+
történelmi nevezetesség, várrom, épület
-
szép kilátás, érdemes panorámát fényképezni
+
különleges látványosság, helyszín
-
speciális koordináta-érték vagy magasság
+
vízpart, tó/folyó, forrás van a környéken
+
település belterületén van a láda
+
van a közelben (pár száz méteren belül) lakott terület
+
havas, jeges időben, fagypont alatti hőmérsékleten is kereshető a láda
+
nyáron, a legnagyobb kánikulában is ajánlott környék
-
hegyen, csúcson, nagy dombon van a láda (a környékhez képest)
+
megközelíthető járművel néhány száz méteren belül
+
a javasolt kiindulóponttól fél órán belül elérhető
+
mozgáskorlátozottaknak, babakocsival érkezőknek is ajánlott
+
kisgyerekkel is megközelíthető
-
a láda megszerzéséhez sziklát kell mászni (gyerekkel nyakban kizárt)
-
sötétben is érdemes keresni
-
a GPS-t zavaró sűrű erdő, sziklafal, magas épület, stb. van
-
szokatlan méretű/alakú a láda (az ajándékok miatt fontos)
+
el lehet menni kerékpárral a ládáig (vagy látástávolságban hagyható)?
-
GPS nélkül is érdemes megkeresni
-
a látnivalóért fizetni kell
A kiindulópont a Püspöki falurészen álló, 2013-ban felújított harangláb (1)(Rejtés a közeli Mária szobornál a kerítésen, bal oldalon lent), a túra érinti Prinz Gyula emlékére emelt kőszobrot (2)(Rejtés az iskolai ereszcsatorna belső oldalán), a falu régi temetőjében elhelyezkedő 2022-ben felújított gróf Festetics (II.) György egykori miniszter és feleségének sírját (3)(Rejtés a jobb oldalon a perem alatt), a vasútállomás területét (ahol szintén található egy Prinz Gyulához köthető emléktábla) (4)(Rejtés a párkány alatt), és a végén visszaérünk a faluközpontba található kavicsbányatóhoz ahol a fizikai láda is megtalálható (5).(A láda a félszigeten a sásban a két borostyánnal benőtt fa között nézz el....ott lesz!)
A multi pontokon (1-4. pontok) 15 x 40 mm-es gravírozott lapkákat keress.
A láda (5. pont) egy 900 ml-es kb. 16 x 12 x 8 cm-es konyhai doboz. Mivel a tónál rendszeresen horgásznak, így a "Muglikra" figyelj kérlek!
Az 5. pontnál a ládakeresésnél, a félsziget sásában legyél egy kicsit "csőgörény"! (Pótjelszó az asztal alatt gravírozott táblán)
Beírási sorrend: 2-4-1-3-5!!

A ládába TravelBug
nem helyezhető.
Megközelítés
A 8-as főúton haladva Kám-nál a 87-es útra Szombathely felé letérve
(innen érdemes közelíteni) a ládapontok elhelyezése miatt.
N 47° 6,025' E 16° 52,758' 170 m [GCPMHE+1lehajtó]
A 87-es főúton haladva a körforgalomnál lekanyarodni Rábahídvég felé:
N 47° 7,781' E 16° 50,642' 170 m [GCPMHE+balra]
vagy a 8-as főútról letérve Rábahídvég irányából:
A 8-as főúton haladva Rábahívégnél letérni Szombathely/Sárvár felé:
N 47° 3,996' E 16° 44,616' 170 m [GCPMHE+2lehajtó]
A Rábahídvég belterületén lekanyarodni Sárvár felé:
N 47° 4,367' E 16° 44,546' 170 m [GCPMHE+jobbra]
Itt érdemes megállni
N 47° 5,506' E 16° 48,357' 170 m [GCPMHE+1parkoló]
vagy:
N 47° 5,444' E 16° 47,729' 170 m [GCPMHE+2parkoló]
Amennyiben nem autóval érkezel, Vasvárról tudsz busszal érkezni, vagy vonattal a 17-es számú Szombathely felől Nagykanizsára közlekedő vasútvonalon:
Menetrendek
(Ha autóbusszal érkezel az Iskola vagy a Buszforduló megállónál szállj le.)
Leírás
1. pont: Püspöki falurészen álló, 2013-ban felújított harangláb
N 47° 5,503' E 16° 48,515' 170 m [GCPMHE-1]
A püspöki harangláb története:
Az első, alaprajzokat pontosan ábrázoló térképek a 19. század közepén készült kataszteri térképlapok, Püspöki 1857-es ábrázolásán - ahol minden lakóházat és melléképületet pontosan ábrázoltak - jól látható a harangtorony négyzet formájú alaprajza. Vagyis ekkortól már biztosan állt itt harangláb!
A haranglábban egy harang függ: ezt Haeller András öntötte Szombathelyen 1822-ben. Rajta - a megfeszített Krisztus képe mellett - a RABO PÜSPÖKI felirat olvasható. A harang alsó peremének átmérője 54 cm.
A harangláb egyik oldalán található Piry Cirjék János emléktáblája aki Püspökiben született 1810-ben, később ferences tartományfőnök, tanár, egyházi író, Batthyány Lajos hamvainak őrzője és újratemetője.
2. pont: Prinz Gyula emlékére emelt kőszobor
N 47° 5,454' E 16° 47,720' 170 m [GCPMHE-2]
Prinz Gyula élete:
Prinz Gyula nem csupán a molnári lakosok szemében, hanem Magyarországon is jeles földrajztudósként a Déli Vasút molnári állomásán (a multi 5. pontja) született 1882. január 11-én. Érdekesség, hogy nagykanizsai gimnáziumi évei alatt több tárgyból is, köztük földrajzból is megbukott. Ennek ellenére a budapesti tudományegyetem földrajz szakát mégis sikeresen teljesítette. 1904-ben már tanársegéd lett Budapesten, ahol őslénytannal foglalkozott, 1906-ban pedig közép-ázsiai expedíción vett részt, melynek tudományos munkáját ő végezte. Mikor innen hazatért, adjunktus lett. Évekkel később saját expedíciót vezetett Közép-Ázsiába, ahol a Tien-sant, nagy folyók vízgyűjtő területeit és panorámarajzokat készített. Tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, kitüntették Lóczy Lajos-éremmel és 1935-1949 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt. Nevéhez fűződik továbbá a Tisia-elmélet, azaz a Kárpát-medence létrejöttének elmélete, melyet a magyar geográfiában is oktattak. 1973. december 31-én érte a halál Budapesten, a sírja is itt, a farkasréti temetőben tekinthető meg. Emlékére Püspökmolnáriban a nevét viselő Prinz Gyula Általános Iskola épülete elé kőszobrot emeltek, mely a láda 2. pontja.
3. pont: Festetics (II.) György egykori miniszter és feleségének sírja
N 47° 5,113' E 16° 47,247' 170 m [GCPMHE-3]
Tolnai gróf Festetics II. György élete:
Édesanyja a Hohenzollern-Hechingeni Josephine, édesapja Festetics László. Sallér Judit és a Georgikont alapító Festetics György unokája.
1815. április 23-án született Bécsben, iskoláit is ott végezte. Jogi vizsgát azonban a pozsonyi jogi akadémián tett. Katonának állt és 1849-ben alezredesként szerelt le. Még ebben az évben házasságra lépett monyorókeréki gróf Erdődy Eugéniával, akivel 4 közös gyermekük született. 1856-ban része volt a sopron-kanizsai vasút létrehozásában, a terveket a minisztérium irányába ő nyújtotta be. 1860-ban Vas vármegye főispáni helytartója lett, 1861-ben pedig az országgyűlési főrendiházban is megjelent. 1864-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke lett. 1865-ben Ferenc Józsefet is ebben a tisztségében köszöntötte. Erre adott uralkodói válasz volt a kiegyezéshez vezető út kezdőpontja. Még ebben az évben Zala vármegye főispánja lett. Egy évvel később az MTA igazgatótanácsi taggá választotta. 1867-től az Andrássy-kormányban a király személye körüli miniszter lett, ekkor Ferenc Józseffel is szoros munkakapcsolatot alakított ki. 1870-ben titkos tanácsosként is működött, 1870 és 1876 között magánvagyon kezelőként is tevékenykedett Erzsébet királynő részére. 1870-től azonban mivel egészségi állapota romlani kezdett, az OMGE elnöki posztjáról, majd a miniszterségről is lemondott. Visszavonult molnári birtokára 1872-től koronaőrré választották. Molnáriban is rendelkezett egy családból megörökölt
kastéllyal , melyet még az 1860-as években átépítetett. 1882-re már annyira beteg lett, hogy nem vállalt főudvarmesteri tisztséget. Halála a bécsi palotájában érte, 1883. február 12-én. Sírja a multi 3. pontján tekinthető meg.
4. pont: Prinz Gyula szülőháza
N 47° 5,089' E 16° 46,114' 170 m [GCPMHE-4]
Vasútállomás, mint szülői ház:
Az állomás az egykori Déli Vasút nevű társaság Sopron-Szombathely közti vonala mentén fekszik, melynek forgalma 1865. szeptember 21-én indult meg. A társaság állomásépületei típustervek alapján készültek, a molnári állomás a II. számú típusterv szerint épült. Mivel a társaság német nyelvterületről érkezett, így kezdetben a személyzet is osztrák-német volt. Az állomásépületben 130 éve született - a szintén német anyanyelvű Prinz József állomásfőnök 3. fiaként - Prinz Gyula földrajztudós, felfedező. Emléktáblája a forgalmi irodától balra látható.
5. pont: Püspökmolnári kavicsbánya-tó
N 47° 5,345' E 16° 48,029' 170 m [GCPMHE-5]
Kavicsbánya-tó a megérdemelt megpihenésért :
A falu központjából a délfelé nyíló utca visz a némileg eldugott vizecskéhez. A Püspökmolnári-kavicsbánya tó - mint neve is mutatja -, kavicskitermelés következtében jött létre. Növényzettel jól körbenőtt partja tagoltnak mondható. A négy hektáros víz átlagmélysége két, két és fél méter, aljzata kavicsos, de helyenként már iszapos. A tó minden pontja jól meghorgászható. A vízparti fejlesztések eredményeként a tó körül harmincnál is több, a terepviszonyokhoz illeszkedő zúzalékos horgászhely jött létre, valamint rendezett félsziget és part alakult ki a horgászok és a kirándulók részére. A tó mentén, illetve a félszigeten fából készült pad-asztal garnitúrák, padok, valamint új tűzrakók, hulladékgyűjtők is létesültek, így a baráti társasággal, családdal érkezők is kényelmesen eltölthetik szabadidejüket.
Figyelj rá kérlek, hogy a jelszót, a következő sorrendet követve tudod helyesen beírni: 2-4-1-3-5
A falu további híres emberei:
• 1370 körül született Molnáriban,
Molnári Kelemen, aki püspök és király alkancellár volt. 1438. szeptember 8-as halálát követően a Püspökmolnáriban található Szent Tamás templom lett a végső nyughelye.
• 1814-ben Molnáriban született
gróf Zichy Hermann (1814-1880) kancellár (1864-65), 1815-ben pedig
Zichy Ottó '48-as honvéd ezredes (1815-1880)
Emellett ha további részletek érdekelnek a faluval, vagy az említett helyszínekkel kapcsolatban, meleg szívvel ajánlom Gábor mai napig aktív blogját (
Kuglics Gábor írásai ).
Forrás:
gróf Festetics György
Vasútállomás, mint szülői ház
Leírás és videó a tóról
Kuglics Gábor - Püspökmolnári - Egy Rába menti kis falu élete
Képek forrás:
Kugi Blogja
Püspökmolnári helytörténeti oldal
Egykor és most
Saját fotók
Látványosságok az útvonalon
-
Szent Tamás Római Katolikus Templom
N 47° 5,443' E 16° 47,512' 170 m [GCPMHE+templom]
A templom története
-
Szenttamási harangláb
N 47° 5,447' E 16° 47,688' 170 m [GCPMHE+1harangláb]
A harangláb története
-
Rábamolnári harangláb
N 47° 4,908' E 16° 47,010' 170 m [GCPMHE+2harangláb]
-
Csónakkikötő a Rábán
N 47° 4,647' E 16° 47,022' 168 m [GCPMHE+kikötő]
Ládatörténet
2025.07.20. Láda elhelyezés
2025.10.12. Ládaellenőrzés. A rejtek és a láda is a helyén. Pontosabb segítség megosztása a TIPP/SEGÍTSÉG mezőben, a siker érdekében.