Ha megtaláljátok, legyetek kedvesek visszatenni a képeken is látható helyére, rendesen álcázva. Köszönjük.

Erdély, Hargita megye
A láda a Hargita-hegység legmagasabb csúcsára, az 1801 m magas Madarasi-Hargitára invitálja a lelkes kessereket. A Hargita a Keleti-Kárpátok legdélebbi és egyben legfiatalabb vulkáni vonulata. A Csíki-medence fölé 1000-1200 m-rel magasodó hegység hatalmas fenyveseivel, kiterjedt hegyi kaszálóival, esztenáival, borvízforrásaival, forráslápjaival és legendás medveállományával magában is remek és érdekes túraterepet ígér. Mi azonban nem csak ezért szeretjük: Farkaslaka (Ábel a rengetegben), Tusnádfürdő, Sikaszó, Parajd, Csíkszereda, Csíksomlyó, Mádéfalva... ugye ismerős? Mindegyikük egy-egy kész történelem- vagy irodalomóra. Ez a "hozzáadott érték" teszi a Hargitát mai napig a magyar turisták számára "kultikus hellyé". A Hargita ezenkívül a székelyek szent hegye is.
A Madarasi-Hargita csúcsára felérve a hely kultikus volta azok számára is nyilvánvalóvá válik, akik sosem hallottak székelyekről, Tamási Áronról, mádéfalvi veszedelemről vagy a homoródi borvizekről. A köves-füves, elszórtan girbegurba törpefenyőkkel tarkított hegytetőn az állandóan fújó szél kőrakások közé szúrt kereszteken nemzetiszín szalagot és lófarokból készült fonatot lobogtat, ha pedig a földre veted a tekiteted, magyar/magyarlakta települések neveit láthatod kőből kirakva. Az idezarándoklók lakhelyük nevének kirakásával "loggolnak" a hegytetőn. Olyan az egész, mint egy tibeti szent hely. Szívszorító, egyben fenséges hangulata van...
Ha pedig körbenézel, északon a Görgényi-havasok vulkanikus kúpjai, keleten a Hagymás-hegység, benne az Egyeskő mészkőszikláit, délen a Csicsói-Hargita, tetején a TV-toronnyal takarja a horizontot. Ha kicsodálkoztátok magatokat és már zúg a fületek a széltől, akkor ideje a láda után nézni.
A hagyományos konyhai dobozkát egy feltehetőleg hó alól is kibukkanó szikla alatti természetes üregbe raktuk, jó mélyre és kövekkel vastagon betakarva. Kérjük, különösen gondosan rejtsétek vissza, mert ilyen távolságból picit problémás lenne a heti karbantartás. :-)
A csúcs egy félóra járásnyira tulajdonképpen autóval is megközelíthető az Ivó völgyéből (~20 km) vagy Szentegyháza felől (13 km), de igazi élményt (és persze teljesítményt) a hegy gyalogos meghódítása jelenti. Jól jelzett turistautak vezetnek fel Csíkmadarasról, Ivóról, Hargitafürdőről. A csúcs közelében működik a kb. 100 személy befogadására alkalmas Madarasi Turistaház, de a környező réteken sátorhelyet is könnyedén találhatunk. Részletes túraleírásokat olvashattok Nagy Balázs: Gerinctúrák a Kárpátokban című alapművében (Kiadó: Sziget Könyvesbolt, kapható pl. a Bp. XIV. Szugló utcai Térképkirályban) és turistatérkép is kapható a Dimap-tól megszokott jó minőségben. Megközelítéssel kapcsolatos kérdésekkel minket is bátran ostromoljatok, szívesen adunk tanácsot.
Mi Gyimesből jövet, Csíkmadaras felől egy viszonylag jó minőségű murvás úton, az Ivó völgyén keresztül közelítettük meg a célt. A túra után a Tolvajos-tetőn lévő Kalibáskő panzióban  N 46° 19,732' E 25° 36,067' 918 m [GCHARG+panzio] hajtottuk álomra fejünket. A helyet nektek is bátran ajánljuk.
Lelkesítés gyanánt idéznénk a környékbeli magyarok körében elterjedt nézetet: félig magyar csak, aki még nem járt a Madarasi-Hargitán!