Rejtekhely : N 46° 33,660' E 17°01,490' Hagyományos láda (8 cm * átm. 11 cm) a nagybakónaki homokkő szurdok peremén az ösvényke melletti fatönkben.
Tartalék virtuális jelszó a legfelső, lejtős acél lépcső legfelső korláttartó oszlopán, a külső oldalon.

---

A ládába TravelBug helyezhető (ha belefér).

---

Útvonal javaslat
A rejtő sziklafal egy nem mindig járható szurdok végfalát jelenti, ezért a megközelítése a szurdok végigjárása nélkül is lehetséges.
Ekkor Újudvar irányából (GCNKTV) érdemes közelíteni a távközlési tornyhoz vezető aszfaltos úton, majd a K- és K3 jelzések mentén. Az adótorony közelében is lehet parkolni, de megfelelő időjárás esetén kényelmesebb az aszfaltos útról a jelzett földúton jobbra letérni, és az útmenti keskeny erdős sávot keresztezve, széles mező kínálkozik parkolásra  N 46° 33,542' E 17° 1,249' 305 m [GCNBKN+parkoló].
Érdekesebb és tanulságosabb, de sokkal nehezebb Nagybakónak felől a szurdok alján-oldalán közelíteni a K3 jelzés mentén, a szurdok falai különböző geológiai rétegeket tárnak fel.
A rejtőhely egyúttal a BFNP által kialakított, jó 6 km-es körutat jelentő E-tanösvény egy szakaszának jellemző pontját is jelenti. Ha a BFNP körtúra további útvonalát követed a láda begyűjtése után, a monumentális Csibiti-szurdok is feltárul előtted.
Egy rövidebb, nagyjából 2 km-es körútra is fel lehet fűzni a megközelítést a K- és K3 jelzések mentén, útba ejtve a bakónaki források völgyét.
Az erdőlátogatási és közlekedési korlátozásokat tekintve ez a segédlet hasznos lehet.

Szurdok
Felső pannon-tengeri homokkőbe, homokba és márgába ékelődött vízmosta Kőszikla-szurdok a környék egyedülálló érdekessége. Ez a vadregényes hely Kőszikla-szurdok néven ismert, de akad a helyiek közül, aki Kiciklának hívja (talán egykori félrehallás alapján). Benne halad végig a K3 jelzés. Az egyre mélyülő meredek homokkő sziklafalak csodálatos formákat mutatnak. A meder vize a rétegesen elhelyezkedő homokkövek alól és az úgynevezett könnyező falakból szivárog. A sziklákat nagy telepekben borítja a májmoha.

Homokkő
A megnevezés több, erősen eltérő megjelenésű és tulajdonságú kőzetfajtát takar. A közös bennük az, hogy összetételükben legnagyobb arányban kvarchomok szerepel. Képződésének első fázisa az, hogy a tengeri vagy tavi homokos üledék alsóbb rétegei a felsőbb vastag üledékréteg nagy nyomása alatt tömörödnek, vizet veszítenek, és a szemcséket valamilyen, a vele együtt lerakódó finom eloszlású ásványok vagy az üledéket átjáró vízből kicsapódó anyagok összecementezik. A rendkívül kemény kvarcszemcséket mész (karbonátok), agyag, szilikát (kova), gipsz vagy vasoxidok is cementálhatják. A rétegek kialakulása lassú folyamat, ezalatt a környezet erősen átalakulhat, az egyes rétegek eltérő összetételűek lehetnek. A cementáló anyagoktól függően a később felszínre kerülő homokkő egyes rétegei eltérő mértékben tudnak ellenállni a környezeti behatásoknak, így a víz és fagy romboló hatása elképesztő szépségű és változatosságú formákat alakíthat ki.

A nagybakónaki homokkő
A Zalai-dombság felszíni formái sok hasonlóságot mutatnak a Zseliccel, jóllehet az utóbbi kétszázötven millió év során a földtani múlt az idő legnagyobb részében nem alakult azonos módon. Viszont a legutóbbi 10...15 millió év történései hasonlóságot mutatnak, mivel ekkor egyaránt a Paratethys óceán, majd ennek utódaként a fokozatosan beltengerré váló és kiédesedő vizű Pannon-tenger uralta a Dél-Dunántúl túlnyomó részét. A Zselicben az óidei hegység elsüllyedése nagyjából 20 millió éve történt, így a zömében mélységi kőzetekből, meg óidei homokkövekből és vulkanitokból álló medencefeneket közvetlenül fiatal tengeri üledékek fedik (többnyire több száz méternyi rétegvastagságban). A Zalai-dombság területén az óceán és szárazföld váltakozó előrenyomulása miatt - amely az Óidőt követő 250 millió során ment végbe - mészköves és törmelékes mélytengeri eredetű rétegek is rejtőznek a fiatal pannon rétegek alatt. Mind a Zalai-dombságban, mind a Zselic vidékén a Pannon-tenger üledékrétegéből a felszín megemelkedése után az erózió munkálta ki a dombhátak formáit. A mélységi törésvonalak fölött kialakult völgyrendszer errefelé jellegzetesen észak-dél irányú.
Az egykori Pannon-tenger homokos-agyagos üledékeiből képződő zalai homokkő agyagos-meszes kötésű, így bizonyos hasonlóságot mutat az agyagkő változataival (aleurit, homokos agyagkő, agyagos homokkő).
A homokkő réteg fölötti lazább kőzetek gyorsan az erózió áldozataivá válhatnak, és ezeknek a hatásoknak - ha sokkal lassabb folyamat során is - de a homokkő sem tud ellenállni. A homokkő viszont elég szilárd ahhoz, hogy ellenálljon a saját súlyától bekövetkező omlásoknak, ezért alakulhatnak ki függőleges szurdokfalak és meglepő formák.

Nagybakónak községről
Nagybakónak két község, Bakónak és Száka egyesüléséből jött létre. Zsáktelepülés Nagykanizsától 14 km-re, észak-keletre a Zalaapáti-hát kistájon (3.4.2.3). Szőlőhegyek karéjában, dombokkal körülölelt, katlanszerű völgyben fekszik, melyen a Bakónaki-patak folyik keresztül. A falu nevét a helyi legenda egy Bakó nevezetű molnárhoz köti, aki eszerint kisegítette volna Kálmán királyt Dalmáciába történő utazása során... A kevésbé romantikus források szerint a falunak, mint királyi birtoknak a haszonélvezete a középkorban a mindenkori királyi bakó jövedelmét jelentette.
A faluban 1900-as évek elején még több mint 1500 ember lakott, a lakosszám mára harmadára csökkent. Építészeti értékeket képviselnek a népi építészet és a polgári építészet itt megjelenő formái. A település emlékeit és hagyományait falumúzeum mutatja be. Keresztülhalad a településen a Rockenbauer Pálról elnevezett DDK turistaút, ami egyben az E7-es nemzetközi útvonal része.

Figyelem!
A szurdok látogatása havas, jeges időben nem ajánlott. Esős időben is veszélyes lehet a csúszós felületek miatt, ahogy a létrákkal is vigyázni kell.
Nem kell folyamatos életveszélyre készülni, de óvatosnak kell lenni, különösképp a gyerekekkel. Megfelelő körültekintés mellett járható a szurdok.

---

Köszönet Adri & Junior és Waneqr játékostársaknak a telepítésért és a korábbi gondoskodásért.

---