Kiindulási pontnak a főteret ajánlanám  N 47° 6,952' E 19° 41,758' 100 m [GCSEMO+foter] Innen ÉK felé a Szent István úton haladjunk a Kossuth utcáig  N 47° 7,154' E 19° 41,937' 100 m [GCSEMO+kossuth u], amin DK felé kell menni a temető melletti földútig  N 47° 6,877' E 19° 42,653' 110 m [GCSEMO+temeto]. Ezen a ponton akár le is lehet rakni a kocsit, a célig már nincs hátra 800 méter sem (a homok egy kicsit mély, mi gond nélkül feljutottunk egy sima személyautóval). A földútról már többször látni a geodéziai tornyot a Gyurka Domb tetején  N 47° 6,726' E 19° 43,194' 150 m [GCSEMO+torony]. A torony bejárata körül sok a törött üveg, úgyhogy a gyerekekre és a kutyákra vigyázzatok. A toronyba elvileg nem szabad felmenni, mi nem is próbáltunk. A domb tövében egy autónyi parkolóhely van  N 47° 6,754' E 19° 43,179' 129 m [GCSEMO+parkolo] Ha nem érdekel a torony akkor megnézheted a határkövet,  N 47° 6,733' E 19° 43,265' 124 m [GCSEMO+hatarko] vagy egyből indulhatsz a láda felé. A láda (28x20x8)) egy betontömb alatt van, a toronytól 1km-re. Keresés után a nyomokat a lehetőségekhez képest kérem eltüntetni. További programként a tájházat ajánlanám, udvarában egy ősrégi Csepel traktorral  N 47° 8,136' E 19° 43,460' 100 m [GCSEMO+tajhaz]

Az első Virágos Magyarországért versenyt 1994-ben hirdették meg azzal a céllal, hogy a lakosság aktív bevonásával kulturált, tiszta lakókörnyezetet teremtsenek hazánk településein. A Virágos Magyarországért egy környezetszépítő verseny, amely a környezetbarát, vendégváró országkép kialakítását ösztönzi. Célja az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése, az életminőség javítása, valamint a magyar virág- és kertkultúra felélesztése és ápolása.
Csemő 1997-ben Magyarország legvirágosabb faluja címet nyerte el, míg 1998-ban Európa legszebb települései sorában lett a harmadik. Azóta, itt a minden év július első szombatján tartott falunap Virágünnep. Kitűnő infrastrukturális ellátottságának köszönhetően egyre több német és holland család választja állandó vagy ideiglenes lakhelyéül Csemőt.
A nyolcezer hektárnyi területen fekvő falu ezerháromszáz hektáros belterületén a négyezer lakosból ezerháromszázan élnek, a többiek tanyán laknak. Magyarország összes valaha létezett tanyatípusa megvan itt. Tanyavilág volt Csemő mindig, most is az. Két város, Cegléd és Nagykőrös versengett érte területszerzési lázában, de 1952-ben hivatalosan községgé nyilvánították.

Ha érdekelnek további geodéziai tornyok, akkor ajánlanék egy jelvényszerző mozgalmat a témában !

Érdemes megnézni Csemő község hivatalos oldalát további információkért.