhetőleg sokáig ott marad és nem viszi el az ár!

Szurdok részletHarangvirág
PáfrányA rejtek adó fa
Kopi 2022.06.26 06:32 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.67 súly: 3.77
Fantasztikus. [Geoládák v3.12.10]

idrisi 2022.06.17 12:09 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

dull_karoly 2022.05.28 11:52 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

petiba 2022.05.28 11:52 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 4.5 web: 5 átlag: 4.83 súly: 4.23
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.10]

Az E5vös Kéktúra csapatával kétnapos kiránduláson voltunk...

Nagyon szép a hely, de nem nagyon találtunk a ládához utat. Valószínűleg a sok eső miatt nagyon megnőtt a növényzet.
A víz miatt a patakban nem tudtunk haladni, helyette fent mentünk, jó nagy kerülőkkel, majd csak én ereszkedtem alá a dobozért...

IMG_20220528_114044IMG_20220528_114048
pliptai 2022.05.13 07:40 - Megtaláltam
A nap ládája nálam! Az ilyen helyek jelentik számomra az "igazi" geoládázást. Az előző megtalálóval ellentétben én nem panaszkodhattam vízhiányra! A túra végére úgy néztem ki mint egy varacskosdisznó dagonyázás után! A rejtés is nagyon korrekt módon van kivitelezve. Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.9]

Horváth Edit 2022.05.03 15:01 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!Szuper helyre hoztál!Sajnos a mederben csak a láda környékén volt víz,bár ez a szárazság megkönnyítette a haladást.A láda környéke varázslatos volt ahogy odatűzött a nap! [Geoládák v3.12.8]

20220503_15023820220503_150137
effell71 2022.04.17 12:44 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.7]

nano 2022.04.16 10:35 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 4.5 web: 4.5 átlag: 4.67 súly: 3.52
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! A rejtekhely közel a patakhoz. [Geoládák v3.12.7]

mackomisi12 2022.03.29 13:02 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést!
nagyon szép helyre hoztál [Geoládák v3.12.7]

hux80 2022.03.28 13:25 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.5]

Gaguinga 2022.03.15 16:59 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 4 web: 5 átlag: 4.67 súly: 2.53
Köszönöm!

ifilevente 2022.03.15 15:51 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 2.63
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]

Biti68 2022.03.15 15:27 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 3.21
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]

GeoPatikuS 2022.03.14 12:42 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]

lembo 2022.03.14 12:38 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]

tfmb 2022.03.13 12:36 - Megtaláltam KRW környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5.00 súly: 4.01
Köszi a rejtést!

Patrik92 2022.03.12 07:55 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]

2121dani 2022.03.06 08:52 - Megtaláltam
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3.12.6]


A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (115 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.

Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.

Bejelentkezés név:  jelszó:   [regisztráció]

Felhasználónevedet és jelszavadat a turistautak.hu oldalon is használhatod!

[fejlesztési ötletek] [grafikonok] [szavazások] [jogi tudnivalók] [e-mail] [impresszum]