Megye/ország: Hajdú-Bihar
Elhelyezés időpontja: 2013.10.07 15:51
Megjelenés időpontja: 2013.10.07 19:00
Utolsó lényeges változás: 2020.04.26 17:52
Utolsó változás: 2023.04.08 18:39
Rejtés típusa: Hagyományos geoláda
Elrejtők: Norbee97
Ládagazda: Norbee97 Nehézség / Terep: 1.5 / 1.5
Úthossz a kiindulóponttól: 80 m
Megtalálások száma: 335 + 5 sikertelen + 6 egyéb, grafikon
Megtalálások gyakorisága: 0.6 megtalálás hetente
A pezsgőtablettás henger a közelben lévő egyetlen faoszlopa alatt van. Érdemesebb a belső részről (fakerítés) keresni, így nem akadályoz a vasrúd. A ládát lehetőleg a betonhoz tegyétek közvetlenül, a kővel pedig támasszátok meg, így nem látszik a láda! Kérlek titeket, hogy legyetek nagyon körültekintőek, a hely nagyon forgalmas, nem szeretném hogy ez is eltűnjön!
Nagy forgalom esetén az alternatív jelszót keresd, a közeli elektromos doboz alján, egy matricán!
A ládába TravelBug nem helyezhető!
Köszöntő és megközelítés
Szeretettel meghívok minden kessert Hajdúsámsonba, az első (de nem utolsó) geoládám helyszínére. Budapesttől kb. 240 km-re van, megközelíthető a 4-es útról is. Gyere a 471-esen! A város történetéről lentebb olvashatsz. Busszal Debrecenből könnyedén elérhető. Menetrendet itt tudsz keresni. A Hajdúsámson, városháza N 47° 36,051' E 21° 45,339' [GCHSAM+busz] pontig gyere!
Debrecentől biciklis út vezet Hajdúsámsonig.
A vasútállomás a N 47° 36,498' E 21° 45,303' [GCHSAM+vasútállomás] ponton található, és itt van a menetrend.
Parkolási lehetőség autósoknak: N 47° 36,016' E 21° 45,220' [GCHSAM+parkoló]
A múzeumról
A múzeumban 180 darab kályha látható. A kiállítóterem 2007. januárjában, a Magyar Kultúra Napján került átadásra. Fontos dátum ez, hiszen addig, évtizedekig csak a gyűjtő udvarán, mostoha körülmények között tekinthették meg az érdeklődők a tárgyakat.
Mintegy 150 vasaló, 80 mozsár, függőlámpák, faliképek és még sok érdekes tárgy egészíti ki a tárlatot, melyek a vasgyártás sokféleségét tükrözik.
A gyűjtemény külön érdekessége, hogy történelmi Magyarország szinte minden vasműves központjára kiterjed.
A múzeumban láthatod Vitéz Bakó István ejtőernyős emléktárgyait és Hajdúsámsont régi fényképeken is.
Hajdúsámson területéről már középső bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Hajdúsámson-Csemetekert lelőhelyről kora vaskori és szarmata leletek is előkerültek. 1997-ben a Liget-tanyai iskola udvarán találtak honfoglaláskori arany tárgyat.
A település XI-XII. századi történetéről, birtokviszonyairól szinte semmit sem tudunk. A XIII. századból származnak az első írásos emlékek. Elsőként 1213-ban említik Túrsámson néven (Tumsansuna). A kutatások szerint korai nevének mindkét tagja személynév eredetű és egykori birtokosokra utal.
Sámson néven szerepel az 1291-1294 között keltezett váradi püspöki tizedjegyzékben. Ebben a században többször említenek a források egy másik Sámsont, az ún. Szalóksámsont, mely azonban később elnéptelenedett, ahogyan más szomszédos falvak is.
1399-ben Zsigmond oklevelében említik utoljára Túrsámsonként. A következő évszázadokban egyszerűen csak Sámson a falu neve. Az 1552-es összeírás alapján lakosságát 650 főre tehetjük, de tíz év múlva már annyira elnéptelenedett, hogy pusztaként említik. Az 1600-as évek elején újra elnéptelenedett, szerződést kell kötni a benépesítésére. Egy 1692-es összeírás alapján az egyik legszegényebb bihari falu volt. A község lakói büszkén őrzik annak emlékét, hogy II. Rákóczi Ferenc Sámson alatt táborozott (1703. július 26.).
A gazdálkodásról és a helyi viszonyokról értékes forrás az úgynevezett kilenc kérdőpont (1770), amely azért is nevezetes, mert ezen maradt fönn a község ma is használt címerképe. Az első magyarországi népszámlálás
(1784-87) adataiban Sámson mintegy másfél ezres lakossággal szerepel, s ettől kezdve a népesség gyors ütemben gyarapodik.
1848 után itt is megindult a jobbágyfelszabadítás. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Hajdú Vármegyéhez csatolták. Ettől kezdve használatos a Hajdú- előtag a község nevében. A XX. század elején két közút, vasútvonal, pénzintézetek alakulnak.
Az első világháborúig folyamatosan nő a lakosság száma, az 1910-es népszámláláskor meghaladta az ötezret. 1911-ben Hajdúsámsoni Hírlap néven községi újság jelenik meg.
A korszak legnagyobb eredménye a közművesítés. 1952-re befejeződik a község villamosítása, vízműtelep létesül. 1971-ben nagyközségi státuszt kap. A rendszerváltás után kiépül az önkormányzatiság. A 90-es évek közepére szinte teljesen kiépül a telefon- és gázvezeték hálózat, beindul a szervezett szemétszállítás. A lakosság száma 1990-2002 között közel 3000 fővel nőtt. 2001-ben a település történetének legnagyobb beruházásaként, korszerű új iskolát
avatnak tornacsarnokkal. A település 2004-ben városi rangot kapott.
2013.10.07.: A láda kereshető.
2014.01.18.: A láda eltűnt, hamarosan pótolom, keresd az alternatív jelszót!
2014.01.21.: Láda kihelyezve, kicsit távolabb az előző rejtektől.
2015.05.27.: A láda tereprendezés miatt nem kereshető, ezért a láda ideiglenesen virtuális.
2015.06.05.: Kísérleti jelleggel új helyen, új láda, csak jelszót tartalmaz.
2015.09.20.: A láda új helyre költözött, ez már remélhetőleg megmarad és tetszeni fog nektek. :)
2016.04.03.: A láda innen is eltűnt, újrarejtés új helyen hamarosan. Alternatív jelszó megújítva, mostmár laminált lap van a helyszínen.
2016.04.14.: A negyedik láda kihelyezve, remélem ez hosszabb életű lesz.
2017.01.02.: A rejtek hónapok óta bírja, így ma egy füzet került a ládába, írószert hozz magaddal! Alternatív jelszó a tábla hiányában (ideiglenesen) megszűnt.
2018.05.15.: Új ládát tettem ki, a láda jelenleg csak a jelszót tartalmazza.
2020.04.23.: Az elveszett ládát Dr.Lada és Micra73 pótolta, köszönöm. A láda ismét kereshető.
2023.04.08.: Új ládát helyeztem ki, a régi helyre. Nagy forgalom esetére van alternatív jelszó is.
Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v4.5.9]
A hosszú hétvégét kihasználva Nyíregyháza kiinduló ponttal, az észak-keleti régió két magassági pontját vadásztuk le, jó sok egyéb találattal, köztük nem egy bakancslistás hellyel... 30/23.
A második nap Hajdú-Bihar csúcspontja apropóján nyírségi barangolásba kezdtünk.
A mamutfenyő felkeresése után (GCCSIF) érkeztünk Hajdúsámsonra, ahol az ajánlott parkolóból sétáltunk egyet a központban. Közben a ládát elővadásztuk, a kályhamúzeumba viszont ezúttal nem tértünk be.
Utunkat Hajdúhadház irányába folytattuk. (GCT34)
Ma Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék magasságai kerültek sorra. Közel 700 km-es autós körtúra lett belőle, összesen 10 ládát ejtettem útba. Sok a szépen felújított műemlék: kastélyok, templomok, és különösen tetszettek a fa haranglábak. Érzelmileg is kötődöm ehhez a vidékhez: gyerekkoromban laktam pár évet a Nyírségben, feleségem meg a határ túloldalán, Szatmáron. Köszönöm!
3 napos hosszú hétvége Nyíregyháza-Debrecen OKK és geocaching két csúcsra járatással 3 fős kis csapattal.
Az egész épület le van takarva, nem látszik belőle semmi.
Pótjelszóval logoltunk.
[g:hu+ 2.10.16]
Egy kis délutáni kiruccanás keretében kerestük fel a múzeumot. Az ünnep alkalmából a gyerekek készíthettek mézeskalácsot, be lehetett öltözni. Nagyon tetszett mindenkinek, a legkisebb is élvezte, hogy ennyi kályha- kicsi (jancsika) és nagy- között járkálhatott, egyik-másikba be is kukucskáltak. Érdekes dolgokat tudtunk meg a tárlatvezetésen. A ládikót hamar meglelték a gyerekek a szép napsütéses időben. Ünnep lévén alig voltak az utcán, így könnyen, gyorsan tudtunk logolni. Logfüzet, írószer nincs benne, csak egy fecni és a jelszós cetli.
[g:hu+ 2.10.16]
A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (346 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az alapbeállítást (25 db) felülbírálhatja a felhasználói beállítás, amelyet bejelentkezve a felhasználói adatok között tudsz megváltoztatni.
N 47° 36,051' E 21° 45,339' [GCHSAM+busz]
N 47° 36,016' E 21° 45,220' [GCHSAM+parkoló]
N 47° 36,042' E 21° 45,295' [GCHSAM+szobor]
N 47° 36,021' E 21° 45,370' [GCHSAM+római]