Háromszögelési ponttól 10 méterre tuskóban.

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Ez a láda a Megyei Magasságok eseményláda sorozat része. A ládával a Jászságba, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legmagasabb pontjára, a Hármashatárhoz invitálunk benneteket.

Bevezető
Jászberény tökéletesen sík határából már közepesen tiszta időben is ragyogóan látszik a Mátra hegyeinek sziluettje. A várostól nagyjából északra, tőle 20 kilométerre található Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legmagasabb pontja, ami 135 méterre nőtt a tengerszint fölé, és a Hármashatár névre hallgat. Az itteni tájra jellemző, környezetükből maximum 5-10 méterre kiemelkedő lankákat már egyértelműen a Mátrának köszönhetjük, és maga a Hármashatár nevű domb is a Mátraalja Hatvan és Gyöngyös közé hosszan benyúló dombhátának a végén fekszik. Bármely megközelítést választjuk, a végén kellemes erdőben sétálhatunk, ami tele van vadakkal és nyugalommal.

Megközelítés:
1. Legrövidebb (ajánlott): A 32-es főútról  N 47° 36,103' E 19° 44,706' 115 m [GCMM11+1parkoló] lehet letérni, innen 2,5 km sétával megközelíthető a láda. Aki félti az autóját, az út elején is hagyhatja, de a karám mellett jó minőségű földút megy a következő pontig:  N 47° 36,787' E 19° 45,226' 115 m [GCMM11+2parkoló], ahonnan alacsony autóval ill. sáros időben érdemesebb gyalog tovább menni. A szép fasor nyugatra van az úttól, szóval délután kellemesen hűvöset tud biztosítani a gyalogláshoz.

2. Megyehatáron: A 32-es főútról  N 47° 37,000' E 19° 44,018' 115 m [GCMM11+Letérés2]kell letérni kelet felé. A tanyáig jó út vezet, utána ritkán járt, akkor is inkább terepjáróval (vadászok?), emiatt innen max a gyalogos megközelítést javaslom.

3. Hosszú: A útról délre kell fordulni a  N 47° 39,115' E 19° 45,113' 115 m [GCMM11+3Letérés] kereszteződésnél. Itt egy mezőgazdasági telepen átmegyünk (mindkét kapu nyitva szokott lenni), majd az aszfaltút végét elérve balra (kelet felé) fordulunk. Itt a gyümölcsösök között jó minőségű úton megyünk, majd a kerítés végénél elfordulunk jobbra (dél felé), és innen már csak toronyiránt kell menni. Ez az út a leghosszabb, de itt lesz lehetőségünk a legtöbb utat erdőben megtenni.

Kik azok a jászok?
A jászok ősei Magyarországra a 13. század folyamán a kunokkal együtt, több hullámban jutottak el és telepedtek meg, 1239 tavaszán IV. Béla király a vármegyéktől független koronabirtokokra telepítette őket. A befogadottak a vendég népeket megillető jogokat kaptak, amelyekért cserébe hadiszolgálatot vállaltak. A két nép autonómiája a 14. századtól azonos módon fejlődött, közjogi összekapcsolódásuk, az új hazához fűződő jogi és erkölcsi kötelékeik megszilárdultak, a 17. századra beintegrálódtak a magyarságba.

Sorsukban kedvezőtlen változás a törökök kiűzése után, 1702-ben történt, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe az ott élők nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Összefogásuk és áldozatvállalásuk eredményét az uralkodó által 1745. május 6-án kiadott oklevél kodifikálta. E redemptióval (önmegváltás) megkezdődött a jászok sajátságos, gazdagparaszti társadalomfejlődése az Alföld számos nagykiterjedésű mezővárosában. 1876-ig jogszolgáltatási, igazgatási és gazdálkodási autonómiát élveztek, akkor a Jászkun Kerület autonómiája megszűnt, a lakosság azonban az új közigazgatási keretek között is őrizte hagyományait és történelmi identitását, noha nyelvük a 16. században kihalt.

A népcsoport szállásterületét adó mai Jászság viszonylag kis terület: a Duna-Tisza köze északi részén, a Zagyva folyó alsó szakaszának két partján terül el. Jelenleg tizennyolc települést sorolnak a Jászsághoz. A Jászságból kirajzott jászok a Nagykunság déli részén, Makó környékén és Fejér megyében is élnek. Küzdelmes történelmük során kulturális sajátosságaikat megtartották.

Források:
Múlt-kor, Kik azok a jászok?
Jász múzeum