A tanösvény első pihenője mögötti erdőben, 1,7m magasan egy mesterséges rejtekben keresd a 8x13x6cm-es ládát. Pótjelszó a közelben található információs táblán.

Régóta szeretnék egy saját ládát rejteni. Végre sikerült megtalálnom a megfelelő helyet! A kilátók, szirtek mindig nagy kedvenceim voltak, ezért nagyon örültem, hogy a "szomszédban" is épült egy, ami nem a szokványos: EU-s pénzből, 5 évig használható építmény, hanem egy masszív, időtálló kivitel.

Megközelítés

Kilátó a 26-os főútról is jól látható. Két irányból lehet gyalogosan és kerékpárral (szuszogós) megközelíteni. A rövidebb út Sajóbábonyból a tanösvényen keresztül vezet, ahol információs táblák és pihenő padok teszik érdekesebbé a rövidke tanösvényt. Kb. 1km és 60m szintemelkedés (20 perc gyalog).

Parkoló:
 N 48° 10,301' E 20° 44,213' 142 m [GCBATA+Parkoló1]

Busszal Sajóbábonyban az Ófalu megállónál kell leszállni.

Menetrendek

A kicsit hosszabb utat Sajókeresztúr irányából tudjuk megközelíteni, ahol árnyas fák és pincesor mellett haladhatunk. kb. 1,5km és 60m szintemelkedés (30 perc gyalog).

Parkoló2:
 N 48° 9,964' E 20° 45,501' 155 m [GCBATA+Parkoló2]

A ládába TravelBug nem helyezhető.

Pótjelszó1:
 N 48° 10,152' E 20° 44,488' 188 m [GCBATA+pótjelszó1]

Pótjelszó2:
 N 48° 10,156' E 20° 44,624' 200 m [GCBATA+pótjelszó2]

A kilátó
A 2025-ben elkészült kilátóból 360 fokos panoráma nyílik.
Délnyugat felé a Bükk vonulatait látjuk, kelet felé a tokaji Kopasz-hegy, észak felé a Zemplén, de tiszta időben a Tátra havas csúcsai is feltünnek.
A kilátást ingyenes, telepített távcsővel is kémlelhetjük.
Este díszvilágításban pompázik.

Kilátó:
 N 48° 10,323' E 20° 44,611' 200 m [GCBATA+kilátó]

Bábony-Kilátó PDF

Bábony-Kilátó videó (köszönet R19-es Józsi)

Sajóbábony története
Sajóbábonyban a középső paleolitikumban, kb. 250-40 ezer évvel ezelőtt éltek neandervölgyiek. Sajóbábony névadó helye a Bábonyi kultúrának, amely a középső paleolitikumban virágzott.

Árpád-kori alapítású település. Neve először Babun (valószínűleg személynév) néven szerepel egy 1325-ös oklevélben. Kezdetben a királynék birtokolta diósgyőri vár uradalmához tartozott. Később többször elzálogosították. Tulajdonosa volt a Nyáry, Drugeth, Jászy és a Rákóczi-család is. A 18. században mikor a diósgyőri uradalom újra a koronához került, Bábony ismét a kincstáré lett. A török uralom idején a hatvani szandzsák része volt. A hódoltság időszakában tért át a lakosok nagy része a református hitre. Bár iskolájuk 1600-tól működött, templom építésére csak II. József türelmi rendelete idején kerülhetett sor. Lakói a 20. század elejéig jellemzően a mezőgazdaságból éltek

Nevezetességei
Itt működött az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV), amely fénykorában közel 3000 embernek adott munkát.
Az ÉMV működésének évei alatt sajnos több súlyos, halálos ipari baleset is történt. 1979. június elsején 13 dolgozó tűnt el, amikor felrobbant a TNT üzem.

Hulladék égető
2002-ben átadták a sajóbábonyi hulladék égetőt, amely évi 500 tonna veszélyes hulladékot semmisít meg a legmodernebb technológiával.

Sajóbábony wikipédia