-
történelmi nevezetesség, várrom, épület
+
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
-
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
+
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
-
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
-
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
-
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
1. Mikroláda pala alatt, talajszinten, borostyánnal takarva. Kesseri jelzések szerint a dobozkát már a BORÓKA tábla rejti...
2. Mikroláda kidőlt fa vastag ága alatt, talajszinten. Jelenleg ez a jelszórészlet nem kell a logoláshoz!!!!
3. Mikroláda galagonya alatt, kővel takarva.
4. Konyhai doboz a kőfejtőben, kisebb szikla alatt, talajszinten.
Bevezető
Sokat túráztam a környéken, de a Bolha-hegy, rejtélyes okból, teljesen ismeretlen volt számomra. A
GC20BE bejárása közben, a Pecató körül barangolva olvastam egy ismeretterjesztő táblát, amin eldugott kis helyi gyöngyszemekről írtak. Nem kellett kétszer mondani Zöldfülűnek, hogy fedezzük fel a Bolha-hegyi tanösvényt. Micsoda meglepetés, egy kis multi is kerekedett belőle!
A tanösvény jelzetlen utakon halad, pár tábla segít az eligazodásban, illetve az egyes pontokon ismeretterjesztő táblákat találtok.
Megközelítés
A kirándulás oda-vissza kb. 3 km hosszú, a Pecatótól sétálunk fel a hasadékbarlanghoz és a kőfejtőhöz, útközben érintjük a Bányajji-kutat és a Békás-forrást. Ha nincs kedved ugyanezen az úton visszamenni, akkor -egy kört leírva-, a hétvégi házak között is visszajuthatsz a parkolóhoz, így egy kicsit hosszabb.
Az ajánlott parkoló a Pecatónál van. Bár kocsival megközelíthető az első két pont, én ezt mégsem ajánlom, mert nem tudjátok sehol lerakni az autót az út mellett. A harmadik pont előtt behajtani tilos tábla van, az átjárás csak gyalog vagy kerékpárral engedélyezett.
N 47° 26,275' E 18° 48,858' 120 m [GCUGRI+1parkoló]
Busszal érkezőknek a Pecató megállónál kell leszállni, innen kb. 1 km az első pont.
Menetrendek
Látványosság, tudnivalók
Bolha-hegy
A Bolha-hegy Sóskút és Biatorbágy határán helyezkedik el, a Budai Tájvédelmi Körzet része. 1986 óta áll természetvédelmi oltalom alatt, a lejtős sztyepp vegetáció és felszínre bukkant mészkőn kialakult sziklagyep vegetációk jelenléte adott okot a védettségre. A terület vezérnövényei a fűfélék: a csenkeszek és a védett árvalányhaj-félék. Tavasszal sűrűn virágzik a szintén védett tavaszi hérics, különböző kutyatej-félék, a kékes-lila virágú hegyi len és a védett sárga len. Számos védett nappali lepke is megfigyelhető: nappali pávaszem, gyöngyházlepke és fecskefarkú lepke.
1756-ban már bányászati helyként említik, így bányászati emlék is a terület. Az itt fejtett szarmata mészkőből épült például a Lánchíd, a Mátyás templom és a Vigadó épülete is.
1. Bányajji-kút
A parkolóból a Kertbarátok útján indulunk el, majd balra fordulva a Diófa utca végén egy kis tisztáson áll egy gémeskút, a Bányajji-kút. Mint a neve is mutatja, a kút a környékbeli állatok itatására szolgált, de ide jártak a bányából a kőfejtők és igásaik is, hogy szomjukat csillapítsák. A kút valójában egy forrás, melynek vize több telken átcsordogálva a Benta-patakba folyik. Az itatóvályú érdekessége, hogy egy kőtömbből faragták ki a XIX. században.
N 47° 26,623' E 18° 48,802' 140 m [GCUGRI-1] Mikrohengert keress a BORÓKA táblánál.
2. Békás-forrás (Korpás-kút) Jelenleg nem kell a logoláshoz!!!
A Kertbarátok útján haladva, jobb kéz felől vadregényes kis forrás bukkan elő a sziklaperem alól. Lépcső és faragott korlát is segíti a lejutást, nem kell csúszkálni vagy sárban tapicskolni még esős idő estén sem. 2018-ban információs tábla is került a lejárathoz. A víz a kb. 70 méterre lévő Benta-patakba folyik és a nyomok alapján a forrás felől sok vadállat is feljár ide az alacsonyabban fekvő részeken dagonyázni.
A régi térképeken (1886. évi kataszteri térkép) Korpás-kútként szerepel, mert a kiáramló víz úgy felkavarta a homokot, mintha korpa lenne benne.
N 47° 26,662' E 18° 48,938' 110 m [GCUGRI-2] Mikroládát keress kidőlt fa vastag ága alatt, talajszinten!
3. Hasadékbarlang
A Bolha-hegy tetején bújik meg a hasadékbarlang. Bújik bizony, mert könnyen elsétál mellette az avatatlan túrázó. Ha nem lenne eléhelyezve egy ismeretterjesztő tábla, mi se vettük volna észre. A barlang nyílása kb 3 méter hosszú és 0,5 méter széles repedés a földfelszínen, alig észrevehető a galagonyabokrok között. Létrejöttét a tektonikus földmozgásoknak és a beszivárgó víz korróziós erejének köszönheti. A barlang járatainak teljes hossza 23 méter és -mint minden magyarországi barlang-, védettség alá esik.
A barlang nyílás nincs korláttal elkerítve, megközelítése csak óvatosan!
N 47° 26,853' E 18° 48,983' 160 m [GCUGRI-3] Mikroládát keress galagonyabokor alatt, kővel takarva!
4. Bolha-hegyi kőfejtő
Biatorbágy-Sóskút környékén több kőfejtő is működött. Valamelyik mára nem több, mint egy bozótossal benőtt gödör, valamelyik viszont impozáns, síkra munkált mészkőfal az erdő mélyén. A Bolha-hegyi azon bányák egyike, amelyen ma is jól látható a kőfejtők munkája.
A mostani szarmatakőfejtő nyitását 1870-re teszik. Ez a fajta mészkő 12-13 millió éve, a középső-miocén korban keletkezett, amikor még tenger hullámzott ezen a területen. Szerkezete lyukacsos, durva felületű, gyakran csigás, gyéren homokszemes. Színe fehér, sárgás vagy barnásfehér, de sajnos a szennyezett levegő szén-dioxid és kén-dioxid tartalma a levegő páratartalmával savvá alakulva oldja, pusztítja a felületét. Ilyenkor be is feketedik. Nem csak a helyi építkezéseknél volt népszerű, hanem a nagyvárosi épületek faragott köveinek, szobrainak népszerű alapanyaga is volt.
Évente átlagosan 5-600 köbméter mészkövet termeltek ki külszíni fejtéssel. A kitermelt követ lovasszekéren szállították el. Az utak nyomvonalát ma már nehéz fellelni, csupán egy mélyen kijárt szekérút tanúskodik arról, hogy itt bizony nehéz járművek hordták a követ. A nyom északi irányba, a Bolha-hegyen keresztül vezetett körülbelül 1,7 km-en keresztül Biáig.
N 47° 26,751' E 18° 48,756' 150 m [GCUGRI+poi].
A Bolha-hegy és a bánya ma már természetvédelmi terület, amit szép lassan visszafoglal a természet, miképp mindegyik biai kőfejtőt. A szarmata durva mészkövet ma már csak dekorációs célból használják, vagy olyan helyen, ahol fontos a hagyományőrzés.
N 47° 26,784' E 18° 48,687' 160 m [GCUGRI-4] Konyhai doboz a kőfejtőgödörben, szikladarab alatt, talajszinten.
Kellemes kirándulást és ládázást kívánunk Mindenkinek!
Forrás
Pecató
Biatorbágy város önkormányzatának honlapja
Biatorbágy Értéktár