WAP:
Az 2. koo. a fent megadott ponton mágnesesen rögzítve. Ne lent keresd!!
A 2 pont egy közelben lévő temetkezési helyen.

Balácára, egy római kori bemutató-, és a közelében lévő temetkezési helyre invitállak benneteket. A romkert
szabadon és ingyen látogatható, csak a benti kiállításokért kell
belépődíjat fizetni!!

A rejtésekről kérem, ne tegyetek fel fotókat! Ha a rejteknél mugli veszély van, akkor inkább küld el jelszó nélkülinek és elfogadom

Parkolni a  N 47° 2,554' E 17° 53,223' 344 m [GCBLCA+parkoló] lehet. Innen már csak 400m és már az első koo.-n is vagy. Itt találhatod meg mágnesesen rögzítve a 2. pont koo-t és a jelszó egy részletét.
Az első pont a bemutatóhely vezető régészének segítségével és áldásával került a rejtekbe. Ha nagyon nem találod a teremőrök segítenek! :-)
A 2. pont felé a  N 47° 2,934' E 17° 52,743' 341 m [GCBLCA+elágazás] elágazás felé érdemes menni. A rejtekben a jelszó második fele. Ez egy temetkezési helynél található.

A jelszó két részre van osztva!!!
Először a mikrokessben talált részt(PSW1), majd a dobozban lévő részt(PSW2) kell beírni.

Nyitva tartás
Leírás vége

Mindenkinek jó szórakozást kíván a rejtő csapat.

A kess 2004.04-től adoptálva lett.
A ládát felfüggesztettem, amig egy valódi geoládát telepitünk. Az egyszerü jelszóért sorry, a cél a kedvcsinálás volt, nem az, hogy visszaélést gerjesszek. Aki internetröl szerzett infó alapján küldött megfejtést, annak egészségére... Mindenesetre jó lecke volt.
------------------------------------------------------------------
Eddig a régi rejtő leírása, és most jöjjenek az új gazdák! :-)

Baláca
Baláca új honlapja

Veszprémtől mintegy 9 km-re, Nemesvámos és Veszprémfajsz határában találhatók az egykori római földbirtok-központ maradványai, az 1910-es években még 30-40 főépületre és 100 melléképületre utaló halmozódásaival, feltárások nyomán napvilágra került falaival, kiállítást magába foglaló épületével, romkertjével.

A Balaton-felvidék tájegységéhez tartozó település római kori neve egyelőre ismeretlen. Az Itinerarium Antonini antik útleírásában a Savariát Aquincummal összekötő út Caesariana állomása a Balatontól északra kereshető. A balácai római villával való azonosítását azonban egyelőre egyetlen adat sem támasztja alá. A római település modern névadója a veszprémi káptalan közeli, azóta már lebontott baláca-pusztai majorsága volt. Lehetséges, hogy a római kori Pannonia provinciát átszelő átlós irányú út sem haladt át Balácán. Kisebb utak biztosították az összeköttetést, valamint a mezőgazdasági termelésre épülő gazdaság kereskedelmi kapcsolatait a Duna és a Balaton felé.

A szántóföldeket Nemesvámos és Veszprémfajsz határában egykor hosszan futó kerítésfalak határolták. A közeli források vizét (Nagykút, Kiskút, Ányos-kút) kerámiacsöveken vezették a földbirtok ugyancsak fallal körülvett 8,79 hektár alapterületű középpontjába. A körítőfalon kívüli jelenségek műhelyekkel, a közelí középkori település épületeivel vannak összefüggésben. A temetők a villaközpont falain kívül helyezkedtek el. A villa korai tulajdonosának monumentális, faragott kövekkel, halommal borított temetkezőhelye közelében mélyíthették földbe az elhamvasztott csontmaradványokat, edényeket, viseleti tárgyakat tartalmazó korai sírokat, míg a csontvázas temetkezési rítus későbbi sírjai inkább a körítőfal északi szakasza mentén, az északkeleti sarok közelében kereshetők.

A villa legkorábbi római kori emlékei a Kr. u. I. századból származnak. Az első épület is e század végén készülhetett el. A II. században eltérő tájolásban építették meg a főépület első helyiségeit, belső udvaros magját, amelyet a századok folyamán többször átépítettek, újabb belső udvaros épületet emeltek, amelyet azután apszisokkal, déli helyiségekkel bővítettek, majd az északi frontot is átalakították. A főépület építkezéseivel egyidejűleg dolgoztak a többi lakó- és gazdasági épületnél is. Nem túl vastag falakkal udvarokra, kertekre osztották az épületek közötti területeket. A római kori villagazdaságot a IV. század vége felé hagyták el. Az omladozó falak között műhelyeket rendeztek be, cölöpszerkezetű házakat húztak fel az Árpád-korban és a középkorban.

Kutatástörténet

Nemesvámos határa a XVIII. század óta ismert római leleteiről. A veszprémi káptalan tulajdonát képező szántóföldön előkerült római maradványokról első ízben 1904. november 6-án értesítették a veszprémi múzeumot. A Rhé Gyula vezette 1906-1907-es néhány hetes ásatások a főépület (I.) területén folytak. A feliratos téglákon, terra sigillátákon, bronztárgyakon, vaseszközökön, csonttárgyakon, érmeken kívül ekkor kerültek elő a Magyarország egyik legnagyobb villáját, Balácát méltán ismertté tevő mozaikpadlók és a rekonstrukciók összeállítására alkalmas falfestménytöredékek.

Az 1909-ben húzott kutatóárkokkal meghatározták a fallal körülvett villagazdaság északi felének valamennyi, 1976-ig ismert épületét, közöttük a II., fürdőnek tartott épületet, egy lakóházat (IX.), konyhát, vagy nyári tartózkodóhelyet (VIII.), bazilikát (?- VII.), egy bizonytalan eredetű, szabálytalan alaprajzú épületet (VI.). Valószínűleg ugyanebben az évben találták meg a főépülettől keletre fekvő, istállónak és kapubejárónak vélt III-as, valamint az V-ös épületet, ill. a IV-es számot kapott falmaradványokat.

1910-ben és 1925-ben emelték ki eredeti helyükről a négy mozaikpadlót, amelyek betonba ágyazásuk után a veszprémi múzeumba, illetve Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. Egy részüket később a tihanyi múzeum kőtárában állították ki.

1912-ben jelent meg a balácai ásatások eredményeinek első összefoglalása. A kézirat végleges összeállítása előtt vezetett kisebb ásatás a főépülettől délre eső területek kutatásainak szükségességét indokolta.

Az újabb, és egyben a balácai ásatások első szakaszának utolsó feltárására azonban csak 1926-ban került sor. A mintegy 560 folyóméter hosszú kutatóárokkal összesen három épületet határoztak meg. A X. épületet gyülekezésre alkalmas nyilvános teremnek, a XI-et lakóháznak tartották. A körítőfal délnyugati sarkánál pillérekkel tagolt folyosót tártak fel.

1926 és 1976 között a villagazdaság területét szántották, az I. és a II. épület felett legeltettek. A fallal határolt gazdasági központ teljes feltárására irányuló újabb kutatási program 1976-ban kezdődött meg. Sor került az I., a II., a III. a X., a XIII. épület kiegészítő feltárására és újabb épületek (XIV., XV., XVI.) meghatározására, valamint a villától kb. 600 m-re északra megépített korai temetkezőhely, az ún. Likas-domb kutatására.

1984-ben Hajnóczi Gyula tervei szerint elkészült a főépület (I). tömegében római házat idéző rekonstrukciója amelyben védett helyre kerültek a részben visszaszállított mozaikok, néhány falfestmény, s a tárlókban kiállított tárgyak, megnyílt a főépület körüli romkert az 1976 óta kutatott épületek konzervált falaival.

A további épületek kutatása folyamatban van.

K. Palágyi Sylvia

További adatok a közeli múzeumokról:
Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság

A múzeumról itt olvashatsz bővebben:
Villa Romana Baláca


Nyitva tartás:
Április 1 - október 31. között látogatható a kiállítóhely, keddtől vasárnapig:

- hétfő kivételével, hétköznap 09-18 óráig - pénztárzárás 17.30-kor

- hétvégén 10-19 óráig - pénztárzárás 18.30-kor

BELÉPŐDÍJAK

Egyénileg érkező látogatóink részére:

Felnőtt, teljes árú jegy 1300 Ft

Kedvezményes jegy* 650 Ft

Családi jegy (2 felnőtt + gyermekeik) 3000 Ft

Csoportosan érkező látogatóink részére:

Felnőtt csoportjegy 1000 Ft

Diák / nyugdíjas csoportjegy 400 Ft

Fotójegy 400 Ft

Videójegy 800 Ft

TÁRLATVEZETÉSI DÍJAK

Diákoknak/nyugdíjasoknak (mellé csoport jegyet kell venni) 4 000 Ft

Csoportoknak magyar nyelven (1-6 főig, mellé csoport jegyet kell venni) 4000 Ft

Csoportoknak magyar nyelven (7-15 főig, mellé csoport jegyet kell venni) 5000 Ft

Csoportoknak magyar nyelven (16-25 főig, mellé csoport jegyet kell venni) 7500 Ft

Csoportoknak tolmácsolással (1-30 főig, mellé csoport jegyet kell venni) 7500 Ft

Tárlatvezetés hétvégi felár 3000 Ft